Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-29 / 30. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 237 resztül rendes helyzetében látjuk. Ily formán minden magasabb tárgynak kettős képét látjuk. Egyik rendes helyzetű, a másik pedig csengő azaz fordított helyzetű... — No most már tudom, mi lesz ebből. Olyan csalóka kép, mint a kit délibábnak binak! De azért még van valami a begyemben. — Csak ki vele! — Legyen olyan jó, tanító uram, csak azt mondja még meg, hogy mért pislog mindig a torony, fa és ház képe. mint sötét éjszakán a csillag és hogy milyen idő kell ahhoz, hogy az ember ezt a furcsa déli bábot lássa... Más szemmel nézem én ezután a délibábot l — Kérdésére Jóska emigy felelek. Ha a tükör mozog, ugy-e? akkor az ember képe is mozog benne, habár az ember nyugodtan ül is. Itt a forró levegővel érintkező föíd — mint mondottuk. — Olyanná leszen, mint egy tükör, szólott diadalmasan József. — ügy van itt a tükröt a forró földdel érintkező levegő valósággal pótolja. Ez a levegő még csendes időben is emelkedik lassan feljebb-feljebb, tehát itt valóban mozog a tükör. így nagyon köny- nyen megértheti, hogy a torony, fa és ház képének folytonosan mozogni kell. — No most az időt illetőleg ? — Hát erre csak azt mondom, hogy először is forró nyári nap kell hozzá, hogy a levegő a földtől erősen felmelegedjék; mert másképen nem lesz a levegő tükörré. Másodszor: csendes időnek kell lenni, hogy a forró levegő csak lassan emelkedjék felfelé és legnagyobb részt megmaradjon a föld felett. — No most már uram, csakugyan, hogy más szemmel nézem majd a délibábot. De máskép gondolkozom majd az időről is. Ugy-e társain nem fogjuk haszontalan, sokszor bizony nem illő tereferé- lésekkel tölteni az időt, de különösen a téli estéket, de tanulni fogunk ám a természet nagy és szép könyvéből. Hogy erre megtanított minket a tanító ur, áldja meg érte a jó Isten. E(jy iskolamester. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. Kis gazda. Alfalu. Hát bizony a magyar ember csak akkor vakarja a fejét, mikor már a baj megtörtént. Nem csuda, hogy aztán a biztosításban, a védekezésnek ezen módjában szörnyen hátul maradunk mi magyarok. A »Magyar Gazda Kincses Házából« olvassuk éppen, hogy »nálunk gabonáját és takarmányát tűz ellen ezer gazda közül csak 23; egész gazdaságát csak 10 biztosítja, jég kár ellen vetését pedig ezer gazda közül csak tizenhat biztosítja. Az állatoknak biztosítása meg a legtöbb helyen éppenséggel ismeretlen !« Igaz — mondjuk mi, hogy a népet és általában a kis gazdákat elidegeníti legtöbbször az egyes biztositó társaságok eljárása, úgyszólván lelkiismeretlensége, azért jó lesz csak a gazdáknak ez Első Magyar Alt. Biztositó Társaságai fogózkodni addig, mig a biztosítás terén is győzni fog a szövetkezés eszméje. Cs. Cs. Falusi. A kérdezett versecskét — sok utánjárásra — megkeritettük. Szól pedig eképpen : »Lassan jár az Isten malma, Késik büntető hatalma, De kit egyszer el kezd törni, Azt ugyancsak jól megőrli.« Falusi. A nem egészen érett és friss gyümölcs azért veszedelmes, mert könnyen bélhurutot okozhat. Már üzentük egyszer, hogy a friss vízbe kevés eczetet vagy bort kell tölteni és azt inni a mezőn. Hajadon fővel ne dolgozzanak soha, különösen forróságban ne, mert nap- szurást kaphatnak. Megesik, hogy a kalász «tok»-ja a szembe esik. Ügyeljünk, hogy ilyenkor ne dörzsöljük a szemet. Kérjünk meg valakit, hogy ügyesen vegye ki. Ha kissé veres vagy gyuladásos volna szemünk, tiszta kendőt vízbe mártsunk és néhány perczig borogassuk. 