Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
206 MAGYAR FÖLDMIVELŐ vonzásával maga körül forgatja az egek mélységeiben száguldó világokat. Ez a határtalan mindenség, látjuk és tapasztaljuk, a legbámulatosabb módon áll össze, bár az embernek okossága és tudománya soha sem fogja azt egészen megérthetni, soha sem fogja kielégítően megmagyarázhatni. Méltán mondja a szent Biblia az Istenről: »Kicsoda képes elbeszélni az ő cselekedeteit? Az ő nagy voltának erejét ki mondhatja ki? Nem lehet kifürkészni az Isten nagy tetteit.« (Sirák fia k. 18. r. 2—5.) * * * Valóban, az ember csak némán álmélkodva, szent elragadtatással szemlélheti az égnek és földnek csodáit és tudatában saját kicsinységének és semmiségének imádva hull térdre a nagy mindenség Ura Istene előtt. P. L. MAGYAR GAZDA. A gazdasági munkaközvetítő intézet. Ez év január első napján kezdette meg áldásos működését. Ez ideig 35 vármegye és 10 törvény- hatósági város szervezte ezt az intézményt. Aki munkát akar vállalni, jelentkezzék falubeli közvetítőjénél s ez alkalommal czélszerü a napszámigényt is bejelenteni, ugyancsak ehhez a hatósági közeghez forduljon az is, aki munkást keres. Az intézmény még alig hathónapos, már is szép eredményeket ért el. Ha megerősödik, még bővebben árasztja majd áldását a magyar munkás népre. Olcsó lőpor a jégeső ellen való védekezésre. A földmivelésügyi miniszter ur, aki mindig csak azon van, hogy a gazdaembert segítse s megóvja minden bajtól, kieszközölte a hadügyminisztériummal, hogy az olyan gazdák, akik viharágyuval oszlatják szét az összogomolygott, vésszel viselős fellegeket, olcsóbban, jutányosabban kapják a puskaport. Az e czélra szolgáló puskapor ára kilógramon- kint 76 fillér. Ezen mérsékelt áru puskapor a budapesti, gyulafehérvári, kassai, komáromi és temesvári tüzérségi szertáraknál, a nagyszebeni, besztercze- bányai és pozsonyi tüzérségi kezelési osztálynál kapható, ha az arra feljogosított gazdasági egyesületek, az országos meteorológiai és földmágnességi intézet igazgatósága, a vinczellér iskolák igazgatói, avagy valamelyik szőlészeti vagy borászati felügyelő igazolja, hogy a puskapor eme védekezési czélra szükséges. A viharágyuval való bánásmód és kezelés elsajátítása végett a miniszter ur egy kis füzetkét adott ki, melyet mindenki megkaphat teljesen díjtalanul, ha ez irányban egy levelezőlapon a minisztériumhoz fordul. Czim: Nagyméltóságu Földmivelésügyi Minisztérium Budapest IV.—3. 6. ügyosztály. Állatorvos bácsi tanácsai. A gazda teendői ragadós állatbetegség esetén? Az állattenyésztő gazdák okulására és érdekében felfrissítjük itt azon törvényeket, melyek ide vonatkoznak, hadd tudja minden gazda, mi szabad és mi nem. Ha a gazda észreveszi, hogy valamelyik jószága megbetegedett, avagy egyik-másik talán már el is hullott, első dolga legyen jelentést tenni az illetékes elölj áráságnál. Viszont az elöljáróságnak kötelessége a bejelentés után tüstént zár alá venni az udvart és hivatalosan értesíteni az illetékes főszolgabírót, avagy rendőrkapitányt. Ha a helyszínen megjelent állatorvos takonykórt, avagy veszettséget állapit meg a még életben lévő háziállatokon azokat azonnal le kell ölni és szőröstől-bőröstől kiirtani. Sok gazda fél ettől és inkább eltitkolja a járványt. Ezzel úgy magának, mint polgártársainak kimondhatatlan kárt okoz, mert suttomban közreműködik a járvány terjesztésében. Ragadós betegségben lévő állat húsát és tejét házi czélokra eladni, vagy fogyasztásra eladni egyáltalában nem szabad, csak az állatorvos előzetes engedelmével. Ragadós betegségben lévő állatot gyógyítani; azaz kuruzsolni, állatorvosi oklevél nélküli embereknek tilos, hasonlóképen vérzéssel járó műtétek véghez vitele is. Ha a veszettség gyanújában lévő állat gazdája az állat kiirtásába nem egyezik bele, akkor az ily állatot, hatósági felügyelet alatt kell elkülönítve tartani, még pedig lovat és szarvasmarhát 4 hónapig, juhot, kecskét és sertést 3 hónapig. Veszett állatoktól megmart kutyák, vagy macskák tüstént kiirtandók. A lépfene az utolsó elhullástól számított 14 nap után megszűntnek tekinthető. Ha veszett kutya kóborol, köteles a hatóság annak a kiirtásáról gondoskodni s ez esetben a községben lévő kutyákat 40 napig mind kötve kell tartani, vagy pedig szájkosárral, pórázon vezetni. A kóborló ebeket kíméletlenül ki kell irtani. Sőt ha veszettség járványa elfajul a hatóságnak jogában áll a község összes macskáit és kutyáit kiirtatni. A takonykórosság gyanújában lévő állatokat el- különözve kell állatorvosi megfigyelés alatt tartani. A száj és körömfájásban lévő állat busát csak orvosi engedélylyel szabad fogyasztani, tejét azonban még forralva sem. Ha a juhok közt himlő üt ki s az egészségesek a betegektől el nem különíthetők, akkor a hatóság elrendelheti a még egészséges állatok beoltását is. Himlős juhok húsát, tejét eladni tilos, bőreiket pedig fertőtleníteni kell. A rühes lovat, szamarat, vagy öszvért köteles a gazda elkülöníteni és orvossal kezeltetni. Rühes állatok bőrét csak kellő fertőtlenítés után, rühes juhok gyapját csak zárt zsákokban szabad elárusítani. A zár alatt lévő udvart a főszolgabíró csak akkor nyithatja meg, ha a gazda a fertőzött helyiségeket az előirt szabályok szerint kitisztította és fertőtlenítette. Az orbánczban elhullt állat utolsó porczikájáig kiirtandó. Aki a betegséget pontosan bejelenti a községházánál, azon esetben, ha állatjait ki kell irtani, részleges kárpótlást kap az államtól, kivéve !.zon esetet, ha az állatbetegség behurczolását a gazda okozta. Házi gazdaságtan. Közös szamár farkat lógat. — A ki mézet akar. Mánktól ne féljen. — Rossz kovács, a ki a füstött nem tűri. — Cseppek töltik meg a hordót. — A kié a tyuk, azé a tojás. — Az élet munkára való, a sírban eleget nyughatol. — Hiába való az ember fáradsága, ha nem járul hozzá Isten áldása. — Isten meg én: ez van helyén. Szent-Pétervár kétszázéves jubileuma. Szent-Pétervár magisztrátusa nagyban készülődik már a város fenállásának kétszáz éves jubileumára, melyet 1903-ban fognak megünnepelni nagy fénynyel. Szent-Pétervár városát 1703-ban alapította Nagy Péter; kezdetben csak várat akart ott alapítani a svédek ellen, később azonban elhatározta, hogy a vár mellé nagy várost is épit, a melyet később 1712-ben székhelyévé tett. Az az egyszerit ház, a melyet eleinte magának építtetett, máig is meg van.
