Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 215 — A krajczáros vége. Junius 30-án el kell tűnnie az utolsó krajczárnak is — a forgalomból. — Villám sújtott le a szakmáéi határban Ba­laton István gazdaember lovai közé. Egy csikót agyonütött, mig a körötte legelésző többi állat sér­tetlen maradt. — A Szatmárvármegyei Gazdasági-Egye­sület 1899. évi október hóban gazdasági kiállitást és lóversenyt rendez. — Nagy jégverés volt Szerednyén Ung vár­megyében. A hires bortermő város szőlőültetvényei tönkrementek. — Csanáloson minap két gazda tanácsára a csordás ráhajtotta a teheneket a sűrű, fiatal lóhe­rére. Mikor este haza tért a csorda, a csordás meg­itatta. Erre az egész csorda felpuffadt s egy szép tehén rögtön megdöglött. A csordás kétségbeesetten zavarta a jószágot a faluba, hol még három tehén hullott el. Az állatorvos hamar megérkezett s meg­mentette a többieket. A csordás majd megőrült s csak nagy nehezen lehetett megnyugtatni. — Kápolna, az Árpád korból. Magyarország igen szegény az Árpád-házbeli királyok korából való műemlékekben, azért jelentős némileg az a hir hogy a bodrog-nonostori Sziga-szigeten egy ősrégi kápolna romjaira bukkantak. A múlt esztendőben ásták ki a törmelékeket. Beható szemle után a szakértők megállapították, hogy a kápolna az Árpád-korból való. — Szerencsétlenül járt erdész. Gömsich Mihály, a Császka kalocsai érseknek bácsi ura­dalmi erdésze, az erdőben a tilos területen egy bi­kát látott legelni. A bikát onnan kiterelni akarta, azonban futás közben egy fatörzsben megbotlott s elbukott. A felbőszült állat ezt meglátva, tejes erő­vel neki rontott a földön fekvő embernek s szarvá­val oly erősen szúrta oldalba, hogy néhány percznyi kínlódás után kiadta lelkét. Egy arra járó erdész­társa találta őt meg, ki a borzalmas esetet azonnal közölte szerencsétlenül járt bajtársának nejével, ki a hir hallatára ájultan esett össze. A szegény er­dészt nején kivül (i kis árvája siratja. A szerencsét­len családot apai gondozásba vette a jó lelkit fő­pap, a mennyiben az özvegynek évi nyugdiját és a családnak szabad lakást engedélyezett. — A jégverés. Zalavármegye kanizsai járá­sában igen nagy felhőszakadás volt szélviharral és jégesővel. -A felhőszakadás kisebb megszakításokkal majdnem két óra hosszat tartott. Ungvármegye ungvári járásában öt percig tartó esővel vegyes babszem nagyságú jég esett. Zemplénvármegye nagy- mihályi járását a jég csaknem tönkre verte, a ter­mésnek fele elpusztult. Hajduvármegye balmazújvá­rosi járásában nagy jég volt. Debrecen és különösen Hajdú-Böszörmény határában tiz percig tartó galamb­tojás nagyságú jégeső volt, mely mindent földig levert. Böszörmény városában az ablakokat beverte, a cseréptetőket összetörte, a gyöngébb zsindelytető­ket belyukgatta. A vetésben nagy a kár. Torontál- vármegye módosi járásában (>()() holdon nagy jég­verés vonult keresztül. Hevesvármegye gyöngyösi járásában Imsz perczig tartó jégeső esett. Eltévedt golyó. A töltött fegyverrel való könnyelmű bánásmódnak áldozatáról kaptunk hirt. Ez az eset Sátoritye-pusztán Dárda közelé­ben történt. Jauch Ferencz földmives a felesé­gével elment hazulról és hét éves Erzsiké leá­nyát egyedül hagyta otthon. A leányka áthivta a szomszéd gyerekeket játszani. Játékközben az egyik gyermek, a tizenkét éves Fischer Pali meglátta a szoba falán függő fegyvert. Leakasztotta és a többi gyerekeket ijeszgetni kezdte vele. A töltött fegyver eközben elsült és az eltévedt golyó J a u c h Erzsi­két szivén