Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-23 / 30. szám

240 MAGYAR FÖLDMIYELŐ Kir. kath. tanitó-képző S/.atmáron (Képűnkhöz.) Áldása a jó tanitó a népnek, a községnek. Van-e köz­telek atyámfia csak valaki is, ki ne emlékeznék vissza ta­nítójáraSok fáradság, önfeláldozás, türelem és nélkülözé­sek közt töltik be a tanitó urak tövises pályájukat. Akár­hány községben találunk olyan tanítót, a ki húsz, har- mincz, sót ötven esztendeje neveli a község generaczióit. Egész sereg tanítvány vészi körül a jó öreget. Bajuszos gazdák, gyerekes anyák, a kik aztán olyan édesen beszél­nek a régi eskolás időkről. Mai képünk egy olyan in­tézetet mutat b e, m elvben j ó tanitó k növe­kednek, képeztetnek. Mert a tanítóság nem olyan könnyű mesterség ám. A mesterségek mestersége az, a hogyan a gyermek eszéhez és szivéhez lehessen férni. A sza tin á r i kir. kath. tanítóképző immáron ötven esztendeje, hogy derék, vallásos, hazafias tanítókat ereszt szét az or­szágba népünk nevelésére, azért megérdemli, hogy ti is megismerjétek — atyámfiái. — Dr. Robitsek Ferencz nagymarosi ple bános harmadik zarándoklata lűourdesba. E hires kegyhelyre az idén egy nagyobb szánni részt­vevőből álló zarándoklat indul Dr. Robitsek Ferencz esp. plébános lelki vezérlete alatt. A hálókocsival ellátott különvonat augusztus hó 21-én indul Buda­pesti ől— Kanizsa — Rragerhof— Marburg— Franzens­feste—és Alán át Milánóig, ahol a társaság megpihen. Innen Génuán és a Riviea mentén Marseille-ig foly­tatja útját, mely második pihenő állomásnak van kiszemelve. Fgy napi pihenés után egész Lourdesig utazik a társaság, hová augusztus 26-án reggel ér­kezik meg. Négynapi időzés után történik a vissza­utazás szintén különvonattal Nizzáig s innét 1 napi tartózkodás után Genuáig, honnan ismét egy napi tartózkodás után Milano—Verona —Franzensfesten át a társaság szeptember 5-én hazaér. Különös ked­vezménykép a visszautazáskor a franczia határtól kezdve az egvütt-utazás kötelezettsége megszűnik s mindenkinek jogában áll a társaságtól elválva, füg­getlenül tenni meg hazatérő útját. Az egész utazás kizárólag vasúton történik. Részvételi árak: I. oszt. 220 frt, ÍI. oszt. 170 frt, III. oszt. 100 frt 8 napi tel­telj es szállodai ellátással. Részletes programmok kaphatók Msgr. dr. Robitsek Ferencz esp. plébános­nál : Nagymaroson (Hont megye) ki a jelentkezése­ket már most elfogadja. 3—5 jak élt-e Irinyi valaha ezen a hálátlan világon. A többire nézve természetes, hogy a Kolomhus tojásának históriája illik. Könnyű volt már aztán ! A torony kakasáról. Külföldön, de nálunk is, nem ritkaság a keresztény templomok tornyain a ke­reszt mellett a kakas. Mi ennek a jelentősége'? A kakas az éberség jelképe, mint a világ legkorábban ébredő szár­nyasa, s igv folytonos éberségre int a gonosz lélek kisér­tései és incselkeivel szemben, nehogy Péter sorsára jus­sunk s megtagadjuk Krisztusunkat. Az égnek meredő to­rony, az Írás magyarázata szerint, a lelkipásztornak a jelképe. Hogy valamit a torony is magasan fölébe emel­kedik a többi házaknak, mintegy őrt áll fölöttük, ép ugv a lelkipásztornak is kötelessége szüntelen felügyelni a reábizott nyájra, nehogy csak egy is kárát vallja az ő őrködésének, mert ő számadással tartozik mindannyiról annak, a ki azok őrizétét reá bízta, kitől erre hatalmat, az Istennek. Ily értelemben ugyan helyénvaló a torony tetején is a