Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-29 / 44. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 349 ideig, hogy aztán kialudjanak mindörökre. Ezt szoktuk mondani, atyámfiai, a legnagyobb emberi dicsőségről is. Fényeskedett, mint a meteor, hogy aztán eltűnjön szemünk elől .... Üstökös csillagok. Nagyon ritka vendégei a csillagos égnek. Legalább is úgy értvén a dolgot, hogy puszta szemmel igen kevésszer lehet őket látni. Egyébképen százakra megy az ő számuk a mi naprendszerünkben. És nagyon furcsa teremtményei az Istennek. Soha sem tudja az ember, hogy hányadán van velők ? A csillagvizsgálók előre ki tudják számítani,. hogy például mához tiz esztendőre ez, vagy az a plánéta, vagy a Hold az égnek melyik tájékán fog állani, meg hogy mikor lesz napfogyatkozás stb. Igen, mert a plánéták Hajszálig akkurátosan járnak az ő égi utjokban. De az üstökösök, a csillagoknak eme komédiásai, nagyon rendetlenek. Eg3*szer csak feltűnnek az égen. Senki sem tudja, hogy honnan jöttek és merre szándékoznak a végtelen világürességben. Pár hétig, sőt néhány hónapig is itt vannak nálunk. Hoznak magukkal egy hosszú tüzes seprőt, vag}r csóvát. Mutogatják azt eg\T ideig s aztán megint eltűnnek az egek mélységeiben. Vannak közöttük olyanok, melyek 3 év múlva kerülnek vissza, hogy megijeszszék a tanulatlan embereket. Más üstökös csillagok 6 esztendeig is távol járnak. De van egy üstökös (a Halley-féle), a mely csak minden 76-ik esztendőben látható ismét a mi egünkön. Tudnivaló az üstökös csillagokról, hogy azok nem olyan szilárd, kemény testek, mint a mi Földünk, vagy a plánéták. Az üstökösnek a feje mindenesetre sűrűbb, talán gőzölgő, cseppfolyós matéria. A magva pedig, meglehet, szilárd részekből is áll. De a csóvája, vagyis az üstöké valami finom gőz, mely visszatükrözi éjjel a mi Napunknak ráeső sugarait. Ez a fényes üstök különösen oly vékony és lúg valami, hogy az ég csillagai keresztül látszanak rajta. Talán szükségtelen is mondanom, hogy az üstökös csillagnak az ő fényes farka ott messze a valóságban tisztességes hosszúra nyúlik. Atyámfiai, az a seprő egyiknél-másiknál kétszer is olyan hosszú, mint a mennyire van tőlünk a mi Napunk. A világ vege. Ennek az esztendőnek az elején olvastuk a hirt, hogy most november 13-án a mi Földünk egy üstökös csillaggal össze fog ütközni, mert ez olyan közel jön hozzánk. Persze, hogy sokan a leg- roszabbat jósolták meg abból. Hogy a mi Földünknek majd valami baja történik, megreped, vagy szétpattan. Hogy tehát készüljünk a keserves halálra, mert november 13-án a világnak vége lesz. Nos hát mit szólunk ehhez, atyámfiai ? Egy égitest összetűz a másikkal! Vájjon melyikben esik nagyobb kár? Vagy egyáltalában mi fog hekövetkezni ? . . . . A csillagvizsgálók biztosan tudják, hogy ebből az összekoczczanásból a mi Földünknek semmi haja sem lesz, hanem annál több kára lehet az üstökösnek. Kiváltképen annak, a melyikkel most. novemberben fogunk összedörgölődzni. Mert erről az üstökösről azt mondják a csillagvizsgálók, hogy az mindinkább kezd feloszolni. Legfeljebb csillag- hullás és talán nagyon szép lesz az eredménye annak az összeütközésnek. Vannak esetek rá, hogy ezer meg ezer meteor is lehull a Földre egy óra alatt. Igaz, hogy egv-egy nagyobb meteor, is lezuhanhat majd a Földre november 13-án. És az is igaz, hogy az ilyen csillagdarabok, ezek a valóságos mennykövek, jól fejbe kollinthatják a szegény földlakót, a kinek számára aztán csakugyan világ vége lesz. De azért nem kell megijedni, atyámfiai! Egy