találta. A szerencsétlen gyermek holtan rogyott a földre. A dárdai járásbíróság a gondatlan szülők ellen megindította a vizsgálatot. A NAGY VILÁGBÓL. — A prágai bíboros herczegérsek — Schön born — meghalt. — Uj kormány alakult Francziaországban. — Romániában rossz a termés. A kormány azon gondolkozik, hogy a gabona kiviteli tilalmat behozza. Nálunk egyre —• szakadt, esett, fagyott, Romániában pedig oly rendkívüli száraz­ság uralkodott, hogy a nővén}7 még gyökeret sem verhetett. Valamelyes termés csak Kis-Oláhország- ban lesz, de Nagv-Oláhországban aratásról szó sem lehet. — Angolország a katonai létszámot 25 ezer­rel szaporítja, a hadi kiadásokat pedig 4 miliő font sterlinggel. Mindezt a kormány javaslatára óriási szótöbbséggel szavazta meg a parlament. Különösen az tetszik az angoloknak, hogy az eddig dédelgetett tengeri haderő mellett most már a szárazföldi had­sereg is erősbülni fog. — A békekonferenczia három indítványt fo­gadott el, melyek arra valók lennének, hogy a jövendő háborúk borzalmait korlátozzák. Nem lenne szabad először is olyan lövegeket használni, melyek a lecsapódásnál szétrobbannak; öt éven belül nem lenne szabad léghajóból vagy hasonló eszköz segít­ségével lőni; s végül tilos lenne oly lövegek alkal­mazása, melyek mérges, vagy fojtó gázokat terjesz­tenek. — A német császár most egy óriási csator­nát tervez egész Németországon keresztül, (a Raj­nától a Yiztuláig) mely úgy lenne elkészítendő, hogy hatszáz tonnás (6 százezer kilogramm) hajók is járhassanak rajta. E csatorna czélja az lenne, hogy Németország kereskedelmét Berlinben központosítsa. Ehhez járul majd egy másik tervezett csatorna, mely Berlint a tengerrel kötné össze, vagyis ezzel azt akarják, hogy Berlin tengeri kikötő legyen. Renge­teg pénzbe fog ez kerülni, de kivihető és egy olyan erélyes uralkodó, mint a német császár keresztül is fogja vinni. Alexandriában a pestis, ez a gyilkos be­tegség pusztít. Az ország idegen forgalma érdeké­ben titkolják, de megbízható utasok mondják, hogy bizony a betegség erősen dúl. Szegény Finn nép! Megérdemli az a nép, hogy róla is megemlékezzünk; hiszen nyel­vünk rokonságban van az ő nyelvükkel. Hát ennek a derék, kis országnak az alkotmányát akarja meg­nyirbálni a hatalmas orosz ezár és vele tönkre tenni őket. A finn nép kesereg, mint mi kesereg­tünk egykor; tűr, mint mi tűrtünk. A minap ott járt Wladimir orosz nagy herezeg. Szemlét tartott. Szegény finnek fogadták hivatalos lelkese­déssel mégis éljenezték a nagy herezeget; pedig a szivük tele van keserűséggel. Sőt mi több. még gyűjtést rendez az orosz ínséges nép számára. Páratlan jó szivi'i nép! — Nagy hőség Amerikában. Furcsa világ van a tengerén túl is. A nyári forrósáig az idén New-Yorkban (olvasd Nyüjork) például egy hónap­pal előbb köszöntött be, mint más esztendőkben. Május 11. óta (legalább mig e sorokat Írjuk) egy csepp'eső sem volt. Olyan hőség uralkodik, hogy példuál június (5-án 25 ember halt meg és több százan napszurást kaptak. — A Kanári szigetek megvétele. A tizen- kilenczedik század végén már nemcsak ágyukkal és hadsereggel, hanem pénzzel szerzik meg az ál­lamok gyarmataikat. Különösen jó elárusítók a sze gény spanyolok, akik annyit veszítvén, ily módon adnak túl még megmaradt gyarmataikon is, hogy az üres állampénztárt megtöltsék. Legújabban a Kanári-szigetek eladása iránt tárgyalnak a Kongó­állammal. A Kongó-állam állítólag öt millió pezetát kínál Spanyolországnak a Kanári-szigetekért.

Next

/
Thumbnails
Contents