Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-14 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÜ 1 1 Nincs ember-készítette szerszám, nincs oly tökéletes gép, mely olyan akkurálosan működnék és járna, mint ahogy a Föld forog és halad a maga utján. Semmire sem lehet biztosabban számítani a nagy természetben, mint a Földnek kettős mozgására és az ebből származó jelenségekre és változásokra. Mert a Föld évezredekkel, akár évmilliókkal ezelőtt e mai napig soha egy hajszálnyira sem maradt el, solia egy szempillantással sem érkezett hamarább kőrútjának arra a pontjára, ahová az isteni világkormányzat rendeletéből beérkeznie kellett. Hogy aztán Földünknek eme keringő mozgásából mégis miképen lesz a nagy természetben virágfakadás. aranykalász, lombhullás és hópehely? erről, atyámfiai, kissé körülményesebben majd a legközelebbi alkalommal fogok hozzátok szólani, — kívánván ez uj esztendőben, bogy a régi jó maradjon meg az uj jóval, az uj rossz pedig pusztuljon el a régivel. P. L. GAZDA. Gróf Batthyány Géza pinczeszövetkesete. Midőn a múlt évben a földmivelésügyi miniszter a pinczeszövetkezetek ügyében nagyobbsza- básu mozgalmat indított, a most elhunyt Batthyány Géza gróf a legelsők között volt, ki az üdvös mező- gazdasági intézményt felkarolta s Szabad-Batthyány községben rögtön alakított a helybeli szőlősgazdákból egy pinczeszövetkezetet, mely szövetkezetbe ő maga is belépett. Áldozatkészségét mutatja e téren az a tény is, hogy saját költségén mintegy 6—7000 hektoliter bor befogadására alkalmas pinczét építtetett. megfelelően berendezte s használatára saját pinczemesterének alkalmazása mellett a szövetkezetnek engedte át. A szövetkezeti tagok szőlőtermésüket a szövetkezetnek tartoznak beszolgáltatni, ennek feldolgozását, kipréselését, erjesztését azonban a gróf vállalta el s ezen összes szolgáltatások ellenértékéül a szövetkezeti tagok (a bor feldolgozását, a hordók, a gépek, a pincze használatát stb. beleértve) hektoliterenkint 1 kor. 20 fillért a szövetkezeti tartalék-alap javára pedig 80 fillért fizetnek. A szövetkezetnek mintegy 200 tagja van, 350 hold szőlőterülettel. Hogy a szövetkezet már az első évben milyen eredményesen működött, kitűnik abból, hogy az idei termésű ujbort kevéssel a szüret után oíy jó áron értékesített, hogy az egyes tagok hektoliterenkint 42 koronát kaptak, holott a szomszéd községekben a hasonló minőségű borokat a szőlősgazdák csak 28 —30 koronáért tudták eladni. A borsó mint kézmelegitő. Ha a borsót meleg kcmenczébe teszik, aztán egy jó erős zacskóba öntik, téli hidegekben utazás alkalmával igen jó szolgálatot fog tenni, mert a borsó rendkívül soká megtartja és csak lassanként adja ki a melegséget. Fatárgyak súrolása. Legjobb e czélra csak homokot és forró vizet használni. Sokan ugyan a szódát és szappant szeretik alkalmazni, csakhogy ezektől a fa megsárgul, mig amúgy a szép fejér színe megmarad, hz esetben azonban megsurolás után a tárgyakat hideg vízzel kell leöblíteni. A magyar bab jó hírneve. Egy amerikai vállalkozó levelet intézett a budapesti közélelmezési ügyosztályhoz, melyben tudatja. hogy hajlandó magyar fehér babot (paszulyt) bármily mennyiségben megvásárolni. Kéri az említett hivatalt, támogassa ezen törekvésében és adón útmutatást a bevásárlásra. j Az uj szőlőterületek adómentessége Fontos és a szőlősgazdákra nézve igen előnyös határozatott hozott a napokban a m. kir. köz- igazgatási bíróság. Azok a