Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-13 / 19. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 149 MAGYAR GAZDA. Áradás Egerben. Egerből szomorú hirt kell olvasóink számára közölni. A múlt héten óriási jég vihar zúgott el a város fölött, amelyet felhőszakadás követett. Az eső megdagasztotta az Eger folyó vizét, mely kicsapott. A viz behatolt a piaczi üzletekbe s az ár szennyes hullámokban hömpölygött az utczákon. A harangokat félreverték. Az áradás az egyes kereskedőknek tetemes kárt okozott. Polatsik Herman nagy- kereskedő, kinek üzlete igen alacsonyan fekszik, szenvedte a legnagyobb kárt. Ebben az üzletben métermagasságban állt a viz, úgy, hogy az áruk nagyrésze elpusztult. A katonaság dicséretes munkát végzett a védekezési munkáknál s maga Kállay Zoltán főispán is mindenütt ott volt, ahol veszély mutatkozott. Helyes dolog-e, hogy népünk a kendertermesztéssel felhagyogat ? Bizony nem helyes, sőt szomorú dolog ez. Mert ebből is csak az tűnik ki, hogy ma már a fehérnépség inkább az olcsónak tetsző boltbeli holmik után kapkod. Az asszonyok felhagytak a szövéssel, fonással, a régi jó szokáshoz képest nem hasznosítják a drága téli időket. Tehát itt is elmondhatjuk, hogy más időket élünk. Csak mindig kiadásainkat öregbitjük, a garasokat meg megkeresni nem igen iparkodunk. Szőlőkarók. Darányi földmivelésügyi miniszter ur elrendelte1 hogy a lugosi, lippai, soóvári kincstári erdőben termelésre rendezkedjenek be. Ma a készlet a két milliót meghaladja. Áz állami szőlőkaró különféle minőségben: 153 czentimétertől 200 czentiméterig 28—30 koronáért kapható. Aki az állami termelésből óhajtja szükségletét beszerezni, a szőlészeti és borászati felügyelőségnél kell a megrendelést tennie. Dijosztás az oltási tanfolyamon. A szatmár-vármegyei »Gazdasági Egyesület« szatmári amerikai szőlőtelepén a szőlőfásolási tanfolyamon ápril hó 23, 24., 25-ik napjain lett megtartva. A tanfolyamon 22 munkás vett részt, ebből a 3 napos •tanfolyamot 21 munkás fejezte be, kik közül kettő minősítés nélkül, 16 megfelelő minősítéssel kapott bizonyítványt, 3 pedig jutalommal is ki lett tüntetve. Az első jutalmat egy drb. 10 frankos aranyat Tóth Kálmán szatmárnémeti, — a második 5 korona dijat Kupán Gyula szárazberki — a harmadik 2 korona dijat Telegdi Lajos szatmári lakos érdemelte ki. Egerek ellen. Jól kifőzött mosóspongyát apró darabokra kell vágni és avas vajban vagy egvébb értéktelen zsírban kirántani, kissé kinyomni, aztán cserépdarabokra rakni az éléskamrában. Vizet is kell odaállítani valami edényben és mivel az egér az eledeltől megszomjuzik, sokat iszik rá, a spongya megdagad benne és az állat megdöglik. Fiatal tehenek szoktatása. Hogy a fiatal tehenet a fejőshez hozzászoktassuk, ajánlatos azt előzőleg egy kissé kiéheztetni s aztán a fejés idejére egy jókora tököt tenni eléje. A telién bele akar harapni a tökbe, de ez folyton odább gurul s ezzel való elfoglaltsága alatt észre sem veszi, a fejés által okozott csiklandozást. Ha ezt az eljárást kétszer-háromszor alkalmazzuk, a telién nyugodtan engedi magát fejni. Gyógyító kenőcs a külső sérülésekre as állatoknál. A sokféle gyógyító kenőcs közül — mint egy német szaklap Írja — a legjobb az alábbi, melyet a Volga alsó részén lakó kalmükök használnak s mely egyszerűen abban áll, hogy a puskaport finomra eldörzsölik és zsírral