Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-13 / 33. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 261 delemre, csatára készen kellett állani. Valóban még a szántó is kardosán járt az eke után. Ezen szomorú időkben a nép siralmas énekekben s könyes szemekkel énekelte. »Boldogasszony Anyánk, égi nagy Pátronánk! Nagy Ínségben lévén, igy szólit meg hazánk! Magyarországról, romlott hazánkról, Ne feledkezz el, szegény magyarokról.« Hogy aztán milyen volt a magyar nép gazdasági helyzete, majd elmondja Mester. MAGYAR GAZDA. A vetőmagvakról. A mi átlagtermésünk nem üti meg azon mértéket, melyet várhatnánk. Összehasonlítva termésátlagokat azon államok termésátlagaival, melyek a természeti tényezők tekintetében mögöttünk állanak, azon meggyőződésre jutunk, hogy hektáronként a mennyiségbeli külömbség 1—4 métermázsa, s e mellett terményeink minősége is silányabb. E jelenség oka magyarázatát találja azon visszás helyzetben, melylyel gazdáink részéről a vetőmagvak beszerzését, illetve felhasználását illetőleg találkozunk. Mit tesz a magyar gazdák többsége e tekintetben? Vagy eladja a java magot, mert hisz azt a piaczon jól megfizetik s visszatartja saját gazdasága részére a selejteset, az ocsut; vagy pétiig lépre megy a magkereskedők nagyhangú dicséretekkel tulhalmozott hirdetésének s hozatja tőlük a vetőmagot drága pénzen. Az eredmény pedig első esetben az, hogy aki ocsut vet, ocsut arat, a másik esetben pedig az, hogy szidja a magkereskedőt, mert nem vált be a termény olyannak, mint a minőnek hirdette. S ez igen természetes. Olyan mag, mely minden körülmények között bárminő talaj és eli- matikus (éghajlati viszonyok) mellett sikerrel legyen termelhető: nem létezik. A vetőmag megválasztására tehát kellő figyelmet kell fordítani. Legyen a vetésre szánt mag ép, érett, egészséges. Ha a vetőmag üszögös termésből származik és ily üszögös gabonát vetünk el, biztosak lehetünk az iránt, hogy az üszög termésünk jó részét tönkre teszi. Azért az üszögösödés ellen be kell a magot páczolni. Legyen továbbá a mag jó csiraképességü, nagy hektoliter súlyú. A vetőmagnál kívánatos eme tulajdonságokat akkor fogjuk legtökéletesebben elérhetni, ha a vetőmagot nem az ősztermésből vesszük, hanem vagy külön termeljük, vagy pedig a vetemény legszebb részét külön arattatjuk le és gondos előkészítés, rostálás, tisztogatás stb. által készítjük el a vetésre. Ha a gazdálkodók ezen utóbbi eljárást követnék, már is jelentékenyebb sikert érhetnének el a termelés terén! De még inkább akkor, ha a vetőmag termelésére külön területet szánnak, még pedig olyant, mely termelendő vetőmag igényeinek, természetének legjobban megfelel. E talajt pontosan készítsük el a vetés alá, annak megmunkálását kellő időben végeztessük s a mennyibe tápanyag pótlásra szorulna, azt lehetőleg nem friss istáló trágya, hanem műtrágya használatával eszközöljük. Vetésre magot oly vidékről hozassunk, a melynek természeti viszonyaink, a mi gazdaságunk természeti viszonyaival lehetőleg azonosak ; a vetést a normális vetésnél lehetőleg ritkábban végezhessük, de nem sortávolságot, hanem a növénytávolságot illetőleg; a kikelt vetést gondosan ápoltassuk, a gyomoktól tisztán tartsuk s ha lehet : kapáltassuk, mert ezáltal földünket porhanyit- ván, az egyes tövek fejlődését mozdítjuk elő, a melynek eredménye a szebb, kifejlettebb, egészségesebb és súlyosabb termés lesz. A