kakas, hogy képével szüntelén hirdesse mindenkinek az éberségét. Bakta. Erdész Igazsága volt: a tenger em­ber áldozaton kívül a kolera még pénzbe is kerül az or­szágnak. A legutóbbi kolera eset alkalmával a fővárosnak 120 ezer frt költséget csinált a kolera. Egy-egy beteg 500 frtba is belekerült. Érdekes, hogy csak a bérkocsik 7 ezer forintba kerültek. A személyi kiadás 72 ezer írtra rúg. Ez mind hagyján '? De hány ember pusztult el és hány árva maradt'! NEVESSÜNK!!! * * * Czigány furfang. Rossz fát tett a czigány a tűzre, ezért a szolga- biró 25 botra Ítélte. A more belenyugodott az Íté­letbe, csak azt kérte, hogy úgy fekbessék a porolás alatt, a mint neki tetszik. A szolgabiró beleegyezett, mire azután a more le is feküdt — a deres alá. * Furcsa ajánlat. Állatorvos : (a czigánvhoz, kinek disznaja ra­gályos betegségben van.) More ezt a disznót agyon kell ütni és azonnal elásni, mert nem szabad meg­enni. Czigány: Odá ádom mint á nigv sunkáját á nágyságos urnák, csák engedje a teltbit megenni, mert jó ázs a csigánvnák. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Csurog. Z. J. Mint lapunk egyik számában olvashatta népszámlálás 1899. év végén leszen. Hogy mikor kezdődött voltaképpen ez a népszámlálás, azt bizony meg­állapítani nagyon bajos. Annyit a sz. Írásban is olvasunk, hogy akkor is népszámlálás volt, mikor a mi Urunk Jézus Krisztus — kinek neve áldassék és dicsértessék, — szüle­tett. Már tehát akkor is belátta a római császár, hogy hát bizony jó azt tudni, hány alattvalója van például Zsidóor­szágban, a mely pedig csak provincziája volt Augusztus csá­szárnak. Ma már nem csak az embereket számlálják meg (nálunk például 10 évenkint) de az állatokat is. Tapasztal­hatta kend, hogy összeírják a lovakat, teheneket, kecskéket és még a tyúkokat és kakasokat is. Mert hej nagy dolgo­kat produkálnak ma aztán az úgynevezett: »statisztikával!« Olvasó-köri vitatkozók. Igen, a gyufát ma­gyar ember, Irinyi János találta fel. Ennek a hires ember­nek a nevét, jólehet ma már milliárd és milliárd gyű tál gyújtanak az emberek, nagyon, de nagyon kevesen isme­rik. De hát szerény ember volt ez a magyar tudós egész éleiében. És nem volt élelmes. Pedig tanulmányával milli­ókat szerezhetett volna. Eladta találmányát annyiért, a mennyibe ő magának került — néhány krajezárért. Irinyi különben szép kort ért el. 76 éves korában halt meg Vér­tesen 1897. decz. 17-én. Bizony, mint szegény ember hunyta be szemeit. Bezzeg a gyufagyárosok ma talán azt sem tiid­Ha uraság volna. — Hej bá in uráság vunék! — sóhajt a czigány. — Aztán mit csinálnál akkor te more? — kérdé tőle a jegyző. — Mit? —' válaszol a czigány — hát száz cselidet fogádnik, a kiknek mindig csák pipánvi kéne. — hogy nekem hágót csinájjánák. Lefőzte. Ur: (Hosszú sovány ember, megszólít egy pa­rasztot a ki tehenet bajt.) Ejnye gazd’uram, de so­vány a tehene, bizonyára nem jól tartja! Paraszt: (fogbegyről). Hát az ur tán jobban tarja magát! Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY NEME BUDA­PESTEN TERMÉNY NEME BUDA­PESTEN frt|kr. frt kr. Árpa mm. 6 40 Muhar 5 60 Búza mm. 10 — Bab tarka 6 60 Rozs mm. 7 80 Bab nagy fehér 6 — Zab mm. 6 30 Borsó 10 — Tengeri mm. 5 30 Lencse áru min. szer. 15 — Luczerna magyar 53 — Köles 4 30 Vörös lóhere^—----­s4 3, Kása 9 10 Balatczim / '/ // ------­Szatmáron, nyomatott Morvái Jáír l:

Next

/
Thumbnails
Contents