Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-28 / 22. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 173 Budavár ostroma és bevétele. (1849. május 4—21-ig.) Szabadságharczunk egyik legfényesebb diadala Budavár bevétele volt. Nem is csoda, hisz országunk szivét szereztük vissza az elenségtől. A bombázás május 4-én vette kezdetét. Hentzi a várból egy levelet intézett az ostromló honvédek vezéréhez, Görgeihez, melyben azzal fenyegtődzött, hogy azon esetben, ha fel nem hagy a tüzeléssel, ő bombáztatni fogja Pestet és felrobbantja a Lánczhidat. Göi’gei azt üzente vissza, hogy ha Hentzi fel meri robbantani a Lánczhidat és bombázni fogja Pestet, kötél által fog kimúlni és az ostrom után az egész várőrséget kardélre hányatja. Hentzi erre egy gyújtogató bombát vetett Görgei felé . . A támadáshoz való előkészület! 1 napot vett igénybe. Hentzi május 12-én beváltotta ígéretét. Bombázni kezdette Pestet. Rövid idő alatt lángokban állott az egész Dunapart. Ez csak elszántabbá tette honvédeinket. Május 16-án ismét bömböltek az ágyuk. A Gellérthegyen lévő tüzéreink izgalmatlan gránátvetést intéztek a várbeliek ellen, úgy annyira, hogy az ellenség kénytelen volt a tüzelést félbehagyni. Május 16-tól 20-ig a bombák, gránátok teljesen tönkretették a várfalakat, nagy rések voltak rajta. Az utászok szorgalmasan munkálkodtak a rések betömésén. Mindkét oldalról erősen tüzeltek. A várőrség teljesen kimerült s 20-án Hentzi békekötésre szólította fel Görgeit. A fővezér haditanácsot tartott s ez ellenezvén a békekötést, a rohamai holnap reggel harmadfél órára határozta el. Kiadták a rendeleteket, többek közt. hogy az őrségnek kegyelmet adni tilos. Akik kitűzik a magyar zászlót jutalomban részesülnek. Henzit lehetőleg élve kell megkériteni. Ejfélután félháromkor összes ütegeink sort űzet adtak. Ezzel megkezdődött a halálos viadal. Hétfői nap volt. Négyszáz dob perdült meg és kétszáz trombita harsogta a riadót. Tömérdek létrát czipel- tek a falakra. A nap is felkelt szemlélni a szörnyű diadalt. Itt közöljük két szemtanú leírását: Buttner Emil igy Írja le az ostromot: »Iszonyú látvány volt a bástya tövében. A létrákról szegény fölmászó társaink közül hármat-négyet is lesöpört a kartács. Egész sorokat sodrott le a tulfélről lőtt ágyúgolyó s hordta el kezét, lábát, fejét a gránát . . . M á r i a s s y János ezredes, hadosztály parancsnok, amaz elsők egyike volt, kik a vár falat megmászták. *A hév engem is elragadott — Írja. Ösztönszerüleg léptem egyik létrafokra és lekiáltottam : Utánam, fiuk! — Én mentein fölfelé. Az emberek jöttek utánam s az egymás mellett levő létrákon másztunk a bástyaorom felé. Vagy harmadfél ölnyi magasságban lehettem, midőn egy ágyúgolyó oly közel ment el féjem mellett, hogy eszméletemet vesztve a létráról leestem. De rövid idő múlva magamhoz tértem. Talpra állva, ösztönszerüleg nyúltam határozómhoz, a hol égetést éreztem. Valami nedves, puha dolgot mázoltam el: a mellet tem|fölmászó honvédek agyvelejét, mely szétzúzott koponyájából föcscsent az orczámra. Látván, hogy semmi bajom, csak a balarczom bőre égett meg egy kissé: visszasiettem a létrához s gyorsan fölmásztam a bástyára. A várba fölhatolt kis honvédcsapatok irtózatos erőfeszítéssel tudták csak helyüket megtartani addig, a inig annyian másztak föl a falakon, hogy számbavehető rohamoszlopokká alakulhattak. Reggel öt órakor Nagy Sándor tábornok, az első hadtest parancsnoka már ezt a levélkét irta Görgeinek: »Ha Isten is úgy akarja, tartani fogjuk magunkat a várban, a melynek egy részét, kilencz zászlóalj hadtestemből elfoglalva tartja. Honvédéin! ugv küzdenek, mint az oroszlánok.