Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-06-18 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÓ 197 Szép temetés vonul végig városunkon; díszes ujczáján gyászkocsin visznek egy koporsót, gazdag szemfedél hull alá a kocsi oldalára. Koldusok kisérik, mert hiszen koldus volt az is, ki e koporsóban fekszik. Koldus ki nagyjösszeget hagyott— nem az ő, de városi tanács rendeletéből — a koldus alapra. Gazdag koldus is van a világon! (bt/) MAGYAR GAZDA. Szőlősgazdák figyelmébe. A földmivelésügyi miniszter figyelmezteti a gazdákat, hogy mint lehet fölismerni a peronospora ellen fecskendezésre használt rézgáliczban a hamisított vagy tisztátalant. Rézgáliczot ugyan nem olyan könnyű hamisítani, de annál könnyebb azt holmi értéktelen anyaggal összekeverve forgalomba hozni, mi által a szőlősgazdák kevesebb hatásos rézvegyületet kapnak a pénzükért, s e mellett talán olyan anyagot is, mely a növényre káros hatással is lehet. A leggyakrabban előforduló tisztáta- lanság az u. n, admonti gálicznak alkatrészét képező vasgálicz. Ez ellen a legjobb orvosság, ha rézgáliczot porokban nem fogadunk el, csak szép kékszinü jegeczeket. Ha ott-ott zöldesen vagy fehéresen foltozott, homályosodon, vagy néhol elmál- lott, ez még nem ok, hogy visszautasítsuk. Néhány jegeczet tiszta papírlapon törjünk össze fadarabbal, a törmelékből tegyünk fél kávéskanálnyit tiszta pohárba és öntsünk rá szobahőmérséknél állott esősvizet, húszszor annyit, s többszörös kavarás után hagyjuk állni, inig a gálicz föloldódott. Ehhez a kékszinü oldathoz öntsünk ammoniákos vizet, melyet üvegpálczikával kavarunk, mig elegyedik s ekkor ha a rézgálicz nem tartalmaz vasat: gyönyörű azúrkék tiszta, átlátszó oldatot kapunk. Ellenben, ha az oldat eleinte fehéres, kavarás közben gyakran zöldes, végre barnaszinü csapadékká válik, mely még több ammonniák-oldat hozzátétele után se tisztul el, a gálicz vasat-tartalmaz. A ammoniák-oldatot üvegdugós üvegekben kell tartani. A földmivelésügyi miniszter egyben közli, melyek ez országban azon megbízható gyárak, melyek rézgáliczot állítanak elő. Ezek: a m. kir. pénzverő hivatallal kapcsolatos rézgáliczgyár Körmöczbányán, a m. kir. rézfejtőműhely Beszterczebánván, a budapesti »Hungária« mütrágva-részvénytársaság, a »Klotild« vegyi ipar részvénytársaság Nagy-Boeskón és a »Hungária« műtrágya részv. társ. Zsolnán. A tyúkokról. A gazdák legtöbbnyire nem nagyon törődnek tyúkjaikkal, figyelmet sem fordítanak azok táplálékára. fajaira. Hegig e hasznos állatok ugyancsak megérdemelnék az okszerű tenyésztést. Legjobb fajnak: a magyar, erdélyi, franezia, spanyol és angol tyúkok; ez utóbbiak nagyobb tojást tojnak a a közönségesnél. Legjobb tápszerül adható a szárnyasoknak az árpa és a darásitott zabliszt. A tyúkól minden hónapban legalább egyszer kitisztítandó. Az öt évnél idősebb tyuk, minthogy már semmi hasznot sem hajt, tovább nem tartandó. Egy dán baromfiudvar jövedelme. A dán gazdáknak legtöbbet jövedelmez a tejgazdaság és a baromfitenyésztés. Különösen az utóbbi ad szép jövedelmet, mióta a dán gazdák nagy része tojáskiviteli szövetkezetét alakított. A szövetkezet 1897. évi tojáskivitele meghaladta az 1.300,000 koronát (1 korona — 07 kr.) Hogy menynyit jövedelmez egy baromfiudvar, kitűnik a következő számításból. Bevételelek: 120.) iont (1 font — fél kiló) tojás