ujságlap azt irta, hogy tapasztalás szerint minden száz esztendőben csak egy embert üt agyon a meteor A végefelé járó jelen században pedig azt az egyet már agyonverte. (Remélem, hogy ti, atyámfiai, értitek a tréfás beszédet.) Üstökös az égen, — szerencsétlenség a földön. Szó, a mi szó, atyámfiai, — de azt nem lehet tagadni, hogy az üstökössel szerencsétlenség jár együtt, még pedig nemcsak egy, hanem több is. Mikor egy-egy olyan furcsa égitest feltűnik,biztosra lehet venni, hogy egy esztendő leforgása alatt, vagy még hamarább is földindulás lesz. Talán háborút is érünk. Talán meghal egy király. Ragadós nyavalyák fognak pusztítani, vagy egyéb szerencsétlenség történik, a mire nem is számit az ember. Hiszen még csak készülődik errefelé a novemberi üstökös csillag, és már kitört egy háború Dél-Áfrikában ! Tökéletesen úgy van az, atyámfiai! A mi kerek Földünk oly óriási kiterjedésű, hogy itt, vagy amott, tengeren innen, vagy tengeren túl minden esztendőben bizonyosan történik valami nagy szerencsétlenség. Pedig olyan üstökös vendéghez a csillagos égen ritkábban van szerencsénk! Nagyon jól irta meg egy német könyv, még a régibb időkből:»A szives olvasó gondoljon csak vissza az utóbbi 20 esztendőre! A forradalmakra és sza- badságharezokra. Leopold császár hirtelen halálára. A szerencsétlen XVI. Lajos franczia király sorsára. A török császár meggyilkoltatására. A németországi, németalföldi, svájczi, olasz, lengyel és spanyol véres háborúkra. Az austerlitzi, eszlingi és wagrami csatákra. A sárgalázra, a keléses nyavalyára, a marhadöglésre, a kopenhágai, stockholmi ' és konstantinápolyi nagy tiizveszedelmekre. Bizony — jgy végzi írását az a német könyv, — ha 1789-től Í810-ig minden esztendőben más üstökös csillag, vagy, ha egyszerre hat is lett volna az égen: ugyancsak derekasan felelt volna meg mindegyik az ő rossz hírének, ha azt a sok csapást ők okozták volna m égj elenésükk el.« Tehát látjuk, atyámfiai, hogy azok az élettelen üstökös csillagok sem hoznak veszedelmet sem emberre, sem állatra, sem terméseinkre. Azok jönnek, mert a nagy mindenség ura, és Teremtője, nem tudni miért, erre hajtja őket. És aztán eltűnnek megint, elbolyonganak messze a feneketlen világtérben, anélkül, hogy valakinek, vagy valaminek ártanának. Bárcsak jönnének ők hozzánk úgy, liogv az ő tüzes seprüjökkel kissé megtisztítanák" a Föld sziliét — a rossz emberektől! __ P. L. Mennyit nő a haj ? Egy tudós — mire is nem vállalkoznak manapság a tudósok — hosszas tanulmányozás után kisütötte, hogy az emberi haj naponkint fél vonalnyit nő, ml egv hónapban 30 milimétert tesz ki. Egy berlini tudós társaság tagja Pohl azonban ezzel szemben azt állítja, hogy e tekintetben nem lehet biztos mértéket megállapítani. Az egészséges emberek haja ugyanis különböző gyorsasággal nő mihez még az egyes évszakok is módosítókig hozzájárulnak. Továbbá a haj nem egyformán no az egész fejen : nevezetesen a lasubb növést mutat főfej szélén, a halanfékon és tarkón, mely helyeken a haj tehát mindig rövidebb is mint a többbi részeken. Érdekes, liogv a haj különben sem egyenletesen nő, hanem hol az egvik, hol a másik hajCsomó fejlődik erősebben összehasonlító mérések után megállapították, hogy a haj a 11-től 17 éves korig átlag 12*5 mm.-nyi növekedést, a 20-tól 24 évig 15 mm.-t, 60 éves korban 11 mm.-t mutat föl havonta. Megállapították azt is, hogy a nyírás után a haj nem nő gyorsabban, sőt inkább kopaszra nyírás, vagy borotválás által mintegy 1 héttel hátráltatjuk a haj növését.
