Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
214 MAGYAR FÖLDMIVELŐ KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. K. K. Fűz. Gy. Személyesen menjen be a a pénzügyigazgatóhoz és ott adja elő értelmes rövidséggel ügyét. Mi biztosan hiszszük, hogy reperálni fogják. Szekeres. Ha annak idején a sorozás megtörténik, folyamodjék. A szolgabiró ur ad felvilágosítást. Behívják, de csak nyolcz hétre mint póttartalékost. Ha t. i. a családban csakugyan nincs más keresetképes ember, csak az, kit besoroztak. Gazdasszony! Gyapár. Az öntöző vízhez igenis nagyon sokan keresnek trágyalevet. Például minden kannához egy-két litert. Azt mondják, hogy az ilyen öntöző viz csudákat mivelne a konyhakertekben. — A* szappanlé — a földi bolhák és tetvek ellen — jó. Olvasó kör. Ürge Ignáczczal a megboldogult magyar hittérítővel igenis Khinából itt járt közöttünk egy kis ühinai tiucska. Mi beszéltünk is, sőt ebédeltünk is vele. Neve Petello volt. A zöld salátát rendkívüli mohón ette. Nagy, hátraomló czoppját igen féltette, szörnyen haragudott, ha a gyerekek megfogták. Mi úgy láttuk, hogy a különben már keresztény kis khinai fiúban nagy kevélység és rá tartóság volt. Ilogy hova lett — bizony nem tudjuk. Úgy hallottuk, de csak hallottuk, hogy hűtlen lett Ürgéhez, hogy talán meg is dézsmálta, elszökött vagy mi, már nem emlékszünk reá. Ürgét megölte a khinai levegő és munka. Utódja szintén magyar. Éppen a mostani üldözések alatt csak a jó Isten mentette meg a legszörnyűbb martyr haláltól. Kínozták . . . élet-halál közt lebegett. Ennyit válaszolhatunk hosszú levelükre! Előfizető. A nyári időszakban kevesebb találós mesét és fejtörőt hozunk. Hagyjuk a téli estékre! Ha a kertben földi balhák vannak, dohányt főzünk s azon lével locsolgatjuk a növény leveleit, természetesen ha előbb a lé kihűlt. Vagy fekete szappant oldunk fel langyos vízben s azzal öntözzük meg a növény leveleit. Olajfestményt megtisztíthatunk tejbe mártott szivacscsal, vagy lenolajt napon 10 napig melegítünk és vattát belé mártva dörzsöljük a festményt. Amerikai. Bizony félelme nem hiábavaló. A ki a katonaságtól Amerikába vagy bárhova szökik: elítélhetik 200 koronáig és egy évi fogházra. De még ezzel sincs vége. A rendes szolgálaton felül még egy évet szolgál. Lássa atyámfia, akkor kellett volna ezt a tanácsot kérni, mielőtt elengedte a fiút. Most már nincs más hátra, mint hazajönni és kiáltani a büntetést. A füst által bepiszkolódott aranyozásokat gabonapálinkával mossuk le. A nagyon sós sonkán segíteni. Mentői tovább áll a sonka, annál érezhetőbb lesz sóssága, a mi mindig növekszik. Ezen pedig a vízben való kiáztatás által keveset segíthetünk, hanem sokkal sikeresebb lesz azon eljárás, ha a sonkát édes tejbe teszik s mindaddig benne hagyják, mig a tej megsavanyodik. Ezután forró vízzel jól le kell forrázni a sonkát, mire aztán élvezhető lesz. Ha az igy kezelt sonkát nem főzik meg azonnal, akkor korpával szárazra kell dörzsölni, aztán valami jó szellős helyen felakasztani. Hű olvasó. «Az ügyes-bajos ember könyvé»-t szívesen ajánljuk. Kérje — bármely könyvkereskedő meghozatja. Hallatlan olcsóság! Azt Írja. hogy ily czimű hirdetésre meghozatott egy árut és szörnyen tapasztalta, hogy ez bizony hallatlan drágaság és szörnyű becsapás. Hát százszor irtuk már, hogy mentői czifrább a hirdetés, annál gonoszabb. Mikor vigyázni tessék, hogy hiba ne essék ! Kétféle dirigens. Szomszédok voltak Estván meg Andris bátya. Egy reggel a kapuban falatoznak. Andris szalonnát vág a