Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-07 / 19. szám

150 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MÄGYÄE O-AZDA. A méh szúrás. — No tekintetes espán uram. én ugyan bele­foghattam a méhészetbe, Itt van a képem gyönyör­ködhetik benne, ha akar. Ha a fájdalmam nem lett volna akkora, bizony hogy nyomban összedütöttem volna a méhesemet. Eme fájdalmas kifakadásokat István gazda cselekedte meg, a kit a jólelkíi ispán ur nagy ne­hezen vett reá, hogy végre valahára kezdje meg a művelését annak az aranybányának, melynek : mé­hészet a neve. És bizony István gazdát csúffá is tették azok az apró jószágok, hogy szánalom nél­kül nem lehetett reája nézni. Az ispán uram sem tudta megállani, hogy úgy a bajusszá alól ne mosolyogjon, de aztán részvéttel ültette le István gazdát és imigyen beszélt nekie: — Hát bizony gazduram, mindenkivel, de kü­lönösen a kezdő' méhészekkel megtörténhetik ez a dolog. De vannak szabályok, melyek mégis ritkítják a szerencsétlenségeket. Különösen két regula van. Ezt kendnek is meg minden gazdának figyelmébe ajánlom. Nevezetesen: ne ingereljük a méheket heves mozgásokkal. Másodszor, hogy ak­kor végezzük dolgunkat a méhesben, mikor azok már teleszivták magukat — mézzel. Mert lássa kigyelmed, a méheknél is úgy vau az, mint az embereknél. Legjobban lehet velük bánni akkor, mi­kor jól vannak lakva. Azért minden esetben jó, ha a kasban mindig van elég méz, vagy ha ez hiány­zik, tanácsos egy kevés csepegő mézet a méhekre önteni, hogy eléggé teleszivhassák magukat, mielőtt hozzájuk mennénk. — En füstöltem, szólott István gazda, úgy tanácsolták. — Mondják sokan, hogy némely méhek a füst által még jobban felingerlődnek. Mégis aján­latos a kasba egy kevés füstöt fújni és néhány perczig dobolni a kason, mielőtt még a méhekkel dolgoznánk. De a kezdő méhész jól teszi, ha takarót (fátyolt) és kesztyűt használ. Nem árt ez a tapasz­taltabb méhészeknek sem. En is használtam, még sem kerültem ki a méh szúrást. Bizony, hogy még czifrábban néztem ki mint gazduram. Hanem tudok egy olyan szert, mely a csípés káros következmé­nyét elhárítja. Ez a íiigitott kárbolsav és pedig úgy, hogy miután a fulánkot eltávolítottak, a sebre egv fa vagy üvegpálczával egy csepp karbolsavat és egy csepp vizet teszünk. É két anyag egyesülése nem fogja engedni a mérget a testbe szétvitetni. De a karból használatánál nagyon óvatosnak kell lenni, mert könnyen kimarhatja a seb körüli ré­szeket. — Megköszönöm aláson az oktatást espán ur, már csak folytatom hát továbbra is ezt a mester­séget. Az állatorvos tanácsai. Bendő dugulás. E betegség tünetei: a beteg marha nem eszik, nem kérődzik s ha a bendő tá­jékát tapogatjuk, azt érezzük, hogy kemény s ha a fülünket odatartjuk, vagy semmit sem, vagy pedig nagyon halk hangot hallunk. E betegség oka : pené­szes, esőtől áztatott széna, melyet emészthetetlensége miatt a bendő nem tud feldolgozni. Ez ellen leg­jobb gyógyszer: olvasszunk fel egy fél kiló keserű­sét és két kanál konyhasót 10 liter langyos, de tiszta vízben. E folyadékból óránkint két litert ad­junk be a beteg marhának, 3 kanál napraforgó ola­jat téve bele mindig. Czélszerü még két óránkint egy evőkanálnyi reszelt tormát beadni. Rendes kö­rülmények