Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-01 / 1. szám
MAGYAR FŐLDMIVELŐ 7 EGÉSZSÉGÜGY. Himlő-oltás. Van-e haszna a himlőoltásnak? A himlőoltásnak igen nagy haszna van, mivel a járványos betegségek legveszedelmesbikét, a himlőjárványt csakis a himlőoltással tudjuk a legbiztosabban s leggyorsabban elfojtani. Azért rendeli a törvény is, hogy minden gyermeket élete első évében he kell oltani. Néha azonban, midőn nagyobb himlőjárvány uralkodik, az összes lakosság beoltandó, mire a járvány rendesen gyorsan végkép megszűnik. A beoltás nem biztosit ugyan még senkit attól, hogy nem esik himlőbe, de bizonyos az, hogy azok, akik be vannak oltva és himlőbe esnek, csak igen ritkán halnak meg h i m 1 ő b e n; mig a be nem oltottak legnagyobb része, sőt néha valamennyié a halál áldozata lesz. Kitűnik ez azon himlőjárványból is, amely Nyitramegyében uralkodott. Ezen járványban ugyanis 1453-an betegedtek meg, akik közül 1152 felgyógyult, 301 pedig meghalt. Ezen 301 halott közül 191 nem volt beoltva, mig a beltott halottak száma csak 79-et tett ki. A himlőoltás tehát, mint az orvostudomány egyik legnagyobb áldását és legdicsőbb sikerét, senki ne hanyagolja el sem gyermekén, sem önmagán, hanem mindenki bizalommal fogadja és engedelmeskedjék a hatóság ebbeli rendeletének, amely első sorban az ő javára szolgál. Engedelmeskedjék pedig annyival is inkább, mivel azt, a ki a himlőoltásnak ellenszeg ü 1, a törvény szigorúan m egb öntetni para n- c so Íja. Vannak ugyan olyanok, akik azt állítják a himlőoltásról, hogy az veszedelmes, mivel általa gyakran különféle betegségek oltatnak be az illetőkbe. Ezen állítás azonban nem való és azon nagy ritkán, talán százezer oltás között egyszer-kétszer előforduló véletlen balesetek, végtelenül elenyésző csekély egészségi ártalmak azon nagy jótéteményhez képest, amely a himlőoltás folytán az emberiségre háramlik. Egyúttal megjegyezzük, hogy az, aki a himlőbe egyszer beleeset, még többször is beléeshetik ebbe a betegségbe, sőt magunk ismertünk olyant, a ki ötször ment ezen a betegségen keresztül. Ha valakin a himlő kitör, legczélszerübb azt a többi egészségestől azonnal külön szobába elkülöníteni. Az orvos pedig mielőbb elhívandó. A „Hosszú Élet“ után. Ne egyél-igyál a lopottból! Yecsei Sándor és Csák Gábor nagy barátságban voltak Mojsza Jánossal s igen gyakran eljártak ennek házához. Egv este nagy vendégséget csapott Mojsza János a barátai tiszteletére : volt pulyka- és rucza- pecsenye s igen finom bor reá bőven. Már a meghívás alkalmával megmondta Mojsza János bárdijainak, hogy Pap György átadott neki 30 liter jó bort, egy megtisztított pulykát és két ruczát, hogy vigye ki a szüretre, de ő bizony okosabbnak tartotta, hogy együtt egyék meg, mint Pap György vendégei ott a szüreten. Jót nevettek mindnyájan a Mojsza János elmés eljárásán s a vacsora alkalmával köszöntőket is mondtak Pap Györgyre, a ki nekik akaratán kivül ilyen pompás vendégséget szolgáltatott. No de minden jóllakásnak meg kell az árát adni — mondja a példabeszéd, meg is adták azt Yecsei Sándor és Csák Gábor is, mert törvénybe idéztettek s minthogy tudták azt, miszerint Mojsza János sikkasztás folytán jutott a pecsenyéhez és borhoz, mégis ettek és ittak, tehát részesültek abból: orrgazdaság vétsége miatt elítéltettek 6—6 havi fogházra, (de kaphattak volna 2 évet is 370. §. 