bicsakjával, mig Estván csak kenyeret eszik. — No. Estván, csak úgy soványan, soványon ? — Hát nekünk böjtünk van. — Ugyan mit hallgatnak arra a talián pápára ! Pár nap múlva megint az ajtónál állanak s most Estván szalonnázik. Oda is szól, hogy : — Csak soványan, soványan ? — A beste lélek, a komondor, megette a hun- czut a szalonnát, hát azért nem eszem. — Látja, komám, engem a pápa dirigál, kendet meg a komondor. Koszorú-bevitel. Ahány ház, annyi szokás. Egyes vidékek szerint különfélék a koszorú bevitelek az aratás bevégeztével. Mi itt egy szatmár-megyei községből való aratási ünnepet Írunk le röviden. Kérjük olvasóinkat, hogy nekünk ehhez hasonlókat beküldeni szíveskedjenek. Mikor az aratás már már befejezéshez közeledik, a legöregebb arató magához vesz két fiatalabbat és mennek elöljáróba az urasághoz, (vagy munkaadóhoz. Nemes, jó Uram-Asszonyom! Tiszteletre méltó Családi Tűzhely ! Immáron befejezéshez közeleg a mi munkánk, a mit a tiszteletre méltó Családi Tűzhely és köztünk való becsületes keresztény egyesség szerint elvégeznünk kellett. Mostanság tehát azon szives kéréssel kopogtatunk, hogy engedtessék meg a becsületes munkás népnek, hogy az aranysárga és ezüstöket érő koszorút e Tiszteletre méltó Tűzhelyen elhelyezhessük. Az Uraság vágj7 munkaadó pár szóval kijelenti, hogy a koszorúnak szívesen megnyitja tűzhelyének kapuját. A kijelölt időben aztán megtörténik a tulaj- donképeni koszorubevitel. A koszorút a legszebb kalászból a leányok fonják. Összeszedik a legszebb mezei virágokat is, pántlikákat, keszkenőket és igy czifrázzák fel a koszorút. Szokásban van az is, hogj7 a férfit, (a ki jó szálas ember és botra tűzi az aratási koszorút) a munkások választják ki. Világért nem öltözködik, czifrálkodik fel senki, hanem dalolva viszik a koszorút azon izzadtan, porlepetten. Otthon aztán a gazdát felköszöntik. Aztán a gazda megvendégeli aratóit és ha jó a termés, bő az Isten áldása, még a czigánj7 is előkerül a munkás nép meg tánczraperdül. A szószóló köszöntője igy7 hangzik . . . Istenünknek jóvoltából elvégzőnk az uralást, A mit adott leraktuk ez esztendei áldást; lm e koszorú belőle, fáradságunk gyümölcse, Hálás szívvel adjuk átal munkaadónk kezébe. E koszorút munka közben durva kezünk kötötte, Oh de azért tiszta ez és nincs szúró tövis benne . . . Szép tiszta ez, ilyen legyen a mi gazdánk urunk élete, Ne vegyüljön soha közé mostoha sors tövise. Sőt jólétben, boldogságban érjen még sok aratást, Munkát adván boldogítsa ezt a sok szegény munkást. Fogadd e koszorút, melyet arany kalászból fontunk, Elvégezve nagy munkánkat ime elődbe hordtunk. Kívánjuk, hogy a hány kalász díszíti e koszorút, Annyi áldás szálljon reád, s élted ne lásson borút! Mi kérjük jó Istenünket, hogy tartson meg tégedet, Kedves nőd és gyermekeid fűszerezzék életed! MI IJSACr? Tisztelettel kérjük azon olvasóinkat, kik még mindig nem tettek eleget fizetési kötelezettségüknek, hogy postafordultával az előfizetést beküldeni szíveskedjenek. — Fáklyásmenet a király tiszteletére. A király küszöbön álló hetvenedik születésnapja előünnepeként a schönbrunni kastély udvarán nagyszerű fáklyásmenetet rendeztek a lövész-, hadastyán- és harezos-egyletek, valamint a tűzoltóság, az alsóausztriai dalos-szövetség pedig ezzel kapcsolatban szerenádot adott. — A király nyaralása. 0 felsége a király Bécsből Ischlbe utazott, ahol két hónapig marad. Az ősz elején ő felsége pár heti tartózkodásra Gödöllőre jön, a hol akkor fogják leleplezni az Erzsébet királjmé emléktábláját.