magvak aratását és csépeltetését is kellő gonddal eszközöljük s végül magtárban való kezelésére is figyelemmel legyünk. A vetőmag termelésnek ezen módjával oly szembeszökő előnyöket fogunk elérni, hogy rövid idő alatt mi is képesek leszünk úgy mennyiségileg, mint minőségileg oly terményeket produkálni, mint szomszédos államaink. A bortörvény és a kisgazdák. Több oldalról panasz tétetett a földmivelésügyi miniszterhez az iránt, hogy az ország némely vidékén, a kis szőlősgazdák nincsenek kellőleg tájékozva a bortörvénynek azon rendelkezése iránt, a mely a must és a bor vizezését eltiltja. A földmivelésügyi miniszter már a bortörvény végrehajtása iránt 1897. évben kiadott uj rendelet kibocsátása alkalmával részint a borászati felügyelők utján, részint pedig a gazdasági egyesületek, közgazdasági előadók és az állandó gazdasági tudósítók utján, sőt ezen kivül a bortörvény, népies ismertetésének ingyenes kiosztása utján is intézkedett az iránt, hogy a törvény rendelkezései a szőlősgazdáknak kellőleg tudomásukra hozassanak; a folyó év tavaszán pedig a szőlősgazdákkal folytonosan közvetlen érintkezésben levő borászati felügyelők után tájékozást szerzett magának az említett panasz alapossága tekintetében. Habár a borászati felügyelők jelentéséből az tűnt ki, hogy a szőlősgazdák közt legfeljebb csak egyes helyeken elvétve fordulhat elő a must vagy a bor vizezése, mindazonáltal a földmivelésügyi miniszter különös súlyt is fektetvén arra, hogy a törvény kivétel nélkül mindenki által szigorúan megtartassák, a törvényhatóságokhoz oly értelmű körrendeletét intézett, hogy ott, a hol az indokolt a bortörvény és a végrehajtási rendet rendelkezéseire különösen pedig arra, hogy a bor és a must vizezése feltétlenül tilos, esetleg az illető községekben leendő kidobolás utján az érdekeltek még a szüret előtt kellőleg figyelmeztessenek. Az idei gyümölcstermés. A földmivelésügyi miniszterhez érkezett jelentések szerint idei gyümölcstermelésünk általában csak közepes. Vannak ugyan az ország keleti és délkeleti részén vidékek a hol bő alma- és szilvatermés van, de van számos oly vidék is, a hol a termésből alig marad a fán valami. A rendetlen tavaszi és nyári időjárás az egész országban nagy kárt tett a bő termést ígérő gyümölcsökben. Angliának rossz gyümölcstermése lesz; Belgium. Svájc . és Francziaország közepes termésre számíthat. Németországban oly gyenge lesz az almatermés, hogy több ezer vaggon alma bevitelre lesz szükség. Ausztriában a termés szintén alig közepes. Amerikából is azt jelentik Stuttgartba, hogy csak féltermésre lehet számítani. Igv tehát, azok a magyar gazdák, a kiknek jó termésük volt, a gyümölcsöt elég jól értékesíthetik majd. Már is több würtembergi és svájci nagyobb expotőr tudakozódott az orsz. gyii- mölcsészeti biztosnál alma után és Darányi miniszter intézkedett, hogy az egyes vidékek nagyobb készleteit mielőbb bejelentsék. A szőlő- és diótermés mindenütt kielégítő. Hogyan fizet a búza ? A Csanálosi határon ahol egy-egy gazdának 12 köble van bevetve 100—110 m.-mázsát kap. Van oly gazda akinek a kigyei határon három köblös földről 31 és fél m.-mázsa termett. Átlag 9 magot lehet számítani, s ez már igen jó termés. Dehát mégis munkálja e jó sváb, de már ma megmagya- rosodott nép szántó föl d j e i t. Itt dolgozik fiatal, öreg, szegény, gazdag, férfi, nő egyaránt, jókor reggeltől késő'estig. Rendes tudósító.
