Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
142 MAGVAK FÖLDM1VELŐ A KÖZSÉGHÁZA. Hitelesített palaczkok és poharak. Az üdvös törvényeknek is csak akkor leszen az életben észrevehető foganatjuk, ha azoknak végrehajtása felett az elöljáróság gondosan őrködik. Sokszor azért hatalmaskodnak el a bajok, különösen pedig egyes községekben, mert az elöljáróság ügyet sem vet arra, vájjon a rendeletek, szabályok teljesittetnek-e. Igv például nagyon sok visszaélések történnek az üvegekkel a kocsmákban és nyilvános helyeken. Az üvegeket hitelesítés nélkül használják, nem csuda aztán, ha például a literes üveg úgy összezsugorodik, hogy szörnyűség el is gondolni. Hát hiszen némely korhely emberre nézve ugyan nem valami óriási veszedelem, ha kevesebbet kap, mint a mennyit inni akar, de az még sem járja, hogy ilyen csalással szedjék meg magukat a korcsmárosok és szeszárusok. Meg aztán a gazdák különösen munka idején reá is vannak utalva, hogy pálinkát vagy más italt vásároljanak. Ekkor pedig a károsodás bizony hogy nem a legjobb dolog. Azért a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a korcsmákban és más nyilvános helyeken — a hol italt mérnek július 1-től kezdve hitelesített pe- laczkokat és poharakat kell használni. Kivételt képez a lepecsételt és czimképekkel ellátott boros palaczk és sörös palaczk. Most tehát < z elöljáróságon lesz a sor hogy lelkiismeretes gonddal legyenek a rendelet legszigorúbb keresztülvitelén. liCTAi GAZDA. A zöldtakarmányozás. A gazda sokszor alig várja, hogy megkezdhesse a zöld takarmány etetését. De a jó gazda nagy elővigyázattál kezdi ezt meg, mert különben sok baja leszen. Tudjuk ugyanis, hogy a zöld takarmányban sok a nedvesség. Igv tehát ezzel az állatok sokkal több vizet vesznek magukba, mint mikor száraz takarmánynyal élnek. András gazduram is tudni fogja például, hogy mikor az állat a zöld takarmányt kezdi enni, a ga- néj lágyabb lesz, sőt sokszor a jószág hasmenést is kap. Nem kell tehát hirtelen átmenni a száraz etetésről — a zöld takarmányra. Keverjük csak azt elébb szénával, vagy szalmával és úgy etessük. Mert bizony a hasmenés megcsappanja az állatot. Még a szőrük is elveszti fényességét. Idő kell aztán hozzá, mig megszokják a tiszta zöld takarmányt és újra magukhoz jőnek. De meg aztán a fiatal herét vagy luczernát egymagában etetni nagy pazarlás volna. Miért? Mert ezekben sokkal több a tápláló anyag, semhogy azt az állatok teljesen kihasználják. Viszont azonban a csalamádéban sok a viz és kevés a tápláló anyag, úgy, hogy emellett a marhával még herét vagy darát, korpát (táplálóbb takarmányt) kell etetni, különben pedig az igás ökör lefogy, a tehén nem tejel. A zöld takarmányt lehetőleg-frissen kell kaszálni minden nap. Aztán valamely árnyékos helyre vékonyan teristsük ki, hogy az nagyon meg ne száradjon, se fel ne melegedjék, mert különben nem ízlik az állatoknak. Péter gazdának például nem volt elegendő helye arra, hogy a takarmányt a földszinen teregesse ki, hát egy szellős helyen léczekből díványokat készített és arra rakta a takarmányt. Igv a friss levegő minden oldalról járhatta, nem is melegedett vagy fülledt meg a takarmánya. Ha esős idő mutatkoznék, vágjunk két napra való zöldtakarmányt. Inkább legyen ez egy kissé fonnyadt, semhogy ázottan, víztől cseppegve tegyük a jószág elé. Az ily nedvesen kaszált takarmány különben nagyobb halmokba rakva, még hamarább megfülled és elveszti nemcsak a jó izét, de tápláló ereje is gyengül. Az ázott zöldtakarmányt tehát etessük fel minél előbb, még pedig mindig szalmával keverve. Ilyenkor ne itassunk gyorsan az etetés után. A selyemtenyésztés a múlt évben. 