Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

174

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

MI ÚJSÁG?

— Ö Felsége a brucki hadgyakorlatokon személyesen jelen volt s végeztével legnagyobb megelégedésének adott kifejezést.

— Letelt a gyáss. Szomorúan emlékezünk vissza azon bus őszi napokra, melyek egyikén szeretett királynénkat egy elvetemült gonosz orozva meggyilkolta. Es a drága halottnak utolsó szavai magyarok voltak, utolsó sóhaját egy magyar nő fogta fel. A nemzet feljajdult, igaz részvét könyeket hullatott édes anyja ravatalánál. Teste inár porla- dozásnak indult, de lelke felszállt a mennyekbe, hogy őrangyalunk lehessen. Mi pedig megőrizzük emlékét az utókornak, szobrot, templomokat, oltárokat emelünk, hogy nevét megörökítsük az utókornak.

— Stefánia özv. trónörökösné. Budapesten való tartózkodása ideje alatt meglátogatta a Fehérkereszt« és >Vörös-kereszt kórházakat. A fenséges asszony mind a két helyen sokáig tartózkodott és teljes megelégedésének adott kifejezést, a tapasztalt rend és tisztaság fölött.

— Magas vendég. József főherczeg. a honvédség főparancsnoka, a legmagyarabb főherczeg május 25 és 26-án Szatmáron volt. A vasúti állomásnál a főherczeg kívánságára ünnepélyes fogadtatás nem volt A főherczeg a püspök vendége volt. 26-án reggel szemlét tartott a honvéd helyőrség felett a hidontuli gyakorlótéren. Délben nagy ebed volt és délután háromnegyed 3 órakor elutazott () Fensége Nagyváradra,

— Áz. országgyűlés szünetel. Bezárták a .ülésszakot s megválasztották a jövő ülésszak tisztviselőit. Az uj ülésszak nemsokára megnyílik s feladata lesz a kiegyezés kérdését dűlőre vinni.

— Szövetkezzünk! A SzatmárvármegveiGazdasági Egyesület a Szatmár, Szilágy, Fgocsa és Már- maros vármegyékben lévő szövetkezeteket egyesíteni óhajtja és központul Szatmári szemelte ki.

— A gyümölcsfák, mint községi adóalap.

Gyakorlati tervet valósított meg az idei tavaszon a fővároshoz közelfekvő puszta-szent-mihályi telep. Elhatározta ugyanis, hogy tereit és utezáinak szegélyét diófákkkal ülteti be. Ezeket a diófákat közvagyonként kezelik és termésük arra fog szolgálni, hogy árából a községi adót fizessék. Sok vagyontalan község utánozhatná ezt a gvakorlati példát.

— Ez is valami! A fővárosi tanács határozatikig kimondotta, hogy ezentúl a főváros összes intézetei és hivatalai hazai gyártású gyújtót kötelesek használni. Csak minél több ilyen üdvös határozatot hoznának, de nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is.

— Tanulmányi kirándulás Mezőhegyesre.

A biharmegyei gazdasági egyesület <S0 kisgazdával Mezőhegyesre tanulmányi kirándulást rendez. A kirándulás idejének megállapiása végeit a gazdasági egyesület már megkereste a mezőhegvesi ménes uradalom igazgatóságát, s mihelyt ez meglesz állapítva, azonnal tudatni lógja a kirándulásra jelentkezett kis gazdákkal, illetve községi elöljáróságokkal. A tanulmányi kirándulás 4 napot fog igénybe venni. A kisgazdák a mint közölve is volt. Mezőhegyesen ingyen ellátásban és elszállásolásban fognak részesülni. Úgyszintén Nagyváradról Mezőhegyesig és vissza a vasúti költséget sem ők viselik, szóval ingyen utaznak Nagyváradtól Mezőhegyesig és vissza. Tehát csak a vasúton való utazás alkalmával az élelmezésről kell maguknak gondoskodniok.

— Csokonai szobrát meglopták. Debreczen város egyik büszkeségét, a Csokonai szobrot időként meglopják, az aranybetüs felírásból ebei tűnik egy- egy betű. Nem régen az évszámok tűntek el s most az »F betűt lopták el.

