Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-03 / 22. szám
176 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — A bur szabadságharcz. Vége lesz már az angol-bur háborúnak. De itt is ám az ideje, mert az ember szive szinte elszorul, ha elgondolja mennyi emberéletbe s pénzbe került ez az igazságtalanul megindított háború. A nagy angol csordától visszavonulni kénytelen a maroknyi, de vitéz bur- sereg. Az ország szivét — fővárosát akarják az angolok bevenni. De a burok kemény ellenállásra készülnek. Erős sánczokkal vették körül úgy Pru- tóriát, mint Johanmesburgot s innen fogják szórni a halált az angolok fejére. Hogy sokáig nem fogják tudni az angolokat föntartóztatni az bizonyos, mert hiszen minden búr katonára hat angol esik. Hol itt az arány?... De jóllehet az európai nagjdiatalmak mind összetett kézzel nézik, mint falja fel a telhetetlen anglus a számra nézve oly csekély búrt; bizzunk csak Istenben, mert 0 nem hagyja a hazáját szerető s vallásos húrokat rabszolgaságba sü- lyedni. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Szőlősgazda. Sokan vannak igaz, kik igy gondolkodnak: Az elfogyott szőlőt hagyom úgy, a mint van, majd kiheveri és a többi. Mások ellenzik az újra metszést, illetőleg visszametszést. A régi tapasztalat és az újabb kori szőlészet azonban már körülbelül megállapodásra jutott. Ha ugyanis a fagy csak gyenge volt és a hajtásoknak csak végéi fagytak le, úgy igaz a szőlő semmi kezelést nem igényel. Ezen állapotában magára hagyhatjuk, a legfelső ép szem kihajt. De ha az elfagyás nagyobb méretű volt, úgy hogy a zöld hajtásokra csak az alsó pár szem maradt, hogy legalább a következő évi termést biztosíthassuk, bizony a zöld hajtást egy-két ép szemre vissza kell metszeni. De mit kelljen tennie, ha az egész hajtás teljesen elfagy “? Az elfagyott hajtást a csappal együtt levágjuk, így valamelyik vakszem ugarhajtást hoz és ez lesz a jövő évi termésvessző. Rákász. Hagyomány és régi hiedelem, hogy a rákot csak azon hónapokban jó enni, melyeknek neveiben nincs r betű. Azt mondják azonban a szakemberek, hogy ez a hiedelem tévedésen alapszik. Idevonatkozólag a következő vélekedést találtuk: »Májusban a rákok a hosszú koplalás folytán soványak és rosszak, mit a nőstényeknél még a peterakás is fokoz. Csak midőn júniusban ismét jól teleették magukat, lesznek ismét kövérek és Ízletesek. Ebben az állapotban maradnak október közepéig, midőn párzás folytán ismét élvezhetetlenné válnak.« Nos az öregeknek tehát ugy-e mégis igazságunk van. De ne kössük az r betűhöz a dolgot, mert meg van annak természetes oka. Házi asszony. A lúd tépés után bővebb takarmányozást kíván, mint rendesen. Mert a tallu veszteséget pótolnia kell, erre pedig tápanyag szükséges. ISakta. Ha a telekkönyvbeu tisztázni való dolog van, úgy ne csinálják maguk a szerződést, hanem ahhoz értő ügyvédhez kell fordulni. A biztonságért és nyugalomért is rá kell áldozni még azt a pár forintot. Aztán késő talál lenni a szánom-bánom. Előfizető. Mit csináljon a nyakára küldött sorsjegygyei ? Erre vonatkozólag már sokszor nyilatkoztunk. Hát ha nem ajánlottan küldik, az egész küldeményt széttépheti, megsemmitsitheti. Ha azonban ne talán ajánlottan érkeznék, Írjon a czégnek, hogy 8 nap alatt rendelkezzék vele, különben nem felel érte. NEVESSÜNK!!! Egy kis félreértés. Egy nagy társaság volt a szabadkai papnál, mikor beállít egy paraszt ember s kérdi, hogy Jé- zns Krisztus miért is emlegette a szabadkaiakat? — Kitől hallotta kend ? — Hisz a főtisztelendő ur prédikálta ki tegnap, hogy azt mondta Krisztus urunk: »Ejnye, ejnye lám a szabadkai!