Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

255

MI ÚJSÁG?

— A király hetvenedik születésnapja. A

király hetvenedik születése napját tudvalevőleg nagy fénynyel ülik meg augusztus 18-án a fővárosban. Reggel 9 órakor ünnepélyes tábori mise lesz a Vérmezőn, mely után Lobkowitz herczeg hadtest- parancsnok disz-szemlét tart a helyőrségi csapatok fölött. Az ünnepi nagymise délelőtt tiz órakor lesz a Mátyás-templomban, amelyen Vaszary Kolos bibor- nok-herczegprimás pontifikái. Az istentiszteleten részt vesznek az állami és katonai méltóságok, valamint az idegen államok konzulai.

— A gödöllői Erzsébet királyné emléket

október 28-án fogják leleplezni, mikoron ő felsége és az egész udvar Gödöllőn fog tartózkodni.

— Erzsébet királyné gyöngyfüzére. A

korfui halászok eg)r idő óta kincset keresnek a tengerben: igazgyöngyöket. Nem azt, a mit az óczeá- nok csigája termel, hanem olyan drágagyöngyöt, a mit emberi kéz rejtett a vizek fenekére, mint a Nibelungok az ő kincsüket a Rajna mélyébe. A szigeten monda száll szájról szájra egy legendás alakról, az örökszép asszonyról, a mi dicsőséges emlékű Erzsébet királynénkról. Az a monda, hogy a mikor a szomorú végzet egyetlen fiát elragadta tőle. Hónyakán a gyöngysor elvesztette mélyen csillogó tüzét, mintha az élet kiégett volna belőle. Ez a gyöngysor nászajándék volt királyi férjétől s az esküvő napjától kezdve mindig viselte azt Erzsébet királyné. Mikor Rudolf trónörökös koporsója fölött bezárult a bécsi kapuczinusok kriptája, a fájdalom mérhetetlenségére Korfuban, az Achilleion élő pálmái alatt, a tenger zúgásának csillapító zenéjében keresett a királyné enyhülést. A fájdalom azonban sehol sem enyhült és a gyöngysor, a családi örök összeköttetés jelképe mindinkább halványult. A királyné végre — igy beszélik a korfui halászok — hogy a drága gyöngy visszanyerje elveszett fényét, a tengerbe rejtette egy helyen az egész füzért, mint a hogyan a tüzét vesztett opált a sósvizben szokták újra csillogásra bírni. De aztán nem találja meg soha többé, elfelejtette a rejtekhelyei. Legalább azóta, hogy feledni jött a szigetre, nem látta soha többé senki rajta. Azért Korfu szegény népe most is keresi, keresi a tenger sekélyein Erzsébet királyné igazgyöngyeit

— Frigyes főherczeg jö szive. Szomorú baleset történt a minap a mosonmegvei Féltorony községben, Etl Mihály földbirtokos kocsija valahogy elgázolta egy köszörűs két kis gyermekét. A szerencsétlenségnek véletlenül szemtanúja volt Frigyes főherczeg is, ki a környéken levő tüzérhadgyakorlatokról odavaló kastélyába hajtatott. A népszerű főherczeg maga ment kocsiján orvosért, de mire dr. Fillinger Ferencz községi orvos megérkezett, az egyik gyermek már meghalt. A főherczeg a szerencsétlen szülőknek húsz koronát is ajándékozott.

— Darányi üdvözlése. Nap-nap alatt érkeznek Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez az üdvözlő feliratok abból az alkalomból, hogy a »Pester Lloyd« oly hevesen megtámadta. Legutóbb a Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűléséből a következő üdvözlő iratot intézte a miniszterhez: »A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület nagyméltóságodnak a párisi gazdakongresszus alkalmából elmondott pohárköszöntőjéért legmélyebb háláját fejezi ki és a legőszintéhb lelkesedéssel csatlakozik nagymélóságod által követett irányhoz, egyben pedig a legnagyobb felháborodással utasítja vissza azon méltatlan támadást, melylyel Nagyméltóságod a pohárköszöntő alkalmából érintetni czé- loztatott. A Nógrádmegyei Gazdasági Egyesület nevében : Fáy Árpád titkár. Buttler Ervin báró, al- elnök.

— Tizenkétezer korona jótékonyczélra.

Gróf. Andrássv Dénes újabban a lazonyi iskola felépítésére tizenkétezer koronát adományozott. Az uj iskola 1901. szeptember 1-én nyílik meg.

