Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-15 / 42. szám
3 34 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Templomba hiv minket... Hirdeti a haldokló ember kimúlását, elsiratja kedves ballottainkat. Ünnep nem esik meg harangszó nélkül. Igazán ő az egyház legrégibb prédikátora, szónoka, Még vész idején is az ő rémes hangját kongását halthajuk! MAGYAR GAZBA. Agrária. Pár hónappal ezelőtt ezt a szót sokszór olvashatta a magyar nép, még népújságokban is. ügy történt ugyanis, hogy egy nagy tőkepénzes »földvállalkozó« belga társulat ajánlatot tett a magyar kormánynak, bogy egyes nagyobb uradalmakat. például püspökladányi, uszerepi és cseregi alapítványi uradalmakat kibérli. Tenné ezt pedig azon czélból, hogy e helyeken tanya-bérleteket szervezzen. Minden tanyás kapna 50 hold földet és teljes felszerelést; ennek fejében azonban a tanyástól oly rendkívüli súlyos feltételeket kíván a belga földvállalkozó (agrária.) hogy mi azonnal tisztában voltunk az egész vállalat spekuláczió izével. De nem szóltunk a mi újságunkban erről eddig se jót, se rosszat, mert ily fontos, nagy kérdésnél Műbele Balázs módjára sem csalódásoknak ki nem akartuk tenni népünket, se olyan színben nem óhajtottunk feltűnni, mintha mi az esetleges siker ellen már előre is harczolunk. Vártunk tehát, hogy jól szűrődjék meg ez a kérdés. Hadd rostálják meg, szedjék szét azok, kik nem csak a külső látszatból, de a benső, valódi értékből is ítélnek. Es ime, jól számítunk! A kormány kiadta tanulmányozás czéljából az ügyet egyik jeles szakemberének, a ki számadatokkal bizonyítja be, hogy az egész spekuláczió egy szerencsétlen kísérlet lenne arra, hogy népünket szörnyű csalódásba ejtse. Am. lássuk csak mit mond a szigorú, de tárgyilagos számítás: A tanyás kap 53 hold földet és teljes felszerelést. A belgák szerint tehát megkezdheti a gazdálkodást pénz nélkül. Ennek ellenében köteles a tanyás a belgáknak adni terményei felét, valamint tartozik fizetni évi 285 forintot a kapott instrukció törlesztéséül. Az a kérdés, hogy lehet-e ilyen egyezség mellett a tanyásnak annyi jövedelme, hogy a terheket viselhesse s e mellett még megélhessen. Feltétlenül lehetetlen, mert 50 katasztrális szántóföld jó művelése, átlagos termést számítva csak 1115 forintot jövedelmezhet, ezzel szemben a kiadás 1660 frt és igy a hiány 515 frt s igy kötelezettségének a tanyás nem tud eleget tenni. A belgák erre ugyan azt mondják, hogy a mellékterményekből is húzhat a tanyás jövedelmet. Ámde méhészetet, konyhakertészetet, baromfinevelést ötven holdon nem igen lehet nagyban űzni s az a csekélység, a mi ebből befolyik, nem igen gyarapítja a tanyást. Vagyis : a tanyás dolgozni fognapéstig haszonnálkü 1; az idegen töke pedig uzsorák a malól húz a m a g y a r e m b er v e r e j t é kéből. Különben a püspökladányi uradalomnak tiszta jövedelme holdanként 4 frt 66 kr, inig a belga haszonbér-ajánlat is csak 5 frt 53 kr.t biztosit. A bérbeadást tehát semmiféle okból sem ajánlja. Egyenes, nyílt magyar beszéd. Ha a dolog igy van, a mint ezt józan értelmű gazdáink maguk is hasonló módon kiszámíthatják, akkor bizony nincs nekünk a belgákra szükségünk. Elég bajunk van nekünk az itthoni uzsora-kamatokkal; még a tetejébe a belgákéval is küzködjünk. Ennyi a mondanivalónk az annyira hangoztatott. kürtőit belga ágráriáról. És ebből