« A szentbeszéden ugyanis a pap héberül idézte Jézus szavait: Istenem, istenem, miért hagytál el engem? (Éli, éli lamma szabaktani.) A szabaktanit az atvafi szabadkainak értette. ♦ Őszinte vallomás. Az eljegyzésnél a vőlegény ott ül menvasz- szonya mellett és melegen szorongatja kezeit. — Most pedig édes Erzsiként — mondja neki, miután az eljegyzés megtörtént — engedjen meg egy kérdést intéznem. Babonás maga ? — Babonás? Miért kérdezi Ferikém? — Ezt csak úgy mondhatom meg, ha már felelt a kérdésemre. — Nos hát egy csöppet sem vagyok babonás. — Úgy nyugodtan megmondhatom. Maga már a tizenharmadik menyasszonyom. * Nincs is harangjuk. A szomszéd egyházmegye püspöke bérmálni men vén, áthajt egy falun s a templom mellett feltűnik neki, hogy a templom tornyában nem szól a harang. Meg is szólít egy ott álló atyafit, hogy miért nem harangoznak itt. — Hát kérem alásan azért, mert a harangozó éppen esküszik a másik faluban, hol a pap lakik, másodszor a harangláb nagyon rozoga, harmadszor a harangkötél nagyon ványott, negyedszer nem is tudtuk, hogy gyün a püspök, ötödször nem is tudtuk. hogy kee az. — No szép gyerekek vagytok, — válaszol a püspök. Mire egy más falusi ott levő ember szól közbe: — Kérem átossággal, szégyenli bevallani a koma, hogy nincs is harangjuk.-- - ....—---1.............. ............... Terményár ak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára 1 k. f. k. | f. ! k. f. k. 1 f. Árpa 0 30 6 35 ; Muhar 8 7Ü Búza 7 10 8 80 Bab tarka 4 30 4 80 Hozs (’» G0 G 95 Bab n. fehér 7--7 10 Zab 5 30 5 45 Borsó 9 — 11 | Tengeri 5 60 5 70 Lencse rain. szer. 14 — 15 — Luczerna m. 37 — 47 50 Köles 5 50 6 — Vörös lóhere 50 — 67 50 Köles kása 10 — 11 50 Baltaczim 13 — 14 — EPF- 3HT A világ legelső kaszagyára, mely minden kiállításon kitüntetve lett a SZENT ANDRÁS EZÜST ACZÉL KASZAGYÁR, melynek egyedüli szétküldöje SEKL SIMON ur, i«aS¥-Smi.. (jj A ki valódi megbízható jó kaszát akar az idén is használni, az senkitől ne vásároljon míg a közkedvelt világ hirü Szent András jegyű ezüst aczél kaszáról képes föárjegyzéket nem kér! A Szent András kaszagyár, mely minden kiállításon kitüntetve lett 100 koronát fizet annak, a ki egy más gyárból egy Szent András B. &. jegyű ezüst aczél kaszát tud előmutatni. 200 koronát fizet annak, a kÉlOO drb közül 5 rosszat tud előmutatni. Szállítás már most is teljes jótállás mellett! 5 drb rendelésnél a postaköltséget a kaszagyár fizeti! 10 drb rendelésnél egy darab ingyen adatik ráadásul! A sok ezerre menő elismerő, dicsérő levelek és utánrendelések nálam,mindenkor megtekinthetők. Kérjen mindenki képes fő árjeyyzéket egy levelező lapon, melyet ingyen és bérmentve küldök !! Árjegyzéket csak úgy küldhetek, ha czimüket, megyét és utolsó postát is jelzik. Fizetésnél kedvezményes feltételek! ” ” 10— Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál 1800.