— A jubileumi ünnepségekre nagyban folynak az előkészületek Esztergomban. A Duna-hid, a főpapság lakása, a városháza, a megyeháza, a ben- czések székháza, a primási palota és a nőnevelő intézet pazar díszt fog ölteni. A város főutczáját kövezik, tatarozzák. Az ide készülő idegenek számát már eddig is 40,000-re becsülik.

— Százhat éves asszony. Brelókő-Váralján, augusztus 2-án halt meg a környék legidősebb lakosa, özv. Stoltész Istvánná szül. Vajthó Mária. A ritka kort elért asszony éppen 106 éves volt. Nem betegség vitte a sírba, hanem maga a nagy öregség altatta el végelgyengüléssel.

— Szerencsétlenül járt medvetánczoltató.

Egy Szaracsu Vendel nevű ó-moldvai lakos két medvével járt Liszkoveczen s medvetánczoltatással mulattatta a közönséget. Mutatvány közben az egyik nagy barna medve megtagadta az engedelmességet, a miért gazdája alaposan elverte. A felbőszült állat ekkor elszakította az orrába fűzött lánczot s nekirontott a gazdájának s egy pillanat alatt leteperte a földre. A körülállók sikoltozva menekültek a mutatvány színhelyéről, mialatt a fenevad isszonyuan összemarczangolta a véresen fetrengő gazdáját. Az elöljáróságnak csak nagy nehezen sikerült a vérengző állatot ártalmatlanná tenni, de a szerencsétlenül járt medvetánczoltató már akkor belehalt sérülésébe.

— A hamis szarvú tehéu. A mindszenti vásárokon mindenki ismerte Bogár Istvánt a kupeczet. De azt nem mindenki tudta, hogy Bogár olyan hamis legény, aki szarvat tud növeszteni a csonka tehénnek is. Pedig Bogár ehez is értett. Ezért a tudományért aztán halállal lakolt Bogár István a mások okulására, ügy történt a dolog, hogy Bogár a múlt szentesi vásáron potomáron megvett egy csonka szarvú tehenet s hogy jobban eladja: odahaza kerített két szép szarvat és ezt ráhúzta a boczi csonka szarvára s úgy hajtotta ki a másik vásárra. Bezzeg volt rá vevő. Eladta kétannyiért, mint ahogy vette, még áldomást is fizetett rá a vevő, egy Palotás nevű ember. Otthon azonban kisült a hunczulság, mert amint Palotás az istállóba akarta vezetni a boczit, hát lemaradt mind a két szarva. Nosza, hajtotta mindjárt vissza Bogárhoz, de az nem akarta visszavenni. Ezen összevesztek s veszekedés közben Palotás olyat talált ütni a Bogár fejére, hogy nyomban elterült s a sérülés miatt meghalt. Bizony okosabban tette volna Palotás uram, ha a törvény elótt keresett volna igazságot. Most már ő van nagyobb bajban.

— Farkasok garázdálkodása nyáron. A

barczaujfalusi erdőben, közel az Újfalu és Szunyogszék közt levő törvényhatósági úthoz, két lovat fogtak le, öltek meg és szinte félig megettek a farkasok. A tulajdonosok, akik őrizték a lovakat, elaludtak és mire fölébredtek, lovaikat a farkasok által elpusztítva találták. Most a szegény tulajdonosok éjjel nem merik állataikat a legelőre hajtani. A napokban a szunyogszéki határban károsítottak meg marhákat s igy több mint bizonyos, hogy a garázda farkasok Szunyogszék, krizbaujfalusi erdőben tanyáznak. Kiirtására hajtóvadászatot fognak rendezni.

A NAGY VILÁGBÓL.

Az olasz király meggyilkolása.

Az egész világon megdöbbentette az embereket az a szörnyű gaztett, melyről már múlt számunkban hirt adtunk olvasóinknak. Ott hagytuk el a vérlázitó eset leírását, mikor a gyalázatos királygyilkost maga a nép nyomban meg akarta ölni és a csendőröknek csak minden erejük megfeszítésével sikerült a több sebből vérző merénylőt kocsin a rendőrséghez szállítani.

A királyi fogat e közben elérkezett a villához. Ponziovaglia tábornok, a ki a király megüvegesedett szemét látta, azt kérdezte tőle, vájjon meg van-e sebesülve, a mire Umberto ezt felelte:

— Nem hiszem. Éreztem ugyan egy ütést, de nem hiszem, hogy meg vagyok sebesülve.

De alig egy-két pillanat múlva a király a fájdalom miatt nyöszörgött s a kocsi jobb oldalára hanyatlott. S alighogy a fogat a kastély rácsához érkezett, Umberto összerogyott és kiszenvedett. Ekkor pontban 10 óra 45 perez volt. (Jul. 30.)