Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-09 / 28. szám
222 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGYAR GAZDA. Mikor arassunk ? — Botos ispán ur a gazdák közt. — Vége volt a szent misének, az emberek kijöttek az Isten házából s csapatokba verődtek a templom környékén. Ilyenkor ősi szokás szerint meghányták vetették a világ sorját-baját s tanácsot tartottak, hogyan csinálják ezt, meg azt. A legnagyobb csoport a nagy diófa alá gyűlt össze s mint láttam Botos ispán ur magyarázgatott valamit. Oda mentem én is s mivel olyat hallottam, mit minden gazdának tudnia kellene, elmondom, illetve leirom a »Magyar Földmivelő« becses olvasóinak is. (Köszönjük szépen. Szerk.) Hát hogy elébe kerüljek a dolognak, azon kezdem, hogy arról volt szó: »mikor arassunk?« A vélemények megoszlottak, de mivel a leghelyesebb a Botos ispán uramé volt. hát leirom ide elejétől végig. — Hát legelőször is azt mondom, hogy legjobb az arany középút, illetve se korán, se későn ne arassunk; jobban mondva kellő időben arassunk. — Igen dehát mikor van az a kellő idő? —• vág közbe Török Peti. — Csak lassan! Majd rátérek arrra is, elébb hadd mondjak el még egyet-mást. Előakarom sorolni, mi a hátránya a korai és késői aratásnak. Ha korán aratunk, akkor a szemek összezsugorodnak s úgy súlyra, mint minőségre nézve silányabb, mint a kellő időben learatott gabona s e mellett még garmadába hányva összefülled, megdohosodik. Ha pedig megvárjuk mig a gabona szára már egészen megsárgult akkor szintén sok kárt okozunk magunknak. _ 1) A kaszálás, kötés és hordás alkalmával sok mag pereg ki s ez fölmegy annyira hogy vetőmagnak is elég volna. 2) A túlérett szemek színe megfakul s így nem tudjuk olyan jól értékesíteni, mint máskülönben. 3) A szalma is sokat vészit tápláló értékéből. Tehát most már odajutottunk, hogy megmondjam mikor van hát az aratásnak az ideje? Ennek meg vannak a maga ismertető jelei, melyekre ügyelve legbiztosabban meg lehet határozni az aratás" idejét. Ilyenek: A búza learatható, ha a szem nem tejes, illetve olyan kemény már, hogy két újunkkal nem tudjuk széjjel nyomni. A rozs learatásához akkor lehet hozzá fogni, ha a szalma sárgás-zöld szinti, azon esetben ha a szem összenyomása alkalmával a csira előtűnik. Az árpánál a magnak és szálkának egyenlő sárga szintinek kell lenni. A zab akkor aratható, ha az egész termés felszine messziről nézve sárga szinbe játszik. Ezek mellett a gazda az időt is jobban betudja osztani s nem kell a tuléréstől való félelmében fii- höz-fához kapkodni, nyakra-főre sietni. Az aratásra alkalmas jó időből egy napot is vétek elmulasztani a gazdának, mert sohasem tudhatjuk, mit hoz a holnap reggele. Idejében fogjunk tehát az aratáshoz s jegyezzük meg jól: ügy a korai, mint a késői aratás károkkal jár. Ezzel befejeztem mondókámat s már a nap is delelőre jár. Isten áldja meg kelméteket! A viszontlátásra! (Aztán elvárjuk ám! Szerk.) G)'üjtaük a kormot. A korom nálunk a legtöbb háznál mint valami értéktelen szemét elhányódik, és nagy szerencse, ha az elvétve a trágyadombra kerül, hol szinté jó helyen van. de még jobb, ha azt összegyűjtjük és egy száraz helyen hagyjuk nyárig, a midőn sokszor jó hasznát vehetjük. így pl. minthogy a korom a növényeknek felette erős és izgató tápszerét képezi, a fejlődésükben visszamaradt zöltségnemüek gyors növekvésre serkenthetők általa. Távol tartható továbbá vele a zöldségek, gyümölcsfák és azok gyökereitől a különböző kártékony férgek és hernyók. Nagy hasznossága daczára is, nem szabad azonban vele visszaélni, nevezetesen tisztán soha sem szabad azt használni, mert kiégeti a növényeket, fel kel tehát mindenkor vízben hígítani, és pedig 30 liter vízre vehetünk 1 klgrm. kormot, mely hogy jobban felolvadjon, forró lúggal öntetik le, és igv kevertetik össze vízzel. Tegyünk csak kísérletet a korommal, és nem fogjuk azt többé szélnek ereszteni, hanem nagyon is gondosan öszegyüjteni. Vigyázzunk az uj sz&.lmaetetósével! Nemsokára uj szalmát nyerünk. Tudja minden gazda, hogy az állatok az uj szalmát ép úgy. mint az uj szénát sokkal mohóbban falják; de aztán az uj szalmát szúrósabb voltánál fogva nehezebben is tudják rágni. A mohón falt és rosszul rágott takarmányt aztán a gyomor nem tudja jól megemészteni s az állatok kínzó és veszedelmes szélkólikát kapnak tőle. Módjával kell t e h á t etetni a friss szalmát. A tehenek fején hogyan kell a vezető kötelet megerősitni? Ezt egy német gazda a következőleg Írja le: Nekem két tehenem volt, melyek közül egyik sem volt valami könnyen vezethető, de mindkettőtt együtt vezetni meg teljesen lehetetlen volt. Egy napon azonban azt vettem észre, bogy az én szolgám oly szépen vezeti, mint akár két jól idomított lovat, minek oka abban rejlett, hogy a kötél, mely a tehenek szarva tövére volt kötve, a tehenek egyik fülét is közbe fogta. Ez úgy történik, hogy miután a kötél a telién szarva tövén meg van erősítve, a csomót a jobb vagy bal szarv alá húzzuk egészen s akkor a kötél hosszabb végével a fül tövét hátidról előre körülfogva azt a homlokon alulról, a szarv tövére kötött hurok alá húzzuk, miáltal a fül tövét, mihelyt az állat menni akar, e kötélhurok összeszoritja s e fájdalomnak azonnal enged az állat, s szépen hagyja magát vezettetni. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Az adófizetés a postatakarék utján. A kormány tudvalevőleg be akarja hozni, hogy az adót a postatakarékpénztár utján is lehessen fizetni. Ez által a kincstár kamatot nyer, mert mig a mai rendszer mellett az adóhivataloknál százezrekre menő pénz hever huzamosabb ideig kamat nélkül, addig e reform által a ma befizetett adópénzek már a második, a távolabbi hivataloknál befizetett pénzek pedig a harmadik napon kamatoznak. Az újításon már dolgoznak is a pénzügyminisztériumban. A tervek szerint a mai postatakárékpénztári befizetési lapokat némileg módosítják. Az adófizetésre szánt lapok ugyanis nem három részből, mint eddig, hanem négy részből fognak állani. Az ellenőrzési szelvényből. elismervényből, a befizetési lapból és egy levelezőlapból. Az ellenőrzési szelvényt, elismervényt és a befizetési lapot a befizető, a levelező lapot pedig a postahivatalok töltik ki. A befizetési lapot a postatakarékpénztárhoz. a levelezőlapot pedig ahhoz az adóhivatalhoz küldik, a melynek részére az adófizetés történt. Az adóhivataltól a befizető értesítést kap. melyen a hivatal elismeri az összeg befizetését és tudatja hogy esetleg mennyi adótartozás maradt még fenn.
