Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-02 / 27. szám

214

MAGYAR FÖLDM1VELŐ

MI ÚJSÁG?

A J;irály.

0 felsége-,- a népszerit magyar király a muH héten beteg volt. Páratlan az az érdeklődés és részvét, mivel a fejedelmét rajongásig szerető nép az — az egész birodalomban — a király iránt volt. Hála Istennek, hogy a baj csak múló inda és hogy abból az uralkodó szerencsésen felépült. Érdekes tudni, hogy e betegség alatt is dolgozott a mi királyunk. Valóban a Felség országának legszorgalmasabb munkása. Az ágyban is szünet nélkül dolgozott. Irótámlát, állítódtak ágya felé és ezen dolgozod az uralkodó. A jó Isten oltalma legyen a mi jó kiró- ; lyunkkal!

— József Ágost főlierczeg a pátisi kiállításon. A párisi nemzetközi kiállítás, magyar osztályának egyik ékessége lesz az a száz őzagancsból álló gyűjtemény. a melyet József Ágost királyi herczeg küldőit. A királyi herezeg a bejelentő ivet sajátkezűi eg lölíötta ki. ilyen formán: A kiállító neve : József Ágost főlierczeg ; lakóhelye Kis- Tapolcsánv. Az agancsokon mindegeiken rajta van, hogy hol és mikor lőtte a vadat.

— Hegedűs Sándor miniszter édesanyja Kolozsváron meghalt. A jó fiú az egész ország részvéte mellett kisérte utolsó útjára szeretett édesanyját.

— Az országgyűlésen a kiegyezésről szóló törvényjavaslatot tárgyalják. Általánosságban máiéi is fogadták. Szebbnél szebb beszédek hangzanak el, szinte örül az ember szive, mikor látja, hogv a honatyák nem egymás ellen beszélnek, hanem mindnyájan együtt a közjóért.

— Uj templom épül Cs orv ásón (Békés vármegye) Schlauch bíboros és a Wenckheim család bőkezűségéből. A híveknek nagv az öröme.

o o~

— Pap — a szegényekért. Dalnann Györgv kis-doroghi plébános a szegények számára négy ezer forintos alapítványt hagyományozott.

— Petőfi emlék. Mező-Berény községben szép ünnepre készülnek. Emléktáblával jelölik meg azt a házat, a hol Petőfi, hazánk nagy költője, (mielőtt a segesvári csatába indult volna) barátjánál Orlav- nál tartózkodott.

— Milyen lesz az idei termés? — A múlt

hetekben az időjárás nagyon kedvezőtlen volt. Dér, köd. forróság és jégvihar váltakozott. A rozsda és üszők sok kárt tett a kalászos növényekben. Száraz meleg időre volna szükség. Kedvező időjárás esetén a nnilt évi 33 miliő mérermázsával szemben az idén 3 (i m i 11 i ó m m. b u z á t remélhetünk. A remélhető rozs termés 11-12 millió mm. körül ingadozik. Az árpa 12-12 és fél millió mm-ra becsülhető. A remélhető zab termés 10-11 millió m m. közt ingadozik. Általában tehát majdnem olyan lesz a termés, mint a múlt évben, kedvező időjárás esetén talán valamivel jobb is.

— Debree/en ajándéka. Debreczen városa Széli Kálmánt, azon alkalomból, hogy Ausztriával a kiegyezést békés utón szerenezésen megkötötte fölajánlotta neki ajándékba a világhírű hortobágyi gulyának a legszebb bikáját. Széli Kálmán elfogadta a megtiszteltetést s így a diszbika nemsokára megtartja bevonulását a főminiszter rátóti uradalmába.

— Léprement ment munkátok. Romániai ügynökök több ezer székely munkást szerződtettek mezei munkára. Ezeket a munkásokat most keserves csalódás érte. Mert Romániában nagy szárazság van. c miatt az egész Romániában nem kapnak munkát. Rongyosan, éhesen csavarognak szegény székelyek az egész Romániában és csak annyi pénzt sietnek nagy nehezen összegyűjteni, hogy haza jöhessenek. Vigyázni kell máskor, hogy az ilyen ügynökök lépre ne vigyék a — magyart!

