Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-03 / 22. szám
174 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. Hogyan kezeljük a jégvert szellőket ? Nem érdektelen elmondani egyet mást a jégesőverte szőlők helyes, czélszerü kezeléséről most a midőn nem oly ritkák a jégesők. A jégvert szőlők praktikus kezelése attól függ, hogy mikor érte a jég a szőlőt s milv mértékű volt a jégverés. A jég tönkre teheti a kihajtó rügyeket, a gyönge hajtásokat, a levélzetet. termést, sőt gyakran, ha a jégverés nagyobb mérvű a hajtásokkal a jövő évi termést is. A jégverés után czélszerü 3—4 napot várni, hogy megláthassuk, mily nagy a kártétel s a szerint megtehessük a lehetőt a kár leszállítására. A nagyobb, korai jégverés után 3-4 napra azt tapasztaljuk, hogy a kihajtott szemek vagy gyenge hajtások letörettek vagy megsérültek. Ilyenkor a megrongált hajtásokat kiindulási pontjuk alatt tőben eltávolítjuk, mely után azt fogjuk látni, hogy a tőke rejtett szemeiből kapunk hajtásokat, melyeket úgy válogatunk meg az esetleg megmaradt, jég által nem sérült hajtásokkal együtt, hogy a tőkén köröskörül rendesen legyenek elhelyezve, mert ezen hajtások őszig kiérve adják a jövő évi fát, tehát a csapokat, esetleg szálvesszőket. Az igaz, hogy az igy kezelt tőkék az idén alig adnak termést, de biztosítjuk a jövő évi termő fát, mig ha rajta hagynék a jég verte hajtásokat, a hajtás alsó részén levő sebek miatt még a jövő évben sem adnának termést s a sebhelyek elgyengítik s betegessé tehetik a tőkét is. Ha a nagyobb mérvű jégverés már fejlettebb lombozatu tőkét ér, s a lombozat a hajtások alsó részét megvédte, akkor czélszerü kétszemes csapra metszeni a hajtásokat, mivel alsó részük nincs megsértve s akkor e két szem kihajtva, a hajtás még ez évben kiérik s jövő évben termő fául szolgálhat. Ha meghagynék az ily erős, jégvert, fejlettebb hajtásokat a jégverés után is, akkor igen nevelné hajtásait s ez elgyengítené a tőkét, amennyiben kime- ritőleg hatna rája. A jégvert vesszők — akár amerikaiak, akár hazai fajok azok — se ültetésre, se oltásra nem alkalmasak, azért az oly szőlőbirtokosoknál, a kik a vesszőt fel akarják használni, hármas jelentősége van a jégverte szőlőhajtások visszametszésének, t. i. mert először tőkéik nem betegesednek el, másodszor a jövő évi termést biztosítják s harmadszor ültetésre vagy oltásra alkalmas vesszőt nyernek, mert a jégvert vessző, ha elültetik, csak sinlődő tőkéket ád, mig beoltva (az amerikai) az ily oltványok 2—3 év múlva elpusztulnak. *- * * Bár — fájdalom — hazánk legtöbb vidékén nem igen van vagy lesz mit elvernie a jégnek: sietünk közölni e czikket. melyet a S.-A.-Ujhelyen megjelenő Zempléni Hírlapból vettünk át, mert praktikusnak, közvetlen tapasztalatokon alapulónak látjuk az ott nyújtott tanácsokat. Kérjük szőllősgaz- dáinkat szóljanak hozzá, mi szívesen tért nyitunk vagy a fogalmazás átírását is elvégezzük. Tehát az senkit ne tartson vissza a lapunkba való Írástól, hogy hát »nem tudom én a pennát forgatni!« Csak írjanak a gazdák, a hogyan tudnak, mi majd megfésüljük és a lap számára elkészítjük. Szerk. A baromfiaknak tiszta, friss vizük legyen. Ez legelső óvszer, hogy a majorságba a dög bele ne üssön. Tanácsoljuk, hogy a vízbe annyi sósavat keverjünk, mennyitől kissé savanykássá válik a baromfiak itala. A jó szérűk készítésének szabályai. 