Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-17 / 24. szám
188 MAGYARFÖLDMIVELŐ JÓ EGÉSZSÉG. Hogyan kell enni Sok ember szenved emésztési zavarokban a mi onnan van, hogy az ételek nem elég könnyen emészthető állapotban jutnak a gyomor üregébe. Az ételeket jól meg kell rágni és komoly tudósok állítják, hogy az egészség és magas életkor első sorban az ételek kellő és gondos rágásától függ. Az ételeket lehetőleg apróra daraboljuk fel és ne siessünk a rágással, hogy a nyállal jól elvegyülve minden akadály nélkül csuszszanak le az emésztő csatornába. E fontos szabály gyakori elmulasztását a gyomorbetegek nagy száma igazolja. Sok ember kígyó módjára egyszerűen bekapja és rágás nélkül nyeli le az ételeket, melyeket a gyomor aztán kellőleg feldolgozni nem képes. Bár hihetetlennek látszik, nem épp ritka a dolog, hogy emberek az ételek hiányos megrágása miatt megfulladnak. A nagy darabokban lenyelt ételek, ha végre nehezen a gyomorba eljutnak, addig hevernek ott, mig a gyomorban teljesen felpuhulva a bélcsatornába jutnak, de az sokáig tart az étvágytalanságot, nyomást, fejfájást, szóval emésztési zavarokat okoz. Tartózkodni kell a nagyon forró ételektől is, melyek sokszor gyógyithatlan betegségeket vonnak maguk után. Legjobb az ételeket minden sietség nélkül és langyos állapotban enni és a ki erre pontosan ügyel, magát mindenféle gyomorbajtól megóvhatja. A vigéczek. Csengős kocsi érkezik a községbe. Elegáns úri ember ugrik ki a sok bőrös-láda-csomag közül. Azon veszi észre a gazda, hogy csakhamar az ő látogatója leszen. Ugyan mit akar ? Olyan nyájas az arcza, olyan czukros a beszéde. És mit is beszél ? — Mire van szüksége? — Közeledik az aratás, a cséplés és igv tovább. — Az anvjok mérgesen néz reá, te megérted jól. — Semmire sincs szükségünk ! No ez már hihetetlen. Hát hiszen ruhára csak minden embernek szüksége van. No meg talán cséplőgépre, tengeri-törő, morzsoló és a többi. Mert neki az nagyon közömbös, hogy neked mire van szükséged. Még az sem baj, ha pénzed nincs. Lesz ! Lenni kell. ha egyszer — megfogott. Ez az ő czélja, hogy megfogjon, üzletet csináljon. Aztán jön az aláírás, nemsokára a per, utána a végrehajtó — és a pusztulás, nyomor. Szives olvasóm, ti bizonyosan ismeritek az ilyen »uri« vándort. Úgy nevezik: vigécz! \ No hát azon sok-sok keserű tapasztalatok után, melyben a magyar népet ez a vigécz népség részesítette, végre valahára olyan törvényjavaslat is készül, melynek czélja: megmenteni a népet a vigéczek zsarolásaitól és becsapásaitól. A budapesti és külföldi nagykereskedő czégek ezentúl nem fogják küldhetni a magyar nép nyakára az uri vándorkereskedőket vagy vigéczeket ! Menjenek ők a kereskedésekbe, ott leszen az ő helyük. A magyar nép tűzhelyét, - a honnan eddig szedegették a jó zsirozót — bezárják előttük. Persze, mintha tűvel szurkálnák erre a hírre a nagy kereskedőket. Feljajdulnak, azt kiabálják, hogy vége akkor a szabad kereskedésnek! Pedig dehogy annak! Csak a szabad csalásnak, uzsoráskodásoknak, árusításoknak leszen vége. Ennek meg már csak eljött az ideje! ISMERETEK TÁRA. Az erdő munkásokról való törvényjavaslat. — No bátyó, mostanság már az erdőmunkásokra következik a sor. Törvényjavaslat” készül, mely ezen szorgalmas, nehéz munkát végző emberek bajain is segíteni akar. — Hát osztég, miben vagyon fordulatja ennek a dolognak ? — E törvény szerint ezután az érd ő m u n- kásoknak is munkásigazolványt kell váltaniok. — No már megvest irás? — Úgy van ez jól bátyám. A szó elhangzik elrepül; az irás marad. Itt azonban meg kell érteni a következőket. Ha az erdei munka, melyre például bátyáin és társai vállalkoznak, annak a vármegyének területén lesz teljesítendő, a hol bátyámék laknak — a munkaszerződést szóval is meglehet kötni. De minden más esetben a megegyezésről Írásos feljegyzést kell kötni vagy pedig a szerződést két tanú vagy egy hivatalos tanú előtt írásba kell foglalni. — Hát azzal mi leszen, a ki nem igy köti meg szerződését? — Mi? Ha baja, perpatvara támad vagy pl. megkárosítják, a más módon kötött szerződést a közigazgatósági hatóság előtt nem érvényesítheti. Hanem oda kell fordulnia a rendes bírósághoz. Ez aztán több időt és költséget vesz ám igénybe. — Stempli kell a szerződésre? — De nem kell ám semmiféle stempli vagv bélyeg. — Ki leszen az a hivatalos tanú ? — Hivatalos tanú lehet lesz a községi elöljáró, megyei tisztviselő, állami vagy felesketett magán erdész. — Mit fizetünk neki ? — A hivatalos tanúnak dijat szedni nem szabad... — Miféle czirkumstacziákat kell a szerződésbe felvenni ? — A szerződésben vagy Írásos feljegyzésben jól ki kell gömbölyíteni, hogy 1. a munkások, miféle munkára vállalkoznak? 2. mennyi munkabért kapnak ? 3. és nem szabad abból kihagyni a szállítási költségekre, előlegekre, elszállásolásokra, tüzelő anyagra és ivó-viz szállításra vonatkozó megállapodásokat. — Hát a munka megkezdésének idejéről, mit szól a törvényjavaslat? — Ha nincs pontosan kitéve a szerződésben a munka megkezdésének ideje, a munkátnyujtó tartozik a munkásokat a munka megkezdése előtt legalább három nappal értesíteni, illetőleg a munka megkezdéséi e felhívni. — És ha a munkát valami elemi csapás akadályozza. — Ha a munkát három napon át árvíz, széldöntés, tűzvész akadályozza, a munkások az előleg visszatérítése mellett a munkától elállhatnak. — Hát a munka felmérése? — A szokásos hivatalos mértéket kell használni... vagy az állami erdők szabályait érvényesíteni. — Azt is jó tudni, hogy a munkásokat jancsi- bankókkal fizetni tilos. A kantinokban az ételnek és italnak árát ki kell függeszteni. Egyszóval ez a törvény arra való, hogy — mint mondottam — az erdő munkások jogait védelmezze, hogy ott is igazság legyen. Hej, mert az érdő-munkálatoknál is elfér egy kis tekintet! — Úgy tudom jó magam is.
