Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-01 / 13. szám
101 MAGYAR ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A mit az adóvégrehajtók nem tartanak meg! A földmivelésügyi költségvetés tárgyalásakor szóba került, hogy az adóvégrehajtók sokszor olyan dolgokat is lefoglalnak, elkótyavetélnek, mikhez egyáltalán jussok — nincs. A törvény ugyanis világosan megjelöli azokat a tárgyakat, melyek sem le nem foglalhatók (zálogolhatók) el nem árverezhetők. ügy látszik, hogy a nép nem ismeri az idevágó törvényeket, azért történhetik, hogy a végrehajtó urak ebben a nehéz időben is szabálytalan eljárásokkal nyomorgatják a népet. Azért sietünk közölni a »végrehajtás eljárásról« szóló törvényczikket. Olvassátok atyámfiai ezt a törvényt, hogy magatokat esetleg védelmezhessétek a végrehajtók túlkapásai ellen. S ha mégis megtörténnék, hogy a törvényre való hivatkozás daczára is erőszakoskodnék a végrehajtó : ti hasonló erőszakhoz világért se nyúljatok, hanem azonnal Írásban fellebbezzetek azon mk. pénzügyi igazgatósághoz, a melyhez községiek tartozik. A jelzett törvény szóról-szóra igy hangzik: »Végrehajtás alá nem esnek és ennélfogva le sem foglalliatók: h) a végrehajtást szenvedő és háznépe részére szükséges öltözetek, ágynemű, továbbá ugyanezek részére a legszükségesebb élelmi- és tüzelőszerek a legközelebbi 15 napra, végre a szükséges konyhaedény ; i) a végrehajtást szenvedő és családja részére szükséges ima- és iskolakönyvek és taneszközök; 1) a keresetmód folytatásához, a polgári rendeltetés betöltéséhez és a személyes biztonsághoz szükséges fegyverek; n) az iparosok, gyármunkások és napszámosoknak szükséges munkaszerei; o) az iparosoknak feldolgozás alatt álló anyag- készlete 50 forint érték erejéig; p) a végrehajtást szenvédő és háznépe eltartásához szükséges egy tehén vagy e helyett a végrehajtást szenvedő választásához képest négy juh vagy négy kecske, ugyszinte ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány; r) a végrehajtást szenvedő által tulajdonul birt s általa házilag miveit vagy miveltetett szántóföldek bevetéséhez szükséges vetőmag 5 hektoliter meg nem haladó mennyiségben. Lak- vagy üzlethelyiségek bérletjéből fölmerülő követeléseknél az o) pontban foglalt tárgyak végrehajtás alá vonhatók annyiban, a mennyiben a bérleti kövelés más vagyon lefoglalásával teljesen nem fedezhető«. »Mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, a melyek saját tulajdonukat képező 12 kataszt. holdat meg nem haladó és általuk házilag miveit vagy miveltetett földbirtokon a gazdálkodáshoz okvetlenül szükségesek, végrehajtás alá vétethetnek ugyan, de ha a végrehajtást szenvedő azokat a folytatott gazdálkodáshoz használni kívánja és a jószágok kellő élelmezéséről gondoskodik, ezek tőle vagy rendelkezése alól el nem vonhatók és az évnek márczius hó 15-től november hó 15-ig terjedő szakában árverés alá nem bocsáthatók«. Az adókezelést illetőleg igy szól a törvény: »A zálogolás alól __kivétetnek mindazon tárgy ak és jövedelmek, melyek a bírói végrehajtásról szóló 1881-ik évi 60-ik törvényczikk 51-ik szakaszában a—p, pontjai__ értelmében bírói végrehajtás al á nem esnek«, vagyis más szóval, azokat a dolgokat, a melyeket az 1881-ik végrehajtási törvényből FÖLDMIVELŐ imént fölsoroltunk, nemcsak a magánfeleknek, másért, de az államnak sem szabad adóhátralékért lefoglalnia vagy elárvereznie. Zálogolás alól kivétetik — a fölsoroltakon felül — a vetőmag is, úgy hogy ha — adóhátralékért — »a zálogolás az év szeptemberi—novemberi szakában történik, őszi vetőmag czimén 1.25 hektoliter hagyatik menten minden katasztrális hold szántóföld után, melyet a végrehajtást szenvedő tulajdonul bir és házilag mivel vagy növeltet, és pedig mindkét esetben annyi katasztrális hold szántóföldet számítva őszi, illetőleg tavaszi vetés alá, a menynyit a végrehajtást szenvedő évenkint tényleg elvetni szokott. A vetőmagnak ily módon kiszámított mennyisége azonban nem lehet nagyobb azon mennyiségnél, mely a végrehajtást szenvedő által a megelőző évben ugyanazon gabnanemekben ténjr- leg fölhasználtatott«. JÓ EGÉSZSÉG. Az egészség, betegség, halál stb, a magyar közmondásokban. 4.) A mértékletességről. Jóból is megárt a sok. Egy két napi dinom-dánom, holtig való szánom- bánom. Többet öl meg a rendetlen eszem-iszom, mint a kard. Többen halnak borban, hogy sem a tengerben. Mértékletlenség több embert viszen el, hogy sem a fegyver. Török, torok sok kárt tett az országban. A mértéktelen ital minden betegségnek anyja. Bor be ; ész ki. Kinek reggel fáj a feje, jele, hogy múlt este nem tartott jó mértéket. Kevés vacsora, jó éjszaka. Elégség, — egészség. Többet ér száz orvosnál a mértékletesség. Kinek szűkös bora, elesége, annak jó az egészsége. 5.) Az egészségről. Elég szép, a ki ép. Ép testben ép lélek. Nincs jobb mint a jó egészség. Eb az élet egészség nélkül. Kelletlen ott a kincs, hol egészség nincs. Bibor, bársony vendégség — jobb egy napi egészség. Az egészség izét a betegség adja. Addig gondolkodjál egészségedről, mig egészséges vagy Három dolog egészséges : eleget nem enni, munkától nem futni s nem bujákodni. Az egészséges könnyen ad tanácsot a betegnek. 6.) Orvos és orvosságról. Megorvosolja az idő, a mit az ész meg nem gyógyíthat. Minden nyavalyának legjobb orvosa a türömolaj. Betegnek orvos a barátja. Ha az orvos fél, rettegni kell a betegnek. Orvos és gyóntató előtt káros a titkolás. Módjával méreg is orvosság. 7.) Vegyesek. Mosdatlan kézzel ne nyúlj semmihez. A mint mosod kezed, veszed le a szenynyet. Télen kenyeredet, nyáron gúnyádat el ne hadd. Egy jó álom minden fáradságot helyre hoz. Ki ülő munkát végez járva pihen. Jó pihenni olykor, de henyélni vétek. Heverő testben bujdosik az elme. Ki erősen fújja orrát, vért fuj ki belőle. A fog is végtére csak elkopik. A hol sürü a pép, ritka a fog. Méreg kóstolóba sem jó.