— A Kapnikbánya mellett lévő Róta aranybányát egy angol tőkepénzesnek 468 ezer forintért eladták. Szomorú, hogy nem akadt magyar vevő, hogy aranyunkat Angliába viszik.

— Elbúcsúzott! Nyers Sándor kereskedő elköltözött Keszthelyről. A város határánál felállott a kocsiban s igv szólt: — Isten veled Keszthely, nem látlak többé! Ekkor a kocsi nagyot zökkent és a kereskedő oly szerencsétlenül bukott ki a kocsiból, hogy agyrázkódást szenvedett és nemsokára meghalt.

— Hamis pénz. Pénzfelvételeknél a legnagyobb elővigyázattal kell eljárni, mert temérdek hamis tizfilléres van forgalomban. A hamisítók szürkére festik a kétfilléreseket és így csapnak be vele mindenkit.

— A Kegyelethez« czimzett temetkezési vállalatot a kir. kath. főgymnasiummal szemben L á d a y József vette át Szatmáron. Mindennemű, a temetésekhez szükséges felszerelések nagy választékban s olcsó áron kaphatók ottan. Mai számunkban közölt hirdetése teljes tájékoztatásul szolgálhat a közönségnek. Ajánljuk figyelembe.

— Dinamit a gyermekek kezében. Muránv- huta gömörmegyei község határában a minap néhány paraszt gyermek tüzet rakott. Egyikük, hou- nau-honnan nem, egy dinamittöltést szerzett, ezt akarták kipróbálni, hogy mekkorát szól. Mikor javában lobogott a tűz, beledobták a dinomittöltést, mely csakhamar felrobbant s egy szilánkja az egyik gyermeket megölte.

— A borhamisitás haszna. Annyi bizonyos, bogy a borhamisítók kiszámíthatatlan kárt okoztak a bortermelőknek, de azért itt is teljesedik az a közmondás: »Kár nincs haszon nélkül.« Mig a borhamisító urak szabadon űzhették mesterségüket, ők zsebelték be a hasznot. Most, hogy kissé jobban vigyáznak már a hatóságok a pancsoló körmökre, a szegényeknek is jut egy-egv kis haszon. így. mint Szegszárdról írják, a szegszárdi szegényalap rövid idő alatt tizenöt ezer forintra szaporodott a borhamisításokért kirótt bírságokból.

— Eltűnt boldogság A sors talán még sohasem sújtott le senkit se annyira, mint Varannó tisztes postamesterét Schrolzer Pált. Örömtelten emlegette mindig, hogy családjánál boldogabb nincs a föld kerekségén. A boldogság egére azonban felhő szált, melyből vészes, romboló zivatar, örök ború lett. A postamester két kis fia difteritist kapott s meghalt. A bánatos szülők, nem tudták elviselni a kettős csapást. Az anya buskomos lett felvitték Pestre az elmegyógyintézetbe. Az apa nem tudta elviselni az üresen maradt fészek szomorúságát s őt is megszálta a búskomorság s egv erős rohamában meg is halt. Ekkorára a nőt kigvógyitották elmehibájából s haza bocsátották a temetésre. Az özvegyen maradt feleség szivét ekkor újra elfogta a búskomorság s a minap ismét felvitték az élőhalottak borzalmas otthonába. A családból csak a harmadik gyermek, egy kis lányka maradt életben, siratni apját, anyját, testvéreit . . .

— Bátor életmentő. Domokos János budapesti bérkocsis lova megbokrosodott s őrületes sebességgel iramodott: a közönség rémülettel nézte a jelenetet s mindenki elveszettnek bitte a kocsiban ülő embereket, mert a bőszült állat éppen a villá- mos elé vágtatott. Az utolsó pillanatban a ló elé ugrott egy fiatal ember s olyan erősen rántotta meg a zaboláját, hogy a ló összerogyott. Az összesereg- lett tömeg megéljenezte az életmentőt.

Ómlodozik a Gellérthegy. Semmi sem tart örökké, minden múlandó, még a kősziklát is megemészti az idő. A budapesti Gellérthegy is ra- konezátlankodik időről-időre ledob egy-egv hatalmas sziklát a Duna medrébe. A közlekedést beszüntették s minden lehetőt megtettek, hogy elhárítsák I a közeledő veszélyt.