1. Szérűdet jó előre hozd rendbe, mert a jó szérű .a kis gazdaság nagy tararékossága. 2. Jó kemény legyen a szérű talaja, mert különben lyukak és mélyedések képződnek. Ilyen szérűn meg nemcsak nehezebb a cséplés, de sok szem is marad a szalmában. 3. Ha észreveszed, hogy szérűd nem tartós, hibás, hord le a szérűdről a régi anyagot, hogy abból ott semmi sem maradjon. Akkor leszen alkalmatos és tartós ugyanis a szérű, ha friss és lehetőleg kövér anyagból készül. 4. Legjobb anyag az, melyet a fazekasok használnak. Ebből az anyagból gondosan távolíts el mindent legkisebb kavicsot. Aztán áztasd be az udvaron, mig olyan szívóssá nem lesz, mint a kemény tészta. 5. A munkások gyúrják aztán át mezítláb és tapossák. Ha az egész egyenletessé vált, homokalapra 12—18 hüvelyk vastagságban hordasd fel. Egyengesd aztán ki vízszintesre és sulykolytasd is le oly formán, hogy az előzetesen lábbal jól letaposott anyagra deszkákat lehessen tenni. Ezeken Álljanak a sulykolást végzők, nehogy lábaikkal nyomokat hagyjanak az anyagban. 6. Természetesen a szérű kiszáradásánál repedések is támadnak. A cséplők csépeljék ezeket be és pedig napról-napra, mig az egész meg nem szárad. 7. A kinek módjában van marha vért öntsön az igy elkészült talajra. (Közepes nagyságú szérűnél pl. 4 akót, egyenletesen elteríteni és pár napig érintetlenül hagyni.) Mikor kaszáljuk a zöld takarmányt? Akkor kaszáld a zöld takarmányt, mikor virágzani kezd, mert ekkor fizet legtöbbet. — Igen ám, mondják némelyek, de zsenge korában táplálóbb ám a takarmány. Igaz, hogy valamivel táplálóbb, kapósabb is, de mennyiségében bizony oly kevés, hogy valósággal pazarlást viszünk végbe kaszálásával. De virágzás után se vágjuk, különösen mikor magvát már érlelni kezdi, mert akkor silány takarmányt ad. Azt a tanácsot meg már a múlt esztendőben is megadtuk ez újságban, hogy a jó gazda szerével módjával megy át a zöld takarmány etetésére Frissen kaszált takarmányt se etessünk a jószággal, hanem előbb fonnyaszszuk meg kissé. Eleinte aztán több száraz takarmányt keverjünk közé és lassanként szaporítsuk a zöldet. így az állat megszokja és nem esik baja. A paradicsom betegsége. Sokszor észreveheti a gazdasszonv, hogy a paradicsom levelei leperzselődtek és gyümölcse megrothad. Ezt a paradicsom egy veszedelmes gombabetegsége okozza. I.eginkáb nedves meleg időben pusztít ez a betegség. Ellene biztos szer még nincs. Annyit ajánlanak, hogy a beteg leveleket, paradicsomokat kellő időben mindjárt le kell szedni. Égessük is el azonnal, hogy a gombacsirák, a betegség terjesztői el ne szállhassanak. Igen ajánlatos, hogy a paradicsom bokrok helyét évenkint változtassuk, mert ez is ótalmat nyújt a paradicsom e betegsége ellen. Háziasszony. A rozsdafoltokat úgy a fehérneműből mint a vas vagy nickel tárgyakról a következő módon tá- volitjuk el. A kérdéses helyre olajat öntünk s rajt hagyjuk egy vagy két napig, majd aztán szalamiaol- datba mártott posztó darabbal erősen dörzsöljük. Ha ezáltal a rozsdafoltok nem tűnnének el tökéletesén, igen hasznos dolog az erősen hígított sósavval való dörzsölés. Különben a fehérnemüeket illetőleg a czitromsavat is eredménynyel használják.