1517. A kínaiak «idgen ördögöknek» nevezik az európaiakat. Hát persze őket nem tanították meg másra, mint a császárt és a bálványokat imádni — és az idegeneket gyűlölni. Gazda. Aszaló. Hát bizony, mikor a gazda gabonáját a piaczra viszi vagy egyáltalán eladja : vigyázzon ám, hogy a mérték, a mivel mérik hitelesítve legyen. Az 1874. VIII. t. ez. szerint hitelesítéssel, bélyeggel el nem látott mérték használata 100 frt birsaggal büntethető. De még a hitelesített mértéknél is szemes legyen ám a gazda, mert sok ügynök súlyokat akaszt a mérő alá, vagy ezer és egy furfanggal csapja be az eladót. Városi piaczőkon rendszerint van hiteles mérő ház. Nagyon okosan cselekszik az a falusi biró, a ki a község házának beszerzi a hiteles mérőt, hogy a gazdák esetleges helyi eladásnál ott mérhessék le az életet. Hodos. K. K. Figyelmeztesse szépen, indulat nélkül szomszádját, hogy a ki szomszédjának kutvizét megrongálja azzal, hogy a kutjához közeliek vő szemétdombot nem hordatja el a hatósági rendelet ellenére sem: kihágást követ el és az 1876. XIV. t. ez. 10 §-a értélmében büntetendő, ügy szintén kihágásnak minősítendő, ha a szomszéd kerítése mellett hagyott trágya (lé) a szomszéd gyümölcsében, veteményesében kárt teszen. (Pl. kiégeti.) KÖZSÉGHÁZA. Kárpótlás a vadak által okozott károkért. Sok szegény ember évek során át panaszkodik, hogy kis földjét meg-meglátogatják az őzek, szarvasok, vaddisznók, melyek a közeli uradalom vadas erdejében tenyésznek. A szegény ember csak panaszkodik persze, és igazságot hiába keres, mert nem tudja a módját. Azok kedvéért, akiket érdekel, itt közöljük, hogy mit tegyenek a vad okozta károk esetében. Ha vaddisznó okozta a kárt: ezt akármikor le szabad lőni, mert a vaddisznó a kártékony vadak közé tartozik, tehát az is lelőheti, akinek nincs vadász-engedélye. A vaddisznó által okozott kárért hiába megyünk panaszra. Úgyszintén nem számítják be az őz által okozott kárt sem, mert az őz nagy kárt nem okozhat. — de már az őzet nem szabad lelőni, csak annak, akinek vadász engedélye van. A nagy szarvasok által okozott kár ügyében következőleg kell eljárni : Jelenteni kell az elöljáróságnál minél előbb, de 8 napon okvetlen belől, hogy kárt tettek a szarvasok. Az elöljáróság tartozik becsülőket vinni ki és jegyzőkönyvet venni föl. A megbecsült kár összegét követelhetjük az uradalmon, még pedig ha 40^ koronán alul van, akkor a községi elöljáróság előtt, ha pedig felül van, akkor a járásbíróság előtt per utján. Az esetben, ha több uradalom birtoka sarkalik össze : a kárt valamennyien követelhetjük, vagy egy ügyes bozzártő emberrel kikutatjuk, hogy honnan és hová vezetnek a nyomok. A vadak által okozott károk ilyen kárpótlásra nézve az 1883-ik év XX-ik törvényezikk intézkedik, tehát a szerint tesznek ez ügyben igazságot. Mennyibe kerül a párisi világkiállítás? Most már ki lehet számítani hozzávetőleg, hogy a párisi világkiállítás milyen óriási összegbe kerül s milyen értéket képviselnek a 'felhalmozott roppant kincsek. A hivatalos Francziaország, az állam és Páris város kiállításának értéke a kiadásokkal együtt 129 millió. Idegen államok kiállításainak értéke 70—80 millió; ez összesen 200 millió. Az 56 ezer kiállítónak átlagos kiadását ötödfél ezer frankra téve, ez 250 millió, az előbbi összeggel együtt 450 millió frank. A kiállított tárgyak értéke szerény becslés szerint hatszáz millióra tehető. A Grand Palaisban és Petit Palaisban kiállított műkincsek értéke egymaga közel 50 millió. Ez összegekkel együtt az értékek és kiadások túllépték az egy milliárdot; 105Ó millió frankot tesznek ki. A kiállítás ötletéből alakult különböző társulatok, vállalatok tőkéje már hat hónap előtt 53 milliónak volt felvéve, azóta pedig kétségkívül felemelkedett 100 millióra. Á különbüző korcsmákat, üzleteket, vendéglőket, kávéházakat, összesen mintegy 500-at, egyen kiat csak 10.000 frankra becsülve, szintén 50 milliót tesz ki. Ez összegek együttvéve 1200 millió frankot tesznek ki. Hozzávetőleg tehát ennyi vagyon van elhalmozva a világkiállításon.