keverik. Minthogy a kalmükök mohamedánok, e czélra nem sertészsírt, hanem ürü- faggyut használnak, a mi különben mellékes dolog, mivel a zsir itt csak közvetitőanvagul szerepel. A dolog magyarázata az, hogy a lőporban levő szén és salétrom antiseptikus hatású, azaz megakadályozzák a rothadást. Ha pl. a lovak az erősebb izzadás- nál feldörzsölik magukat, ez a kenőcs nemcsak behegeszti rövid idő alatt a sebesedést, hanem fénylő szőr keletkezik utánna. Ha nyáron e kenőcscsel a lovakat bekenjük, s azután az usztatóban szappannal és kefével jól lemossuk, a lovak nem csak fényes szőrözetet kapnak, de a legyek és rovarok se fogják őket zaklatni. A dolog egyszerű és nem drága, nem fog tehát ártani, ha adandó alkalommal kísérletet teszünk vele. Fémtárgyak tisztítása. Sok drága szernél jobb erre nézve a közönséges finom téglapor, amit legkönnyebben úgy nyerhetünk, ha két darab téglát összedörzsölve, az így származott port összegyűjtjük. Különben lehet a téglát egyszerűen mozsárban megtörni, aztán pedig megszitálni. Különösen a kések, villák s rézedények tisztítására alkalmas az ilyen téglapor. A juhok tüdőférge ellen hathatós szerként ajánlják azok jászolába fenyü- galvakat tenni, melyekről nemcsak a tüleveleket eszik le a juhok, hanem még a héjjatis mohón megrágják. Az ezen eljárást ajánló gazda azt állítja,' hogy a múlt őszszel sok tavalyi báránya veszvén el a nevezett betegségben, ezt a szert vette használatba és ezen naptól kezdve juhai közt a halandóság tetemesen csökkent. A fának repedéseit, bútorokon, vagy más tárgyakon legjobban és leg- tartósabban be lehet tömni a következő gyurmával : 20 deka oltatlan, a levegőn elporladt mész, 40 deka rozsliszt lenmagolaj mázzal (firneisz) tésztává gvuratik és azzal betömetnek a repedések vagy ha- sadékok, ezen töltelék kőkemény lesz és nem válik el a fától. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Papos. Káposztatermelő. Azt Írja, hogy vidékükön, ha jól beválik is a termés, nem tudják eladni. Talán nem fogunk felesleges dolgot cselekedni, ha lenyomatjuk, azokat az érdekes sorokat, miket a »Szövetkezés« idevágólag Komárom megyéből érkezett hasonló panaszra irt: »Káposztáé rtékesit ő-s zövetkezet. Hájdanában magunk is mosolyogtunk rajta, a midőn ilyen szövetkezet alakulásáról hallottunk Németországban s nem gondoltuk volna, hogy ezeknek nálunk is valaha praktikus jelentősége legyen. Újabban azonban Komárommegye déli részéből igen tekintélyes férfiak fordultak hozzánk panaszkodva, hogy náluk ugyanazon bajok mutatkoznak a melyek Németországban az ilyen szövetkezetek alapítását szükségessé tették. Ezeknek nem lesz érdektelen, ha hallják, hogy a múlt évben Bajorországban a München melletti Ismaningban alapított »első bajor káposztaértékesitó-szö- vetkezet« milyen szép eredménynyel mfíküdött. Több mint száz tagja van s czélja egyrészt a saját termésű káposzta közös eladása, másrészt e nyerstermék további gyári kidolgozása és a termelés tökéletesítése. Ismaning környéke különben is alkalmas káposztatermelésére, de eddig, ha jól bevált a termést a gazdák nem tudták eladni. Ezen a bajon segítettek most szövetkezeti utón. A szövetkezetnek nagy káposzta-gyára van. Münchenben fiókja, ezenkívül több nagy városba képviselőket küldött ki, kik egész Hollandiáig, Belgiumig és a német városokban közvetiiik a káposzta eladását.