1898-ban 86.167 egyén foglalkozott a selyemtenyésztéssel s ezek összesen 1,272.331 klg. selvem- gubót termeltek. A beváltott selyemgubókért a termelők 980.627 forintot kaptak, tehát átlag egy-egv termelőre 11 frt 35 kr. esett. Lópaták gondozása. A lovak patáira sokkal több gondot kellene fordítani, mint tényleg történik, mert éppen e tekintetben lehet tapasztalni, hogy a legtöbb gazda a lovak testének e részére, melyre az egész súly nehezedik legkevesebb figyelmet és gondot fordít, nem véve figyelembe azt, hogy a rossz patáju ló sokkal kevesebet ér a jó patájunál. A lovak patái leginkább kemény, kövezett utakon romlanak. Éhez járul, hogy könnyelmű kovácsok a patkókat beégetik. azt adván elő, hogy igy a patkolás egyenletes lesz. Nem gondolnak arra, hogy ezáltal a pata gyenge idegei többé-kevésbé megsértetnek, s hogy gondos kimetszés és reszelés által a patkolás ép oly vagy még egyenletesebb lehetne, mint a kínzó égetés által; csakhogy előbbi művelet több időt vész igénybe. Ily könnyelmű és káros patkolásnak sokszor az a következménye, hogy a lovak meg- sántulnak s végre annyira elértéktelenednek, hogy majdnem haszonvehetetlenekké válnak. A paták sértetlen jó állapotban való megtartásának egyik feltétele tehát az, hogy a patkók ne veressenek fel forró állapotban. A patákat hetenkint legalább egyszer tehénganéjjal kellene körülkötni, hogy puhaságukat és ruganyosságukat megtartsák. Természetes, hogy a ganaj eltávolítása után jól meg kell mosni. Vizes ruhának a pata és a csukló körül való kötése által ugyanezt a czélt lehet elérni, azzal az előnynyel, hogy a pata tiszta is marad. A vetések állása. Április hó első felében is változó, többnyire azonban kedvezőbb időjárás uralkodott. A rozsvetések belyenkint ugyan foltosak és ritkák, nagvobbára ezek is kielégítők. A repeze helyenkint megromlott, sőt itt-ott ki is szántották. Az Alföldön virágozni kezd; de a rovarok sok helyen kárt okoznak benne. A korai tavasziakra a márcziusi zord idő kissé káros volt ugyan, amennyiben a vetések színüket vesztették, mindazonáltal általános az a nézet, hogy a mostani enyhe időjárásban helyreállanak. A ezu- korrépa vetése és a burgonya ültetése az ország nagy részében folyamatban van. Arató katonák Ne ijjedjetek meg atyámfiai, nem a mi katonáinkról van szó! Az újságok Írják, hogy Oroszországban a földbirtokosok egész ezredeket kértek az aratásra. Hát hiszen a katonák a nép gyermekei és igy szokatlan munkát nem is végeznek. A mi újságunk e hirt már az év elején újságolta és akkor is mondottuk : egy cseppet sem lehetetlen, hogy a katonákat nálunk is alkalmaztathatják az aratásra, ha népünk hallgatni fog a csábítók szavaira. No de hála Istennek, a mi népünk józan értelme és a múltban történt keserű csalódása ezt feleslegessé teszi. A gazdák és munkások egymást testvériesen megértve, méltányolva várják az aratást. Osaka jó Isten áldása szükséges még, akkor aztán — boldogabb lesz a magyar.