— Uj szövetkezetek. A nyitramegyei gazdasági egyesület buzdítására Xyitra-Szucsányban egy hitel- és fogyasztási. Korson pedig egy fogyasztási szövetkezet alakult.

— Népkönyvtár Rátóton Rá tót község elhatározta egy népkönyvtár felállítását. Helyes!

— Kis gazdák tanulmányútja A földmive- lésügyi minisztérium módot nyújt a kisgazdáknak a szegedi mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. A kirándulók egyúttal megtekinthetik a mező-.hegyesi ménesbirtokot is.

— Népszámlálás lesz az év végén, illetőleg az uj esztendőre. Népszámlálás csak minden tiz esztendőben szokott lenni, legutoljára 1890-ben volt.

— Földmives iskolát épít az állam Komáromban. A munkálatokat a napokban kezdik meg.

— Somorja váro3 tűzoltósága szép ünnepet ült. A tűzoltó egylet elérte 25 éves fennállását.

— A búzatermés uj ellensége. Gvomán, Kígyóson és Kondoroson a termés egyharmadát tönkre tette az olasz buzapenész, mely még eddig hazánkban teljesen ismeretlen volt.

— Junius 30-án ötven éve volt annak, hogy Segesvárnál Bem apó seregét széjjel verték az oroszok. Ebben a csatában tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor is. kivel különben mai számunkban bővebben foglalkozunk.

— Tüvész. Folyó hó 17-én Boldva-Ven- dégi (Abauj-Tornamegye) községnek öt hatod részét tűzvész pusztította el. 50 udvarház a hozzá tartozó nagyszámú gazdasági épületekkel a lángok martaléka lett; 54 család mindenétől megfosztva, a lehető legnagvobb nvomornak van kitéve. A kár hozzávetőleg 65—70.000 frt. Az egész községből tiz ház maradt: leégétt a katholikus templomtorony, a harangok pedig leestek Az erős szél által élesztett tűz pusztítása és terjedésének gátat vetni lehetetlen volt.

— Véres búcsú volt a minap Kéty községben. A búcsú után a korcsmába nagy verekedés támadt. A csendőrök csitították a legényeket, de ezek egyik csendőrt földre tiporták és saját puskájának tusájával verték. A másik csendőr is olyan veszedelembe jutott, hogy lőnie kellett. Egy embert halálosan talált, többen könnyen sérültek meg. Bizony az a boldog ember a ki kerülni szokta a korcsmákat!

— A magyar gazda szive. Feltűnő keltő végrendeletet bontottak föl Orsován a községházán. Tar Istvánt mindenki szegény földmives embernek ismerte. — A gyermektelen pár Tar és neje hangya- szorgalommal szép kis vagyont gyűjtöttek, melyet az utolsó krajezárig jótékonyczélokra hagytak. Igv első sorban ötezer forintot hagyott egy Orosházán emelendő Kossuth-szoborra, ugyanannyit a polgári iskolának, az egyháznak a földjét hagyta s gondoskodott a munkásokról is. íven az egyszerű kérges kézit magyarnak a szive, a kinek adománya nagyobb, mint az országos nevű jóltevőké, hiszen ennek a nemeslelkü emberbarátnak minden forintjához a nehéz munka verejtéke tapadt.

— A százöt éves ember. A tudósok kutatják. mitől él az ember soká, hogyan táplálkozzék és éljen, hogy hosszú életű legyen'.’ . . . Hogy nem muszáj böftökkel, tojás-omelettel és tokaival élni azt mutatja a Muladi István öreg pásztorember tanulságos élete. Egy doktor fölkereste a hires öreget mert liires öreg ő, 105 esztendős: hogy kikérdezze, miképen élte a világát? Hogyan táplálkozott? A 105 esztendős férfiú ott guggolt a ház előtt és nézte a szálló gólyákat és ott ily szókat váltottak: — Orvos: Ugyan öregem, mivel élt maga? — Öreg: Mivel? Hát mint afféle pásztor embör, könyérrel. szalonnával, mög esött bürge busával. Orvos: Bort iszik-e?

— Öreg: Nem iszok, mer nincsen, nem telik rá.

— Orvos: Hát dohányozik e öreg? — Öreg: IgönT bagózok, mer az pipaszárat nem bh'i mán tartani a szám fog nékü . . .