Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-19 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 62 A KÖZSÉGHÁZA. A gazdasági munkás-törvény kis katekizmusa. 2. És aztán ? Kötelessége a munkabért pontosan kifizetni, a járandóságot a kikötött mennyiségben és egészséges minőségben kiszolgáltatni, a szerződés teljesítését az igazolványba be Írni. 3. Mit keli tenni, ha az élelmezés hiányos vagy egészségtelen ? Panasz tehető a szolgabirónál, ki elrendeli az élelmezésnek pénz értékben való kiszolgáltatását. 4. Mit tilt itt a törvény? Az utalványnyal való fizetést; a munkásoknak arra való kényszerítését, hogy a gazdától kijelölt helyen vásárolják a szükségeket. 5. Mit kell tudni a beteg munkásokról ? A beteg munkásoknak gyógyításáról idegen helyen 8 napig a gazda köteles gondoskodni. 6. Mi történik, ha a munkás a megjelölt helyen és időben pontosan meg nem jelen ? A munkás tartozik pontosan megjelenni a munka helyén és teljesíteni a munkát, ha ezt tenni nem akarja — karhatalommal, (csendőrökkel) oda vezettetik. 7. Mit mond a törvény arra az esetre, ha a munka bér vagylagosan (vagy pénz vagy megfelelő termés rész) van megállapítva? Azt, hogy a munka befejeztével a munkásnak joga van kijelenteni, hogy a termésből részt vagy pénzbeli fizetést kíván ? 8. Lehct-e ezt a kijelentést változtatgatni ? Az egyszer tett kijelentés meg nem változtatható. .9. Szabad-e a munkabért lefoglalni? A munkabér le nem foglalható. 10. Mi történik rossz idő esetén ? Rossz idő esetében a munkások kötelesek más gazdasági munkát teljesíteni és a gazda tartozik ezalatt a munkásokat élelmezni. A munka megtagadása vagy rosszul teljesítése 1. Bünteti-e a törvény a munka megtagadását vagy rosszid teljesítését ? Bünteti, még pedig szigorúan, elzárással. De ha a munkás megbánja hibáját és becsülettel tovább óhajt dolgozni, a munkás és gazda együttes kérelmére a munkást szabadon bocsátják. 2. Mi történik, ha a munkás kárt tesz ? A kár biztosítására a gazda a munkások munkabérét, járandóságait, biztosítékát, ingóságait visz- szatarthatja, de a kár megállapítása czéljából a gazda három nap alatt tartozik megindítani a keresetet. 3. Mit kell tenni a munkásoknak, ha munka közben panaszuk van ? A munkások panaszukat csak két megbizottuk által jelenthetik a gazdának. De ezen idő alatt is a többi munkások tartoznak folytatni a munkát. A gazdasági napszámosok. 1. A gazdasági napszámosok hogyan fogadhatók fel ? Felfogadhatok szóval is. De ekkor munkás igazolványukat kötelesek átadni a gazdának, 2 Hogy számítják a munka napot ? A munka nap napkeltétől napnyugtáig tart. A napszámos délben egy óra hoszáig, ápril 15 és szept 30-ika közt pedig reggel és délután egy egy félóráig szünetelhet. 3. Hátha a gazda a napszámost egész nap nem foglalkoztathatja ? A valóban munkában töltött idő' szerint a munkabérnek egy-két vagy háromnegyedrésze fizetendő ki. A délelőti munka után az ebéd, a délutáni munka után a vacsora kiadandó: 4. Kik intézik el a panaszokat? A panaszokat elintézik Első fokban: a főszolgabíró (városokban a polgármester); M ásod f o k b a n : a közigazgatási bizotság. FI annadi k f o k b a n : a földmivelésügyi miniszter. MAGIT AH. Hogy áll a vetés? Tavaszi, enyhe időjárásunk lévén, a mezei munkálatok is megindultak. Vannak helyek, hol felszántották a talajt, sőt itt-ott az árpát és zabot elvetették. Az őszi vetések többnyire hótakaró nélkül vannak és kielégítők. A férgek ugyan károkat okoznak pl. az Alföldön, a Felvidéken és a Dunántúl, de nem nagy mértékben. Takarmánvnemüekben nincs hiány. Vigyázzatok kis gazdák! Az »el ő re vásároló ü g y n ö k ö k « már ilyenkor kezdenek kibújni az odúból. Kik azok és mit akarnak? Gabonakereskedőknek szokták magukat bemutatni, de voltaképpen gabona-üzérkedők ő kegyelmék, kik a gabonavásárlás ürügye alatt valóságos uzsorával csalják, fosztogatják a népet. Különösen a kisebb gazdákat szeretik otthonukban felkeresni, mert számítanak arra, hogy a kis gazdának már ilyenkor pénzre van szüksége, hogy tájékozatlanok is. Mézes-mázos beszélgetések közt viszik aztán bele a gazdát az üzletbe», leggyakrabban igen olcsó árért veszik meg a termést. A megállapított vételárnál egy részét aztán kifizetik. De az előleg és a szállítandó termény értékének erejéig váltót vesznek vagy olyan okiratott állítanak ki a kis gazdákkal, melynek furfangos tartalmát az a kis gazda éppen nem érti. Szegény kis gazdák aztán csak akkor ébrednek fel, mikor a szállításra kerül a sor. Mert látva-lát- hatják, hogy szörnyen becsapták őket. Száz és száz esetről van tudomásunk, mikor a kis gazdának egész vagyona tönkre ment az ily gabonauzsorással kötött »üzlet« folytán, Vigyázzatok azért kis gazdák! Van egy gazdasági közmondás, mely emigyen szól: »Koplalj és nyomorogj, de gabonádat szárán el ne ad!« No hát ez a közmondás is arra figyelmeztet, hogy a gabona-ágenseknek föl ne ülj, mert tudd meg, hegy ezek az ágensek valóságos uzsorások, a kik az üzletet csak azért csinálják, hogy uzsoráskodásukra palástot boríthassanak. Ha mégis nem tudnátok a nyakatokról az ilyen uzsorásokat lerázni, csak jelentsétek fel a járásbíróságnál. Mert ha ti fel nem jelentitek, az 1883 évi huszonötödik törvényczíkk 10 §-a értelmében—a közigazgatási bizottság felterjesztése alapján maga az igazságügyi miniszter hivatalból fogja üldözni az ilyen vétséget.