között 18-21 óra múlva bekövetkezik a a javulás, ha azonban ez késik, forduljunk állat­orvoshoz. Sch. F. Szarvtörés. Gyakran megtörténik, hogy szarvasmarhának letörik a szarva s pedig vagy úgy, hogy csak a szarvtok válik le a szarvcsapról, vagy pedig tőben letörik a szarvcsappal együtt. A részleges törések gyakran még összeforradnak, ha elég jókor segélyt nyújtunk. — Törés esetén első dolog a vérzés meg­állítása. Részleges törés esetén az elvált részeket összeegyeztetjük, ott pedig, hol arról szó nem lehet, a letört részeket eltávolítjuk. — Ezután veszünk eczet és pálinkába mártott ruhadarabot, ezt a vérző csonka részre tekerjük és ott kötés által megerősít­jük. — A vérzés alkalmával a törést bekenjük kát­ránynyal és a gyógyulás hamar bekövetkezik. Baromfi-udvar. A kacsákról minden emberfia tudja, hogy azok nagyon szeretik a vizet, úgyszólván abban élve úszkálnak. De ne higvjük azért, hogy a fiatal ka­csákat rögtön a kikelés után vízre kell bocsátani. Igen sok kacsa pusztul el azáltal, hogy korán a vízre bocsátják. Különösen bekövetkezik ez, ha a kacsákat tyuk költötte és a költés után néhány napig meleg szobában maradtak. Lassankint kell azokat a vízhez szoktatni s első alkalommal is csak akkor engedjük vízre, ha már a nap melegétől egé­szen felmelegedtek. Még akkor is várjuk be, hogy ők a maguk jószántából menjenek a vízre. De semmi esetre se kényszeritsük őket. HAZÁNK ÜGYE. — A király, a mint meghallotta, hogy Guta községében mily nagy tűz volt és hány ember van a nyomornak kitéve, saját pénztárából három ezer forintnyi segélyt engedélyezett. — A trónörökös Ferencz Ferdinánd kir. her- czeg a király ő főlsége ittléte alatt szintén Budapes­ten tartózkodott. A trónörökös látogatásokat tett Schlauch bíborosnál és több főurnái. — A királyné szobrára eddig 564 ezer frt gyűlt össze s ezen kívül még 80 ezer frt van beje­lentve. — A képviselőházban a kúriai bíráskodás­ról folyt a tárgyalás. A vitát Szivák Imre előadó vezette be. Részt vettek a vitában: Molnár János, Vesztei- Imre, Yárossy Gyula stb. A Ház elfogadta általánosságban a javaslatot és mire e sorokat ol­vassuk befejezte talán a részletes vitát is. Beterjesz­tette már Horánszky Nándor a házszabályok újítá­sára kiküldött 21 tagú bizottság jelentését is. — Az uj belügyminiszter, mint a lapok új­ságolják, Horánszky Nándor lesz. — A külügy miniszter a múlt héten Bu­dapesten járt. — Budavár bevételének ötvenedik évfordu­lóján, május 21-én nagy ünnepséget rendeznek a fővárosban. — Uj á^yuk. Huszonöt év előtt Uchactius tábornok bámulatba ejtette a*világot feltalált ágyúi­val. Azóta egy negyed század telt el s ezalatt uj lő­fegyvereket, ágyukat, sőt uj puskaport fedeztek fel s igy ágyúink, melyek egykor a legjobbak voltak, már csak az ócska sorba valók. A közös hadügy­miniszter már régen kísérletezik uj mintájú ágyuk­kal s a jövő ágyú mintáját már megállapították. Igv tehát már csak a pénzügyi kérdés jöhet tekintetbe. Az uj ágyuk öntésénél fel lehet lesz majd használni a mostaniak érczanyagát s ez által is nagyot fog csökkenni a felszerelés költsége. A fődolog azonban az. hogy az uj ágyukat itthon készítsék, nehogy az ehez szükséges milliókat a külföld rakja zsebre.

Next

/
Thumbnails
Contents