2. p.) és 1 — 1 évi hivatalvesztésre. (373. §.) Mojsza Jánost a halál mentette meg a büntetéstől. Nem szabad tehát sem egy falatot enni, sem egy kortyot inni a lopottból, sem a legkisebb mértékben is részesülni abban: mert mindig torkára forr az embernek. K. JSTagy Sándor. MI ÚJSÁG? — A király és leánya. Mária Valéria kir. berczegnő januáriusban állandóan átköltözik Wallsee- ből Scbönbrunnba és a telet a király oldala mellett fogja tölteni. A karácsonyi ünnepeket is Mária Valéria kir. herczegnővel töltötte a király családi körben. — Zarándoklat Jeruzsálembe. Hazánkból január 3-án zarándoklat indul a szent városba Jeruzsálembe. A zarándoklatban igen sokan vesznek részt. — Szent Miszsziót tartanak Pápán. A kegye- letes ténykedés fővezetője az országosan ismert páter Flodung. — Fogyasztási szövetkezet alakult Tápió- Szelén. A szövetkezetnek eddig 450 részvényese van. A mozgalmat maga a nép indította meg. Ifj. Benedikt}' Gyula földbirtokos és Somogyi Károly lelkesen pártolják a nép mozgalmát. — A jövő esztendő. Az 1899-ik esztendő érdekes naptári sajátságokat fog hozni. Érdekes, hogy ez az esztendő vasárnappal kezdődik és végződik. Ez okból annyi vasárnap lesz benne, amennyinél több már egy esztendőben nem lehet, t. i. 53 vasárnap. Másik sajátsága 1899-nek abban áll. hogy nemcsak mind a négy ádventi vasárnapja deczember hóra esik, hanem az utolsó vasárnapja éppen deczember 24-ére, tehát a karácsony előtti utolsó napra fog esni. A másik két nagy katholikus ünnep nagyon korán lesz a jövő évben. A husvét április 2-án, a pünkösd pedig május 21-én következik be. A nagypénteket márczius utolsó napján fogjuk ünnepelni ! A korai husvét következtében kurta farsangunk lesz, mely összesen 30 napig fog tartani. — Figyelmeztetés. Lapunkat olvasóink és a nép igaz jóakaróinak szives figyelmébe ajánljuk. Kérjük mentői szélesebb körben ismertetni és ajánlani azt az újságot, mely a magyar földmivelő-nép igazi javát, jólétét munkálja. — Aratás deczemberben. A Balaton mellett. Sümegen junius végén a jég elverte a határt s a már jórészben érett gabonaszemeket a földbetemette. Azok kikeltek, kalászt hajtottak s a bosszú őszön át meg is értek. Talaber Károly sümegi gazda ebből kilencz kazal árpát takarított be csűrébe. A késői aratás természetesen csak sovány kévéket és még soványabb szemeket adott. — Az állattenyésztési felügyelőkről. A mezőgazdasági törvény elrendeli, hogy minden község tartozik jó apaállatokat beszerezni. A kormány a kincstári birtokon jó fajta állatokat tenyészt és azokat részletfizetési feltételek mellett kedvezményes árért a községeknek rendelkezésükre bocsátja. A községeknek jó tenyészállatokkal való ellátása és a drága tenyészállatok fölött való állandó felügyelet, szóval az állattenyésztést érdeklő nagy számú teendők elvégzése csak is úgy volt biztosítható, hogy a földmivelésügyi miniszter az állattenyésztési ügyek elvégzésére felügyelőket nevezett ki. Ma 14 állattenyésztési kerületre van felosztva az ország. Zemplén, Abauj-Torna, Sáros és Borsodvármegvék felügyelőjének székhelye Kassa. Minden felügyelő évenkint legalább egyszer bejárja kerületét: elmegy minden községbe és az ottani állattenyésztési viszonyok felől tájékozódottságot szerez magának és arról, amit látott, a földmivelésügyi miniszternek jelentést tesz. hogy a hiányok pótolhatók legyenek. Kötelessége tehát minden községnek már saját érdekében is, saját állattenyésztési viszonyait figyelemmel kisérnie és ha valami baj van, arról legjobb, ha annak a felügyelőnek, akihez a község tartozik, hamarosan jelentést tesz ezen a czimen: »M. kir. állattenyésztési kerületi felügyelőség.«