« Hentzi kivont karddal vezette századait a honvédek ellen, de egy puskagolyó leteritette. Ez alatt a vár minden oldalán diadalmasan beözönlettek a | honvédek s reggel 7 órakor megszűnt az ágvu- dörej, puskaropogás. A vár a honvédek kezében volt. Az utolsó rohamban összes veszteségünk 1068 ember volt. A várőrségből megsebesült és meghalt 30 tiszt és 1085 közlegény, fogságba került 113 tiszt és 4091 közlegény. Hentzi is meghalt a nap folyamán. A temetés másnap volt. Szomorúan zúgtak a harangok . . . Ezer, meg ezer koszorút tettek a honleányok a névtelen hősök sirhalmára .... A pajtások kikisérték őket utolsó utjokra ................... és az ágyuk utolsó istenhozzádot dörögtek a földben nyugvóknak. A várőrség halottai is tiszteséges temetésben részesültek. A következő éjjel egy közönséges parasztszekér döczögött ki a várból Hentzi holttestével. Azóta büszkén leng a magyar zászló Budavár fokán és mi bátran elénekelhetjük: Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted, Nem vész el már, ha eddig el nem veszett! MAGYAR GAZDA. Több szál több csövet terem ? A kukoriezatermésnél nagy hibát követnek el a gazdák. Minden fészekben 3-4 szál is van, a miket szépen meg is hagyunk. Mert Kató Pál is úgy okoskodik például rövid észszel: — Hogy hát a több szál több csövet, több szemet terem. Hej pedig hát a föld nem engedi magát megcsalni. Mint a hogy egy porczió étellel egy ember jól laldiatik, de ha háromnak adják, azoknak bizony felkopik az álluk: éppen úgy abból a növényt tápláló anyagból, a mi egy fészek helyén van egy szál szépen kifejlődik. De ha már kettőnek, háromnak kell belőle táplálkozni, legfeljebb arra lesz elegendő, hogy a szárat megnövelje. A nagyra azonban nem igen jut belőle. A dolognak tehát az a vége. hogy nem úgy van az: a hol több a szál, több cső terem. A hol csak egy szálat hagyunk egy fészekben, több és szebb a szem, mint azon gazdák földjén, a hol sokszor a soványabban trágyázott földön nemcsak két, három szálat hagynak e"gv fészekben, de közbe még babot, tököt is ültetnek. Háztartás. Szer fehérnemüek sárgulása ellen. A legutolsó kékitő vízbe, vagy a keményítőbe három rész erős spiritusz és egv rész terpentinolajból álló keveréket öntünk, még pedig egy vödör vízre két evőkanálnyival. Még ha nem is aszabadban, hanem padláson szárítjuk a ruhát, természetesen világos padláson, még akkor is fehérebb lesz a ruha, mint chlor-fe- héritéssel. A terpentinolaj cseppet sem árt a fehérneműnek. A világosságon a szénsavból élenyt, jobban mondva ozont választ ki és ennek az a tulajdonsága, hogy fehérít. A kemény hús megpuhitása legkönnyebben úgy eszközölhető, hogy 7 óra hosszáig eczetes vízben áztattatik. ezután meg kell mosni, tisztán letörölni és megfőzni. Mitől tojnak a tyúkok szorgalmasan.? Hogy a tyúkok szorgalmasan tojjanak: végy olaj pogácsát, vagy oly lenmagot, melyből az olaj már ki van sajtolva, vegyélitsd ugyanannyi buzakor- pával s makk liszttel; öntsd le forró vízzel, gyúrd össze kovásznak, ebből szaggass haluskákat, szárazd meg s ezekkel tartsd tyúkjaidat. Télen nyáron egyaránt fognak tojni, csak egyéb aránt legyen alkalmas meleg helyük.
