Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-25 / 26. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 2 08 Olvassátok el! A mi lapunk a „Magyar Földmivelö“ e számmal befejezte első évi pályafutását. A kiket egy esztendőnek vasárnapjaira heten - kint felkeresett, azok tanúbizonyságot tehetnek arról, hogy ez az újság a keresztény magyar fold mi­sek igaz barátja. Szivén hordozza érdekeiket, ianá- csol, tanít, mulattal és a hol kell : megmondja az igazat magyar emberhez illő bátorsággal és ősziül esség gél. Most, hogy az esztendő letelik, tisztelettel kér­jük tellát azokat, kik lapunkat megrendelték, hogy hátralékaikat beküldeni, vagy előfizeté­süket meg újítani szíveskedjenek. Különösen, a kik piros pénzutalvány lapot kaplak, kérjük szives beváltását. A szerkesztőség. MAGYAR GAZDA. A méziirnyitás vagy felbocsátásról. Megvagyok győződve, hogy az okszerű méhészek, kik mozgatható építményit méhlakokal használtak, elsőséget adnak a Dziorzon-Berlepesch rendszere után készült és az országos méhészegyesület által elfogadott Bodor-féle álló kaptáruknak és méltán, mert ezek jók és czélszerüek. Ámde sok méhész' nem elégszik meg a jóval, mert jobbat és czélsze- rübbét akar. Sokan szeretik a Mayer féle két osztályú, má­sok a Lipthay-Göndőes lapozó vagy levelező méh fakókat, ezekből a kereteket oly könnyen kellene kiszedni, mint a könyveket valamely könyvtárból — csak, hogy ez nem oly könnyen megy, lehetséges mig friss építményit, de ha a család megerősödik, összeragasztja a kereteket, úgy, hogy meg sem lehet mozdítani és csakis a szélen kell kezdeni a kivételt, az elzáró deszkát is összeragasztják a méhek és az első keret kihúzásánál e kereten sűrűn levő méhek ösz- szenvomatnak és elpusztulnak. A székesfehérvári kiállítás alkalmával' egy méhész a »Csángó« kaptárt ajánlotta, melyet láttam is. Ez olyan láda féle, mely felülről nyílik és úgy kell kiemelni abból a függő kereteket. Nem “ajánlanám“ sem egyiket, sem másikat, csak maradjunk mi a Bodor-féle kaptáruknál, melyek három szakaszra vannak készítve, kettő lent a külső ür és fent a harmadik a méz kamara. A méziirnyitás vagy felbocsátásra nézve az a fősza­bály,' hogy a mézürt ne “nyissuk meg mindaddig', mig a méhek a költő űrben annyira el nem szaporodtak, hogy a kereteket egész az ablakig belepjék; ez a szabálv helves ugyan és a mennyire lehet szem előtt tartandó, de mivel a közmondás szerint: a szabály alól is lehet kivétel, a szükség törvényt bont. Van idő, mint például épen az idei tavaszon is ta­pasztaltam, hogy a méhek igen lassan, mondhatom rosszul szaporodnak; már a tavaszi vizsgálatkor észleltem, hogy igen kevés volt a iiókság, mit annak tulajdonítottam, hogv a méz igen megsürüsödött és kása szemű és száraz is volt a tavasz. Ilyen esetben, midőn már az akáczvirágzás, a fü- behordás előtt állunk, nem lehet arra várni, hogy a külső ür egészen megteljék, hanem az erősebbek, népesebbek fel- bocsáthatók, nekem 54 kaptárból csak 24-et lehetett a méz- ürbe felbocsátani. Ezt pedig igv szoktam végezni: először is a méh-kaptárát kitakarítom szépen, a hozzá való Hane- man rácsot előkeresem, azután a költő űrből kiszedem a kereteket és addig haladok, mig két fiasitásos keretet ta­lálok: ezeket jól megvizsgálom. hogy nincs-e rajtuk az anyamiről meggyőződvén, a kas felső részére helyezem ; ezek helyére mindjárt üres keretet teszek; a fedő deszká­kat fölszedem és a Haneman rácsot a kötő ür közepe tájára helyezem és a fedő deszkát vissza teszem vigyázva, hogv valahol hézag, hasadék ne legyen a mézkamarába vízzel hígított mézzel belocsolt herés“kereteket teszek és az 5-ik vagy 6-ik helyre jön a két fiasitásos keret, a rajta levő méhekkel: ezek elébe még cgv pár keret jön, mire az ab­lakot beteszem, a költő űrben“ pedig a kiszedett kereteket «szépen sorban összerakom és ezzel a mézül- nyitás vagy felbocsátás be lett fejezve. Mint emlitém, én a mézürben eddig herés kereteket használtam, de mivel néha megtörtént, hogy az anya vala­hogy a mézürba jutván, ottan a herés kereteket bepetézte; sokkal helyesebbnek tartom, hogy a mézürbe is dolgozó sej tű kereteket alkalmazzunk és’a herés kereteket teljesen száműzzük. Hogy a dolgozó apró sejtekbe előbb és szíve­sebben hordják a méhek a mézet, mint az öblös herés sej­tekbe, azt minden tapasztalt méhész elismeri. Bár nekem nem volt panaszom a herés keretek miatt, kivéve egy két esetét, midőn a fent volt anya kellemetlenséget okozott, mert ákácz virágzáskor kedvező időjárás mellett gyönyö­rűen tele hordták a szorgalmas méhek, még is lassan-fas- san kiküszöbölöm