Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-05 / 10. szám
78 MAGYAR FÖLDMIVELŐ készpénzt érő részesedési jegyet és két évi járadékot 48 Irt összegben. Minden évben pedig az intézet el fogja küldeni Jókainak az őt illető huszonnégy frtot. Jókai maga mesélgeti ezt a tréfás izü, de valójában megható kis történetet, a félszázad múltán is sírjából feltámadó örök, szent anyai szeretetről. S tréfásan teszi hozzá : Elég szép kis születésnapi ajándék ez egy hetvennégy esztendős ifjúnak. Ebből szükség esetén meg is lehet élni. A katonának is hat krajczár jut egy napra, nekem is, éhből a summából. Éppen három személyre való. Aztán jóízűen nevet hozzá, s még ezt mondja: Pedig tán rá se szorulnék. Büszkén vallom, hogy nemzet még nem gondoskodott ugv az írójáról, mint a magyar nemzet jómagámról. Az osztrák most még kitoldta. három zsemlyével. S erre még nincs példa a magyar történelemben . . . KÖZÖS TANÁCSADÓ. 1. Bálint gazda panaszkodik, hogy ő egyik komájának a tanácsára szintén bemeszelte a gyümölcsfa törzsét télire. De ugv látszik ez csak amolyan szokás, mint sok másféle. Mert — panaszkodik Bálint gazda — bizony elpusztították a férgek, rovarok az én gyümölcseimet amúgy igazán. Miféle ká- deneziát tudna erre mondani az ujságcsináló uram? Felelet. Jó szokás a. Bálint gazda, hogy a gyümölcsfa törzsét télire bemeszelik. De öreg hiba, ha nem úgy meszelik be, a mint dukál, Bálint gazda nagyot hibázott, a mint biztosan tudjuk akkor, mikor bemeszelte fáit a nélkül, hogy megnézte volna: vájjon annak a fának kérege nincs-e felrepedezve? Mert ha a meszel a felrepedezett kéregre kenjük, bizony hogy még kedvezünk azoknak az átkozott férgeknek. Mert a féreg a kéreg alá húzódik ám és igy ő kegyelmük a mészszel még jobb takarót nyernek a tél hidege ellen. Azért Bálint gazda legyen szives — a maga jő voltáért — először a kérget letakaritani, aztán szépségesen lekefélni és csak ezen művelet után mázolja be meszes-sárral. 2. Kit hijjunk komának! Nagy örömünk volt. Fiunk született és az asszonynyal majd perbe mentünk azon, hogy hát kit hijjunk komának? Az asz- szony csak azt fújta, hogy iiát szegények, tehetetlenek vagyunk, hát bizony jó lesz, ha az uraságot meginvitáljuk, legalább annak a kis ártatlannak lesz pártfogója, meg aztán . . . tetszik a többet tudni. En meg bizony már kezdettől fogva azt forgattam, hogy bizony Szekeres gazda lesz az én komám, a ki mindig jó tanácscsal látott el és a ki majd az én fiamtól sem sajnálja a jó szót. Ugv is lett! Vájjon helyesen cselekedtem-e ? Feleletet. Nagyon helyesen cselekedett. Bár tudjuk, hogy az uraság is keresztény kötelességének tartja, hogy felebarátjának kérését — ha csak lehetséges — teljesítse. De bizony keresztkoma után soha se nézzünk a gondolattal, hogy hát . . . tudja a többit kigyelmed is. Mert a keresztapának az a kötelessége első sorban, hogy keresztgyermekének leikéről, becsületességéről gondoskodjék. Vagy ha arra módja van és a szülők eltalálnak halni, módja szerint az árvákon is segítsen. Hát persze igy kellene lenni! De a mai világban már itt is nagyot fordult a dolog sora. Azért mindig okosabban cselekszünk, ha a keresztkomaság választásában nem tekingetünk nagyon felfelé, hanem maradunk magunk közt, vagy mint mondani szokás, magunk fajtájú embert választunk. Sokszor egy becsületes föídmives ember jobban szivén viseli keresztgyermekének sorsát, mint a felebbvaló, kitől pedig oly sokat vártunk. Nem mind barátod, a ki rád mosolyog. Milyen az élet, olyan a halál. KÁSYÁB GAZDA. Állattartás Ősi tévedések. A legrégibb időktől a mai napig az állatok gyógykezelésénél a nép olyan czélszerüt- len módszereket alkalmaz, melyek az állatnak igen sok fájdalmat és alegkissebb segítséget sem nyújtják. így például: Ha a ló kólikás, azt mondják, hogy »egere v a n a ló na k.