Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-15 / 3. szám
18 MAGYAR FÖLDMIVELÓ Harmadszor, hogy minden tűzhely büszke legyen becsületére. A tűzhely lakói törekedjenek arra, hogy az ősi fészket nem csak hogy nem engedik szétpusztulni, de erősebb fundamentumokkal látják el. gyarapítják . .. nemzedékről nemzedékre származtatják. Jól tudom atyámfiai, hogy igy fogtok erre beszélni. — Szép beszéd. De hát a falusi nép magára van hagyva. A mi tűzhelyünkkel nem törődnek. No hát majd rendre szedjük a dolgot és amúgy igazán megmondogatjuk: kinek kötelessége a falusi tűzhelyek védelme. g ZÖVETKEZZÜNK! Ä prolongálás . . . Én elhiszem, hogy sokan vannak, a kik ezt a szót egyáltalán nem ismerik! De mi tagadás benne, nagyon de nagyon sokan ismerik a földmives nép között is. Igv nagyon jól értették Réczefalván is; nyilván erre czélzott Márton gazda, mikor a hitelszövetkezet megalapítása előtt panaszkodott a tanító urnák, hogy Réczefalván sokan a városi pénzintézeteknél úgy be vannak kebelezve, hogy a jó Isten tudja, mikor bújnak ki belőle!« So igen, mert igy történt ez édes atyámfiai a mint elmondandó leszek. Teszem fel Kerék Pali gazda 1885. esztendőben felvett egy banktól 200 forint kölcsönt. Azt rögvest rátáblázták a kis birtokára, de váltót is vettek két erős jótállóval. Kerék Pál megkapta a pénzt jó vastag levonásokkal, aztán hogy vájjon mikép használta fel az most nem tartozik ide. De igenis az ide tartozik, hogy Kerék Pál abban a balga hitben ringatta magát, hogy e n n é 1 n y ligái masabb pénz nincs a kerek világon. Mert nem kell törleszteni, csak prolongálják, meghosz- szabbitják a váltót és aztán minden rendben van. A ki a kamatot össze tudja hozni, rendes időre bevinni, a váltóját szépségesen kicserélik és szabad lesz, mint a madár. No liát édes Kerék Pál uram ennél szerencsétlenebb gondolkozással nem verheti meg a magvar embert a Teremtő Úristen. Mert édes atyámfia, Kerék Pál, az ilyen pénz 1-ör nem nyugalmas pénz; 2-or szörnyű drága pénz; 3-or ellensége a gazda ember legértékesebb erkölcsi tőkéjének: a takarékosságnak és végre nem hogy szabad volna tőle, mint a madár, de olyan rabja lesz, hogy lánczait talán még a sírjába is elviszi. A mit én mondok, annak ura is leszek ám és annak rendje és módja szerint bebizonyítom. Kerék Pál urammal, de azért, hogy Kerék Péter uramék és minden más halandó megértse, a ki Kerék Pál eljárásának csapásán halad. N era nyugatmas pé nz.! Hát nyugalmat ad az ember lelkének az a tudat, bogy — örökösen adós. Hát nyugalom az, hogy Kerék Pál uramnak, jólehet a házán nyugodott a teherként az a 200 forint, félévenkiut, talán negyed évenkint könyörögni kellest a jótállásért. S z ö r n y ü d r á g a pénz! A magas kamat ! miatt is drága, de drága az időpocsékolás miatt; mert minden törleszféskor nem csak pénzben de időben is kamatot kell fizetni. 1885. esztendőben vette fel azt a pénzt. Azóta eltelt immár 14 esz- ! tendő. Tizennégy esztendő óta fizeti Kenyeres Pál a kamatot a nélkül, hogy a tőke csak egy cseppet is kopott volna. Hol vannak még az aprólékos kölcsönök stb. Tehát világos, hgy az ilyen adós egyenesen a bankokat hizlalja, keni, mig önmagát és családját úgyszólván meglopja, rászedi, azzal a hi- mis gondolattal, hogy hiszen az nem is olyan szörnyű drága kölcsön. Pedig egyszer csak azon veszik észre az ilyen adósok, hogy a kamattal m á r visszafizették a tőkét és azért az még mindig fenáll mint adósság, mint folyton sajgó seb. Ellensége a gazda ember legértékesebb erkölcsi tőkéjének: a takarékosságnak. Igen, mert valljuk be, mindannyian hajlandók vagyunk hagyni az adósságot, ha annak törlesztésére nem sarkaltatunk. Ha tudjuk, hogy a törlesztés nem csak becsületbeli kötelességünk, de arra úgyszólván kényszerítve vagyunk, akkor jobban fogjuk becsülni a garast, jobban összehúzzuk magunkat. Egyszer csak érezzük, hogy megszáll az erős vágy: szabadulni attól, a mi nekünk annyi gondot ád. A takarékosság szelleme fog társunkul szegődni, az fogja velünk megértetni, bog}' akkor vau boldogulásra kilátásunk, ha olyan kölcsönt veszünk, mely nem ül örökösen a nyakunkon, hanem úgyszólván maga magát kifizeti. Minden olyan kölcsön drága és veszedelmes, mely bennünket nem visz arra a tudatra, hogy ezt az adósságot nekem többszörösitett munkássággal, a takarékosság áldozatával m; nnél előbb vissza kell fizetnem. Azért nyíltan kimondhatjuk, hogy nekünk szö- vetkeznünk kell azon oknál fogva is, hogy népünket elvonjuk a prolongalásos adósságoktól. Nem egy gazdának, szegény, embernek ásta meg sírját már az ilyen kölcsön. Es ezen nem is lehet csudálkoznk Majd még többet írunk erről! Központosítás. Azon czélból, hogy a szövetkezésben rejlő erőt kisebb vidéki központok által hatványozzuk — Pest, Somogy, Nyilramegye példájára most szervezkedni kezdenek Abauj, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ungh, Zemplénvármegyékben idáig már működő hitelszövetkezetek is. A mozgalmat gr. Majlá'h Józset indítja meg, ki e téren valósággal tiszteletreméltó munkát végez. A szövetség központja Király-Helmecz lenne! Fogyasztási szövetkezet alakult Pécsett. Rég fáradoztak már az intéző körök azon, hogy Pécsett valahára fogyasztási szövetkezet alakuljon. A terv a megvalósulás stádiumába jutott sazuj egyesület közelebb tartotta alakuló közgyűlését. A tagok legnagyobbrészt iparosok, kereskedők és munkások. Már helyiségetisbéreltek, holczikkeiket elhelyezni s árusítani fogják. Az egyesület Pécs keresztény önsegélyző és fogyasztási egyesület czimmel a napokban jegyeztetett be a jiécsi kir. törvényszéknél. A szövetkezet e hó közepe táján kezdi meg működését. Mérgek kiszolgáltatása a kártékony állatok ellen. A belügyminisztertől a kártékony állatok ellen használni szokott erősebb mérgek (arzenikum, strichnin, foszfor, stb.) kiszolgálására nézve fontos rendelet ment a törvényhatóságokhoz, a mely kimondja, hogy a fenti czélra ezután orvosi-vagy állatorvosi vélemény nyel támogatott rendőrhatósági igazolványra szabad csak a gyógyszerészeknek mérget kiadni. Molnárok, pékek, lisztkereskedők, mészárosok. st!>. élelmiszerek készítésével vagy árusításával foglalkozóknak egyáltalán nem adható engedély a méreg beszerzésére.