a herés kereteket. A felbocsátásról lévén szó, megemlítem a Neuher-féle rendszert, melynél a költő űr fent és a mézür alul van, én ezt megkísértettem és az anyát dolgozó -sejtii keretekkel feltettem c méz kamarába" és elzártam mint rendesen Ha- nemon rácscsal; igy lent két szakasz maradt méz gyűjtésre és reméltem, hogy több méz fog abból kikerülni, de csalód­tam, mert a költő űrben sok virágporral teli keretek is lé­vén, alig volt annyi, mint a rendes méz-kamarában volt. Ezt tehát nem ajánlom, mert az őszi berendezéskor, midőn az anyát a költő űrbe vissza kell helyezni, ez sok halmá­val s a méhek háborgatásával jár. Ezzel kapcsolatban az üres kereteknek a költő-űrben való betevéséről is tesznek említést. Mikor a méhész nagy örömére észre veszi, hogy a méhek az ablaknál kezdenek építeni vagy valamely kerethez toldani: tudja, hogy a me­lleknek helyre van szükségük és keretet kell betenni ; né­mely méhész, hogy ezt könnyebben végezze, kinyitja az ab­lakot és hátul leszi be a kereteket, ez rossz és helytelen eljárás, mert ki kell szedni 4—6 keretet is a hogy szüksé­gesnek mutatkozik, a hol költés látszik és oda be kell az üres kereteket tenni és úgy a kiszedett kereteket vissza rakni. Azonban figyelmeztetem t. méhész társaimat, hogy régi, igen fekete szüle czelláju, nehéz, vagy penészes kereteket be ne adjanak, hanem inkáb mű-lépet vagy kez­dettel ellátott kereteket. Nagy boszuság a méhészre, ha olykor álanvás kaptára vagy családja van és látja, hogy a keretek telvék púpos költéssel; az ilyen család rendesen igen mérges szokott lenni mert helyzetével elégedetlen és ingerlékeny; hogyan segít­sünk az ilyen törzsönEgy ilyen álanvás családom volt nekem is e tavaszon és hogy rajta segítsek, be tettem neki friss Hasítással és tojással telt keretet azon reményben, hogy anyát fog nevelni, de csalódtam, mert midőn erről meggyőződést akartam szerezni, anyabölcsőt nem láttam sehol" a fiasitás mind szépen kikelt, erre azután egy anyát tettem be, mely 24 óráig zárva volt, azután kibocsátottam, az anyát elfogadta a család és rendbe jött, most már szé­lien fias is, a púpos költések eltűntek a keretekről. Tehát az álanyás családoknak ez a biztos gyógyítási módja. Még valamit becses figyelmükbe ajánlok. Voltam már több méhész barátomnál, "kik okszerűen méhészkedő nek több és nagyobb számú kaptárral, de igen dísztelen­nek találtam, hogy a kaptárak ajtai krétával vannak össze firkálva, mert arra szokták rátenni a szükséges megjegy­zéseket, a kaptárak számozva sem voltak. Én az ajánlom, hogy minden méhésznek legyen jegyzőkönyvecskéje, minden kaptárnak száma, ezt Írja be. a könyvecskébe és minden számnak hagyjon egy lapot, hogy mindent a mit a családról tudnia kell, oda bejegyezhessen, elkezdve a ta­vaszi átvizsgálástól egész a téli"berendezésig, a midőn osz­tályozza a családokat; csak ha mindent jegyezget, tudja, hogy melyik családdal van dolga és mi vele a teendő. Az ákácz virágzásra ugyan kellemetlen esős, szeles idő következett s nem sok ákácz virág mézet fogunk per­getni, de legalább előbb azt adhassuk el a mi lesz. Erre nézve az »Alkotmány« f. évi május 26-iki számában föl­hívja a méhész közönség figyelmét a Magyar Országos Mé­hész Egyesület kebelében a földmivelésügyi min szter tá­mogatásával létesült méz-értékesitő bizottságra, mely bizott­ság azt tűzte ki czéljául, hogy a magyar méznek piaczot szerezzen és méh termel vényeinek értékesítésénél főként azok segítségére legyen, a k:k kellő jártasság, tapasztalat, vagy alkalom hiányában sokszor egészen képtelen árakért (métermázsáját 22—25 írtért) kénytelenek termelvényeiket a kínálkozó vevőknek odaadni, csakhogy pénzt lássanak. A bizottság rövid fennállása óta már szép sikert ért el. A múlt évben például 32000 Irt áru mézet értékesített és oly árakat tudott elérni, a minőket főkénti nagybani eladásra utalt vidéki méhészek eddig nem igen kaptak. Czim : Or­szágos Méhészeti Egyesület. Budapest, IX. Köztelek. Dijakat a bizottság nem szed. A szatmármegyei Méhész Egyesület közgyűlésén előadta lirázaij János. A füszía-vesszőknek jó hasznát vehetni szekérkasok, tyukültetők, boritó- kasok, takarmányhordó kosarak, gyümölcstartó­állványok, aszaló-táblák s végül gyümölcsszállitó kosarak és állandó vagy mozgatható kerítések ké­szítésénél. Ha tehát nem eladási ezélra akarunk is termelni, mindenesetre kifizeti magát, ha földbirto­kunknak füztermelésre alkalmas részén, mely vize- nvőssége miatt más ezélra rendesen kevésbbé is használható nehány fűzfát ültetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents