Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
11 MAGYAR FÖLDMIVELŐ nánt, és leves takarmány etetésekor kissé bővebben kell tenni belőle, mint a szárazabb takarmányhoz Végre tudnivaló, bogy igen czélszerü az alomnak használt szalmát nemcsak úgy egész szálá- ban tenni oda, hanem kissé felaprózni. Ezt legkönnyebben a szecskavágóval lehetne végezni, úgy bogy a zsupos szalmát e g y, vagy másfél arasznyi darabokra vagdaljukfel. Az alomszalmának ilyetén felaprózása által tudniillik az állati ürülékek sokkal jobban fognak keveredni az alommal, könnyebb lesz magát a trágyát az istállóból kitakarítani, és kint az udvaron a halmazban ganaj és szalmás rész egyenletesebben lesz elosztva. Majd később a kihordáskor szintén könnyebb az olyan trágyát a szekérre felterhelni, a szántóföldön szét teregetni és az alá szántás is s akkor jobban és könnyebben fog megeshetni, mint mikor a szalmaszálak fel nem darabol- tatván, egész hosszúságúkban nagyon összetartanak és igy a gazdának a munkáját is annyira-mennvire megsokasitják és megnehezítik. * * * Háztartás. A zsiroivasztásról most a legalkalmasabb idő szólani. Gyakran tapasztaljuk ugyanis, hogy némely háznál egyáltalában nem lehet jó izü ételt kapni, habár minden igen csinosan s gazdagon van kiállítva, tészta pecsenye, pogácsa, szóval minden, a mihez zsir kellett, mindig valami kellemetlen mellék- ízzel bírnak. Ennek okául a gazdasszony rossz Ízlését adják, pedig a baj többnyire ott rejlik, hogy a zsir olvasztásához nem ért az illető. Ha azt akarjuk, hogy a sertésből kerülő zsírnak kellemes, jó ize és oly finom legyen, hogy azt vaj helyett is lehessen használni, csak annyi kell hozzá, hogy az olvasztás előtt 1—1 és fél fontnyi darabokba vagdalván a hajat, szalonét vagy más bélzsiradékokat (de ez utóbbiakat külön), dobáljuk őket, épen, úgy mint a hígra főzendő tojást, forró vizbe s hagyjuk ott körülbelül addig, mi alatt a tojás hígra főne, s ezután kiszedve és kihűtve, ha kell, még az nap is kiolvaszthatjuk, de jobb ha az másnapra marad. A ki pedig vaj helyett használandó zsírt akar előállítani, öntse a kiolvasztott forró zsírt egy hideg vizet tartalmazó tág faedénybe — de e közben felette óvatosan kell eljárnia, mert a zsir erősen ser- csegni fog, tehát gondja legyen reá, hogy keze fedve legyen, arcza előtt pedig valami üveglemezt tartson, és hogy a viz az edényben legalább is 1—2 arasznyi mélységre legyen az edény szélétől. Az ilyenkor kiöntött zsir előbb alásüllyed a vízben, se közben átmosódik s aztán a viz tetején újra összegyűlve, megalszik. E zsir aztán úgy kezelendő a használat előtt, mint a vaj. Végül jótékonyan hat a zsir izére az is, ha az olvasztáskor minden 10 font zsírra körülbelül 1 itcze jó tiszta tejet öntünk, s aztán ezzel együtt olvasztjuk a zsírt. A konyha-csótánok ellen a következő por segít mely 1 rész zúzott borax, 1 rész oltatlan mész, 2 rész finom liszt és 4 rész czukorból áll. Czukor és liszt szintúgy mész és borax egyenkint, ezután mind a két rész jól összekevertetik és a por száraz helyre eltétetik. Használat végett papira lesz hintve, ;mely este oly helyekre adatik, hol az állatok tartózkodnak. Ez több estén egymásután ismétlendő, és figyelni kell rá, hogy mindenféle folyadék az éjjelen át jól betakarva legyen. Csak az latén egészséget adjon! Fagyás elleni szer. A fagyos lábat vagy kezet jól meg kell dörzsölni glyczerinnel; egy fél liter sörben annyi timsót kell felolvasztani, amennyi addig elolvad benne, a mig a sör felforr, de ne tegyük lángra, csak tűzhelyre. Ezen timsós sörben áztassuk a fagyos tagot, de oly forró legyen, amint