Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-05 / 6. szám
46 MAGYAR FOLDMIVELO A KÖZSÉGHÁZA. Beköszöntő. Azt hiszem, hogy nem veszik rósz néven olvasóink, ha kijelentem, hogy nem minden lakosa a községnek tudja, hogy mi hát tulajdonképen az a községháza? Vannak ám sokan, kik azon hitben élnek, hogy a községházában csak oly dolgokat végeznek.' mint például az adószedés, kisebb peres ügyek, mezőrendőri és más rendőri kihágások, melyek legnagyobbrészt a községi lakosokra kellemetlenek és azért önként föl sem keresik a községházát. Vannak pedig oly dolgok is, melyek nagyon í közelről érdeklik a lakosokat, melyeket nem tudhatnak meg, ha oda el nem látogatnak, mert ha a dolog közérdekű is, azt nem házról-házra való járással j hirdeti ki az elöljáróság, hanem ugv, hogy kidobol- tatja a községben és azonkívül a hirdetést a községházánál a falra huzamosb ideig kiragasztatja, hosjv azt elolvassák. Most gondolkodjunk egy kissé a felett, hogy vájjon az által, ha bármely közérdekű dolgot, a mely mindenik lakost érdekel, akár dobszóval, akár házról-házra való járással hirdetnek ki, vájjon tudomására jut-e az minden községi lakosnak ? Nem! mert a gazdaközönség csaknem minden időszakban el van foglalva gazdálkodása körül és sok ügyes bajaival annyira, hogy ép akkor, mikor a hirdetés történik, nincs odahaza és azt csak a dobszóra összesereglő gyermekek hallják, a kik pedig azt nem értvén, szülőik hazajövetelekor arról a kihirdetett dologról megérthető tudósítást nem is adhatnak. Hogv ez a nem tudás mily hátránynyal van sokszor egyes lakosokra és hogy mennyire helyesen cselekesznek a lakosok, ha legalább vasárnap templomból kijőve, a helyett, hogy az utczán vagy az ulálatos korcsmában elterefecsélik az időt, elmennek a községházához, ott a hirdetéseket elolvassák, arról beszélgetnek, egymással megértetik annak tartalmát, ha egyik-másik nem értené vagy ha Írást nem tudna és akkor, ha ezt tennék, igen sok bajtól óvhatnák meg magukat. Ezeket óhajtanám olvasóinkkal példákkal felvilágosítani, de miután egyszerre olyan sok nem fér ezen rovatba, hát egy más alkalommal elmondok egyet-mást. Beniczky. A gazdasági munkás-törvény kis katekizmusa. Az igazolvány kiváltása. 1. Mi az első kötelessége annak, a ki gazdasági munkát akar teljesíteni? Kötelesége munkás-igazolványt váltani. Ez igazolványt a községi elülj áróság adja ki és pedig ingyen, mindennemű bélyeg (stempli) nélkül. 2. Mii kell lenni azon gazdasági munkásnak, a ki már kiváltott igazolványai elveszti? Jelentkezzék ismét a községi elöljáróságnál. Újra kap igazolványt, de már a másodikért fizetnie kell egy koronát (ötven krajczárt.) Azért jól meg kell őriznie az első igazolványt. 3. Mi történik akkor, ha valaki ezt az igazolványt meg nem szerzi ? A gazdák fel nem fogadhatják munkásnak és 15 napig terjedhető elzárással és 100 koronáig (ötven forint) terjedhető pénzbírsággal bünteti az igazságszolgáltatás az ilyen munkást. h. Szabad-e valakit arra csábítani, hogy a munkás igazolványát ne váltsa ki ? Nem szabad. A törvény az olyan embert, ki felebarátját ilyesmire csábítja, 60 napi elzárással és 400 korona (kétszáz forint) pénzbírsággal büntetheti. 5. Mi hasznát veszi a gazdasági munkás a munkás-igazolványnak ? Nagy hasznát veszi, mert mikor a munkájára szerződést köt a gazdákkal, felmutatja azt. A mi aztán bele lesz irva, az bizonyságul szolgál arra az esetre, ha kétség támad a szerződés teljesítése vagy felbontása esetén. 6. Mit kell tudni a gazdasági napszámosoknak? Azt. hogy a gazdasági napszámosok félfogadása alkalmával, a felfogadó ezt az igazolványt átveszi. 7. Szabad-e az igazolványt zálogba venni ? Az igazolványt zálogba venni nem szabad. 8. Elég-e a munkaszerződést szóval megkötni ? A munkaszerződést mindig Írásban, a községi elöljáróság előtt kell megkötni. Mit kell megírni az aratási szerződésben? /. Mit foglal magába az aratási szerződés? Az aratási szerződésbe világosan bele kell foglalni, hogy : milyen nemű a termény, melyet a gazda aratásra kiad? (Búza, gabona stb ;) milyen a munkára váró terület nagysága? melyik a gazda részére fentartott terület; milyen módon fogja teljesíteni a gazda a munkáért kikötött bért? 2. Mit kell érteni az alatt, hogy mily módon fogja fizetni a munkáért kikötött bért? Hogy vájjon a gazda készpénzben vagy a termény bizonyos mennyiségében, hányadában (százaié - kában) fogja-e kiszolgáltatni a munkabért? 3. Mit kel! még a szerződésben jé)! meghatározni ? Hogy milyen leszen az élelmezés? Naponkint hány krajczárt ér fejen kint, vagyis milyen értékű a naponkinti koszt? A foglald. 1. Adható-e foglaló vagy előleg a szerződéskor? Igen, adható, de csak az elöljáróság előtt. 2. Szabad-e a gazdának a munkástól viszont biztosítékot kérni? A gazda a munkástól biztosítékot kérhet. Yagv készpénzben vagy értékpapírban. Ezt a biztosítékot a községi elöljáróságnál helyezik cl, (letétbe teszik.) Vagy még telekkönyvileg "is bekebelezik. E bekebelezés bélyeg és illetékmentes. Mikor lesz érvényes a szerződés? 1. Mi a kötelessége az elöljáróságnak a szerződés megkötése után ? Kötelessége, hogy a jegyző egy elöljáró jelenlétében a munkaszerződést felolvassa és megmagyarázza a szerződő feleknek. 2. Mikor történik az aláírás? Ezen felolvasás és megmagyarázás után. 3. Hány példányban kell kiállítani a munkaszerződést ? Két példányban. És miután mind a két példányt aláírták gazda és munkások: akkor az aláirt munka-szerződésnek egyik példányát a gazda (munkaadó,) másikat a munkások megbízottja • kapják tulajdonukba. U. Mibe kerül e szerződés megkötése? Egy ilyen szerződésért, ha a munkások száma a 25-öt meg nem haladja: egy koronát kell fizetni. Ha a munkások száma 25-ön felül van egész ölve- nig: két koronába kerül. 50 munkáson felül 3 korona az illeték. Ezen dijat a felfogadó gazda fizeti a jegyzőnek. " Mester.