* Aztán elővesznek egy árat, vagy egy bicskát, vagy pedig egy harapófogót s azzal szurkálják, vagdalják és csipkedik a ló fülét és fültövét. Mások ismét ketté hasítják a ló nyelvét. Szegény állatnak hasfájdalmai vannak s füleit és nyelvét vagdalják összevissza, hogy fájdalmait megszüntessék. Hát nem oktalan állatkínzás ez ? Bizony elég sajnos, hazánkban szerteszét igy gyógykezelik a kólikás lovakat, mielőtt állatorvoshoz fordulnának. Mikor aztán ezen esztelen gyógyításnak nem látják semmi hasznát, illetőleg több kárt okoztak az állatban, mint a mennyit okozott volna magában véve a kólika, csak akkor mennek az állatorvoshoz. Ilyenkor azonban már rendesen késő minden segítség ! Miért ilem csipkedtetik össze-vissza fültöveiket ezen állatkínzók, mikor nekik fáj a hasuk? A lovak kólikájáról és ennek orvosságáról máskor és bővebben fogok Írni. Háztartás. A fagyott zöldséget és gyümölcsöt ismét élvezhetővé tehetjük. A fagyott zöldséget, gyümölcsöt hideg vizbe tesszük, melyet hóval és sóval keverünk. A vizet négy óra múlva leöntjük s a zöldséget vagy gyümölcsöt szellős helyen megszáritjuk. A gyümölcsöt legjobb kendővel megszántam s olyan helyre tenni, hol a megfagyás ellen biztosítva van. A tej kifutása ellen. Ezt a kellemetlenséget nagyon könnyű elkerülni a következő eljárással: Egy főzőkanál nyelét olyan hosszúra szabjuk, mint a tejes-lábas s mikor a tejet béleöntöttük, felteszszük a tűzhelyre forralni, ráteszszük a rávaló főzőkanalat és akkor ott lehet hagyni egész bátran. A tej elfőhet akár egészen is, de még sem fog kifutni. A borok utóerjedéserő!. Midőn az uj bort a seprőről lefejtjük, mi rendesen decz. és jan. hónapokban történik meg, az még sohasem teljesen tiszta és még számos erjesztő gombát tartalmaz, s ha most ezek a lefejtés alkalmával a levegővel ismét érintkezésbe jönnek, akkor ezúttal az erjesztő-gombák- nak némi újabb szaporodása s ennek következtében az erjedése áll be, ha a főerjedés alkalmával a must ezukortartalma nem erjedt ki tökéletesen. Ámbár, ha a főerjedés tökéletesen ment is végbe, mindig lesz a boroknál utóerjedés. Csakhogy ezen utóerjedés már nagyon gyenge és oly módon megy végbe, hogy maga a bor majdnem egészen tiszta, s csak a hordó fenekén levő söprű működik. Ezért az ilyen borból vett minta egészen tiszta, ize is a kész boréhoz hasonló. Két dologra kell különösen ügyelnünk és pedig először arra, hogy a must sohase kerüljön újonnan kikénézett hordóba, mert ez a teljes kierjedést megnehezíti, ezért tehát, ha a megtöltendő hordók előzőleg kikénezve voltak, mi különben nagyon ajánlatos, azokat legalább is égy napig szellőztetni kell olyformán, hogy az akona és csap- nyilás nyitva tartassák és azonfelől még a megtöltés előtt, tiszta vízzel erősen kiöblíteni. Másodszor pedig ügyelni kell arra, hogy a hordók mindig teljesen megtöltve legyenek, mert a hordóknak megtöltve való tartása, a bor egészséges állapotának fenntartása érdekében okvetlen szükséges.