csak ki lehet állni. Ezt 3 -4-szer kell ismételni s a fürösztés után a fentebb leirt kenőcscscl jól bedörzsölni és bekötni, vagy ha kéznél van, keztyüt kell ráhúzni. A timsós sört el lehet tenni és másnap este ismét fölmelegiteni, midőn használni akarjuk. Ha a fagyás friss, akkor használ néha reszelt sárgarépaborogatás is; de ha már dagadt, kékes-vörös és viszket: akkor már csak a fentebb leirt timsós sörfürdőt és kenőcsöt kell alkalmazni, — t apasztalás folytán ajánljuk a fagyott résznek petróleummal való gyakoribb bedörzsölését. Ez a legegyszerűbb s igen jó orvossága a fagyásnak. Leforrázás és égés folytán keletkezett sebekre sokan a petróleumot ajánlják; de ez nem mutatkozott mindenkor czélravezetőnek. Sokkal jobb ilyen sebekre azon kenőcs, mely tojás sárgája és vajból gyuratik össze és pedig úgy, hogy egy evőkanál vajra egy tojás sárgáját vesszük, meggyurás után vászonra mázoljuk s vászonnal kötjük be a sebet. Még ennél is jobb, ha két kanál lenolajt ugvanany- nyi mészvizzel rázunk össze s azzal kenjük be a sebeket naponkint 2—3-szor. Ez utóbbi szerrel a legveszélyesebb égési sebek is meglepő gyorsan hegednek s gyógyulnak be. Kapni e szert a legtöbb gyógytárban már elkészülve is. Csekély kiterjedésű perzselésnek a nép által valóban homoapathice gyógyittatnak, amennyiben a megperzselt testrész a lehetőségig közel tartatik a gyertya lángjához vagy egyáltalában a tűzhöz. Elemién a fájdalom fokozódik, de néhány perez alatt enged hevességéből s meggyógyul anélkül, hogy hólyagok támadnának, Gyermekeknél az ily eljárás bajosan alkalmazható, hacsak le nem fogjuk. Czél- szerübb azonban a megperzselt testrészt gyapottal vagy vattával beborítani s bekötni, úgy hogy a levegő a lehetőségig elzárassék. Az égési sebekre hintett liszt, rizspor enyhíti a fájdalmat. A mint a fájdalmak megújulnak, ismételten behintjük. A száraz, légmentes bekötés itt is alkalmaztatik. Állattartás. Á csüdsömör a lovaknál a tavaszi hó olvadása alkalmával gyakori szokott lenni és sokszor hosz- szabb időre hasznavehetetlenné teszi a lovat. E baj ellen sokan mindenféle oly szereket használnak, a melyek többet ártanak, mint a mennyit használhatnának ; ilyen a többi közt, hogy a hólyagosodó. sebesedé, genyesedő csüdöt szalmacsutakkal dörzsölik, a mely a lónak csak fájdalmat okoz. Semmivel sem jobb ennél a sebes lábnak puskaporral való behin- tése vagy ganajjal való becsapása, sőt még a gálicz- oldattal való mosogatás sem. Legjobb természetesen, ha a bajt egyáltalán elkerüljük, vagyis a ló lábát hazajövetelkor mindig szárazra és tisztára megtörüljük. Hóolvadásos. sáros időben pedig a kimenetel a baj már megvan, ne siessünk azonnal a ku- ruzslással. mert a sömör is, mini mindenféle kiütés néhány napig kell hogy kifejlődjék; ezt nem tudjuk megakakadályozni, sőt ha igyekszünk orvosolni, még inkább elmérgesitjük. Ha tehát a bajt észreveszszük, a mi könnyű dolog, mert a sömörös ló sántít, egy pár napig hagyjuk állni az istállóban, folytán száraz almon és csak arról gondoskodjunk, hogy a gyula- dásos hely tisztán tartassák, a mit langyos vízzel való mosogatás, száraz ruhával való letörlés által lehet elérni. Csak akkor, ha a seb már vörösödni kezd. kenjük be azt gyakrabbnn vazelinnal, a mit minden gyógyszertárban kapni. Ha a baj nagyon erős volna, a mi legtöbbször akkor szokott bekövetkezni, ha a lovat még sömörös lábbal is használják, vagy a seb tisztántartására nem ügyelünk, akkor ne késsünk állatorvosért küldeni, mert az elhanyagolt sö- mörből olyan bajok támadhatnak, a melyek örökre haszonvehetetlenné teszik a lovat. (M. (i. után.)