eladásából befolyt 1646'72 kor., 253 darab csirke eladásából 14715 kor., 98 darab tyuk eladásából befolyt 113 kor., összes bevétel 190787 korona. Kiadás: kezelés és felttgyelés 220 korona, 13140 font tengeri, 1525 font árpa. 050 font különféle szemes étel, 4198 font dara, 1067 font husele- del, 864.12 kor., ujbeszerzésekért 12985 kor., fuvar 3673 korona, összes kiadás 125071 korona. Mutatkozik tehát maradvány' 65610 korona. A tyukállo- mány volt 1897. január 1-én 407 darab, többlet 240 darab, vagyis pénzértében 300 korona. A jövedelmet összegezve kitűnik, hogy 95616 korona volt az egész tiszta jövedelem, vagyis 407 tyuk után a tiszta haszon darabonkint 235 kor., tehát 1 forint 58 kajezár. A zab a házi nyulaknak kitűnő tápszere, főleg nedves, hideg időjárás alkalmával nélkülözhetetlen is a szoptatós nőstényeknek. A kiváló franezia, házi nyúl ismerő, Expanet tapasztalata szerint a kellő időben adagolt zab nagymértékben emeli a nőstények termékenységét. Viszont nagyon káros hatású a házinyulakra mindenféle fonyadt, megsárgult, penészedésnek indult vagy pláne ellágyult növényi rész. Mindig csak ép friss növényi táplálékot adjunk házi nyulainknak, mert csak úgy várhatunk belőlük ízletes pecsenyét. A vakond eltávolítása onnan, hol kárt tesz, pl. virágos kertekből a következő módon eszközölhető anélkül, hogy' e rovar- pusztitó hasznos állatot megölnők. Egyengessük el előbl) minden régi túrásait s mihelyt friss fúrást veszünk észre, azonnal egy' darab fa segély ével a földbe lyukat szürkülünk és egy kevés petróleumot öntünk bele, melynek szagától tovább távozik a vakond. A tapasztalás ugv mutatja, hogy a kártékony férgek is, melyek vadászatára a vakond azon helyre költözött, a petroleum szagától a vakonddal együtt elköltöznek. APRÓSÁGOK. A legrégibb papírpénz, melyet jelenleg a British-muzeumban őriznek, 1368-ból való s khinai eredetű. Európában csak 300 évvel később kezdtek papírpénzt nyomni. A falu fésűje. Oakenshaw angol falu lakóinak a múlt század közepén csak egyetlenegy fésűjük volt, még pedig vasból és a falu közepén egy fához volt lánczolva. Vasárnap a falu összes lakói — férfiak, asszonyok, gyermekek — elmentek a fésűhöz és elvégezték a fésülődést egy hétre. Petőfi és a révész. Petőfi Sándor vándorutján át akar jutni a Duna másik partjára, de nem volt egy krajezárja sem a révész számára. — Barátom — szól Petőfi a révésznek - szállítson a túlsó partra, pénzem nincs, de van egy jó tanácsom. A révész elhiszi, hogy a tanács sokat ér, átviszi a költőt a folyón. Petőfi erre igy szólt: — Barátom, azt tanácsolom, hogy másokkal ne tégy jót mert akkor nem igen fogsz megélni. Ezzel tovább sietett. Az óriási szakái. Hogy a haj a növényvilághoz tartozik : annak a bizonyítására niár nagyon sok ten tát fogyasztottak el a tudósok s hogy a hold változásai befolyással vannak a hajra, azt mindenki tapasztalhatta, a ki nyiratni szokta haját; de, hogy a szakái kellő ápolással mily óriás nagyságra növeszthető azt magunk se hinnök el, ha hiteles tanuk nem bizonvitnák. A legnagyobb szakái tulajdonosa egy német- országi erdész, a ki rendesen kétszer a nyaka közé szokta keríteni s még akkor is teljesen befödi a mellét, lebocsá- tott állapotban azonban éppen kétszer olyan hosszú, mint testalkata, a mely öt láb és hat hüvelyk; a szakái hossza tehát tizenegy láb.