meggyőződhetnek olvasóink, kik közül többen kérdezősködtek, miért nem nvilatkozunk e kérdésről, hogy mi a végső ítéletet' csak m e g f o n t o 1 v a, és mindig népünk érdekeit viselve szivünkön szoktuk kimondani. Az uj szesz törvény népgazdasági szempontból. A múlt számunkban, a Közös Tanácsadóban már jeleztük egy kérdezősködésre felelvén, hogy a gazdák józanabb és gondolkozóbb része nagy áldást várnak az uj szesztörvénytől, mely január elsején lépne életbe. Egy is van atyámfia! Az uj törvény megtiltja először is, hogy az ivó- hely iség együtt legyen a bolttal! Ezt a tilalmat már régen kellett volna létesíteni. Mert bizony, ha az a szegény munkás, földmi- velő, arató nép helép a szatócs boltba, hogy ott egyetmást vásároljon, legtöbbször teljesen bepálinkázva kerül ki onnan és — pénz nélkül. Azt sem tudja sokszor, mit vett, mit fizetett, mit kapott? Régi közmondás, hogy az alkalom szüli a tolvajt. A pálinkához való jutásnak, oly szörnyű könyü módja valóságos fogó masina volt a szegény emberekre. Népgazdasági szempontból t e há t ez a tilalom nagyon fontos és megbecsülendő. Az uj törvény rendeli továbbá, hogy a szesz, pálinka elhelyezésére a kimérőnek külön pincze- raktárt kell tartania. Szintén helyes intézkedés. Mert a szatócs pin- ezékben a pálinkát együtt tartják a vitriollal és más mérges anyagokkal, melyeknek keveréki a népet nem csak butítják, de beteggé, életunttá és munka- képtelenné teszik. így az ellenőrzés szigorúbb és szemesei)!) leszen. Népgazdasági szempontból tehát ez az intézkedés is üdvös. Erőt, egészséget és munka- kedvet takarít meg az országnak. A kis kereskedőknek végre nem lesz szabad közönséges gabonapálinkát vagy olyan italt mérni, melynek ára literenkint egy forintnál nem nagyobb. így tehát nem kupiezázhatik a kocsis, a napszámos, a munkás, a gazda uton-utfélen. Nem lesz alkalom az uzsorára, a hitelre, a termények bezá- logositására, előre való 1 e k o n t ó z á s o k r a és a többire. Igen ám, de erre azt mondják a szatócsok, hogy akkor bezárhatják a boltot. Es főleg, akkor az állam is szörnyű nagyot vészit; az államnak is más utón kell majd az elvesztett jövedelmet előteremteni. Hát erre mi a következőket mondjuk. Mindenkinek boldogulását óhajtjuk. De ne a mások szomorú elzüllésén. Az uj törvény meg fogja akadályozni, hogy annyi és annyi dologtalan ember könnyű szerrel, pálinka-árulással és szatócskodással szerezze be kenyerét és szerezzen dús vagyont. Tanuljanak mesterséget, túrják a földet, mint annyi ezer és ezer szegény ember! Ne számíthassanak arra, hogy ha büdös a munka, hát nyitok boltot! A mi pedig azt az állítást illeti, hogy az állam jövedelmet vészit, az csak amolyan csalfa, látszólagos dolog. Az állam bevesz sokat, igaz; de szörnyű módon kell visszafizetni ezt a jövedelmet. A pálinka elpusztítja az adófizető gazdák egész sorát. Tönkre teszi az egészséget, munkakedvet. Az őrültek, hü- lvék, szerencsétlenek száma óriási mértékben szaporodnak. A tébolydák, börtönök tömve vannak! Ezek lakásainak legnagyobb perczentje a pálinka áldozatai. Hát az állam ne nyúljon az ilyen jövedelemhez! Azokon a millió forintokon a szegény nép millióinak könye reszketi, verejtéke áztatja. Nem kell a keresztény államnak az ilyen jövedelem. Ayámfiai, azért helyesen gondolkodnak, a kik ez uj törvény szigorú keresztülvitelétől sok sok áldást várnak!