szőlőterületek ugyanis, melyek a filloxera pusztítása folytán [Firtattak, ha szőlővel újra beültettetnek, a beültetésre következő évtől kezdve tiz évi adómentességben részesülnek. Az 1891. I. törvénynek ezt a rendelkezését eddig a szőlősgazdák hátrányára akként magyarázták, hogy az adómentesség csak a földadóra vonatkozik és igy az általános jövedelmi pótadót minden egyes esetben kivetették, éppen úgy, mint az ideiglenes földadómentesség más eseteiben. Mot azonban ki mondta a közigazgatási bíróság, hogy az általánosjövedelmi pót adó kivetésének sincs helye. Elesett lovak felsegitése. Ila az elbukott állat önszántából nem tud fel- ugorni, mert vannak olyan lovak is, melyek ijed- tttkben nyugton fekve maradnak, akkor ne ostorral lásson az illető annak feltámasztásához. Hogy helyesen járhassunk el, ismernünk kell a ló természetét, s ehhez képest cselekedjünk. A ló egészen más módon kel fel mint a hasított patájuak. A tehén pl. először farát emeli fel, s ha hátsó részével fennáll, akkor még előlábain térdel s csak lassacskán emelkedik fel azokra is. A ló egészen más módon kel fel: előre feszíti elsőlábait s testének elejét ugv emeli fel, hogy ez mellcsontján fekszik. Ha ily módon kellő helyzetbe igazodott, egyszerre felszökik. A felkelés e természetes módjához kell alkalmazkodni is. ha mi segítjük fel a lovat; mert ha úgy akarnók felemelni, mint a tehenet, akkor nehezen bírna lábra állni és segítség helyett inkább csak akadályoznánk. Ha tehát a ló elbukik, s a rudat és istrángot eltávolitottuk, első sorban is előlábait úgy kell elhelyezni, hogy felugorbassák; ha ezek melle alatt lennének, elő kell azokat huzni. A kellő elhelyezés czéljából előtestével (fej, nyak és mar) úgy emeltetik vagy szorittatik oldalt, hogy melcsontján pihenjen. Egy ember pár lépésnyire a ló elé áil s balkezével a jobb, jobb kezével pedig a bal kantárszárat fogja meg feszesen, s azzal emelő mozgásokat; egyidejűleg a ló farkát is emelik s ez által felkelésre ösztönöztetik az állat. Ha a talaj sima, akkor előbb homokot vagy hamut hintünk, rá vagy szalmával és pokróczokkaí takarjuk be, akként, hogy az elő- és a hátsó lábak rögtön szilárd állást foglalhassanak. Ha a ló valamely okból e támogatás daczára se bir felugorni, akkor, ha már mellcsontján fekszik, melle alatt közvetlen az előlábak mögött egy kötelet vagy hevedert huzunk keresztül és ily módon emelés által támogatjuk. Rúdnak alátolása fájdalmat okoz és kerülendő. Gazda. Külföldi gazdák. A csigatenyésztés. A csigatenyésztés fontos mellékkeresete a svájczi gazdáknak. Számos csiga- tenvésztő-telep van Zürikkantonban. A züriktől északra eső vidék sok erdeje miatt nem alkalmas a földmivelésre, a csiga azonban az árnyékos helyeket nagyon kedveli, mert a nap hevétől őszszel és tavasszal a csiga tömegesen pusztul el. Védett helyen szép világossárga házikójuk fejlődik, a mire szükségük is van, hogy az időjárás ellen megvédje gyönge testüket. Hogy csontburokjuk minél jobban fejlődjék, mészszel behintet takarmányt adnak nekik, vagy a tenyészkertekben egy nagy követ bemeszelnek. Hogy az összefogdosott csiga meg ne szökhesszn, a tenyésztő-kertet fél méter magas kerítéssel veszik körül. Ezer darab csigának körülbelül két négyszögméter terület kell, de vannak 100—200 négyszögméteres tenyésztő-tetepek is, a hol 25—30,000 csigát tenyésztenek, Ha a csigának már erős burokja van, akkor ezrével kis ládákba vagy hordókba széna közé csomagolva szétküldik.
