Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-11 / 24. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 187 Csak azt mond még egyszer tisztán, szépen, mintha az oltárnál mondanád, hogy szeretsz ? — Szeretlek Bandi! . . . — Megcsókolnám most áldott kis kezedet, de nem nyúlok hozzá, mig érdemes nem leszek reá. Isten veled Julis! Szólott és ott hagyta a leányt, a ki mozdulni sem tudott a helyéből. Csak nézett, nézett, a távozó után, mintha álom lett volna az egész, melyből most kezd ébredezni. Julis jó leány volt. Azt tartotta tehát, hogy a jó leány semmi titkot nem hordozhat szivében, a mit édes anyjának el ne mondjon. El is mondta a történteket. Az anyjuk meg szép szerével-módjával közölte a »gazdával«. A gazda meg csudálatosképpen gondolkodóba esett. — Ni te már, hát gonosz lélek viselkedhetik igy '.> Még a leányom kezét sem akarja érinteni,mig erre érdemes nem lesz. Holló, az igaz szeretet nagy hatalom. Még itt bizonyosodik be. .... Nem hoz már rossz híreket esteliden az apjuk Vasas Bandiról. Sőt dicséri. Az a szilaj ficzkó megcsendesedett. Dolgozik három emberért; szinjó- zan minden nap, tisztességesen jár, akár a biró fia... — De meddig tart!— sóhajtott Mátyás gazda. — A sírig! — suttogta a leány. Aztán odasimult apja-ura mellé. Megcsókolta, megsimogatta őszszel vegyes szakállát. — Csak azt engedd meg édes. hogy ide, hozzánk eljöhessen. Csak egy hónapban egy vasárnapon. Csak egy órára. Hogy lássad, Bandi már érdemes arra, hogy kezemet megfoghassa, a te kezedet meg megcsókolhassa. Az anyjuk is odahuzódott. Ő is ejtett egy-egy biztató szót. .... A következő vasárnapon, templom után Bandi Mátyás gazda házába lépett. Maga a gazda akarta igy, hogy szemtől-szembe mondja neki: — Te fim, tudod ki és mi voltál? Tudod, hogy a leányom kimondotta neked azt a nagy és szent szót. hogy — »szeret.« Hát vigyázz!! Istenem, milyen jelenet is volt ez. Azt leírni nem bírom. Csak mikor Bandi történetére gondolok, mindig érzem, hogy az igaz szeretet sokszor mivel csudákat. A katonaság nem tudta megpuhitani ennek a fiúnak szivét, de egy gyönge leány igaz szeretete első gazdává és becsületes jámbor emberré tette a »falu rosszá«-t. Mester. Jó mondások. Ritka könyv hiba nélkül. Tüzet tűzzel nem lehet oltani. Lusta lónak ostor az abrakja. Tiszta szív és jó kedély, aranynál is többet ér. Mindig nagyobbat tojik a szomszéd tyúkja. * 8 Szocialista óra. Ez a legújabb találmány egy párizsi órás müve. Az uj órát kitette a kirakatba s alája ezt a reklámot ragasztotta : 8. 8. 8. Szocziálista óra ! 8. 8. 8. Naponta csak nyolcs óráig jár! Sok bámulója akadt ugyan ezen órának, de bizony senki sem vette meg! JÓ EGÉSZSÉG. Belügyminiszter a tüdővész ellen Az utóbbi időben végre valahára komolyan kezdenek foglalkozni hivatalos körökben a tüdővész terjedésének meggátlására. Mi, más államokat tekintve, nagyon hátra voltunk az óvintézkedések tekintetében, tehát ideje, hogy igyekezzünk e tekintetben is megtenni minden lehetőt, annál inkább, mert szép Magyarországon a halálozások nagyon ijesztő százalékát teszi a tüdő-bajokban elhunytak száma. Eddig senki sem törődött azzal, hogy a tüdővész terjedésének egyik főoka az inficziálás, (ragály.) Különösen a nyilvános helyek, vendéglők; kávéházak voltak a betegség csirájának melegágyai. A belügyminiszter e hiányon akart segíteni mikor az alábbi figyelmeztetést kiadta: Figyelmeztetés. 1. Az ember sok betegségnek veheti elejét, ha idjekorán megtudja, hogy mihez tartsa magát. 2. A tüdővész (más szóval száraz betegség, sorvadás, heptika) sok embert tesz beteggé és vi- szen a sírba. 3. Ezeknek az embereknek a köpésében van a betegség csirája. 4. Hogy ettől a betegségtől magunkat oltalmazzuk, saját jó példaadással szoktassuk rá köhö- gős, vagy köpdöső embertársunkat, hogy ne köpjön a lakás, a hivatal, a műhely s egyéb tartózkodó hely, (társaskör, vendéglő, kávéház. korcsma, vasúti kocsi stb.) padlójára vagy a padló nélkül való helyiségek földjére, hanem köpőedénybe. 5. A köpőedény olyan legyen, hogy alaposan tisztogatni lehessen, külömben veszedelmes volna. 6. Az is szükséges, hogy úgy magunkat, mint ruházatunkat, élelmünket lakásunkat ennek környékét, úgyszintén minden helyet a hol tartózkodunk, tisztán tartsuk: mert a tisztaság maga is sok bajtól, betegségtől megóvja az embert. Ezt a figyelmeztetést az egyes törvényhatóságok sokszorosítva osztják ki a nyilvános helyek tu- lajdonossainak, £i kik azt kötelesek bekereteztetni, helyiségükben látható helyre akasztani. Budapest 1899. május hó. A 7i). kir. belügyminiszter. Csuklás ellen. nagyon jó szer egy kanálka porezukrot venni a szájba és ezt hirtelen lenyelni. Legtöbbször rögtön használ, ha azonban mégse szűnnék meg, meg kell ismételni az eljárást. Szemek könyezése ellen erősítő szer szükséges, a mi a szemek e gyengeségét megszünteti. Ajánlatos a szemfűtinktura, a mi a patikában kapható és abból tizenöt-húsz cseppet egy kis pohár vízbe csepegtetve, gyakrabban mosogatjuk vele szemeinket. Melyik oldalunkon aludjunk? A német ember azt mondja, akármely oldalamra fekszem, rosszul fekszem. A magyar ember nem bánja, csak feküdhessen, nem igy a franczia! Az megoldja ezt a fontos kérdést. Egy franczia tudós a következőket ajánlja az alvásra vonatkozólag. Lefekvés után legjobb, ha jobb oldalunkon fekszünk, ennek oka az, hogy igy a táplálék, a mit lefekvés előtt ettünk, könnyen jut a gyomorba. Aztán jó, ha bal oldalunkra fekszünk az éj másik felén, hogy a gyomor kitágulhasson és jobban végezhesse az emésztést. A háton alvás azonban sok kellemetlenséget okoz, többek között a tagok zsibbadását.
