Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-05-14 / 20. szám
158 MAGYAR FÖLDMIYELŐ KÖZÖS TANÁCSADÓ. 41. A dohányport sokan nem öntik ki. mint haszontalan szemetet. Mert úgy tudják, hogy a rovarok ellen sikerrel lehet használni a kertészetben. Azt mondják, hogy a levéltetvek és földi bolhák ellen hatásos. Midőn a növény harmatos, vagy az esőtől nedves, akkor hintik reá a dohányport vékonyan, mire a kártékony rovarok mihamarabb elkábulnak. Ha száraz volna az időjárás, akkor először permetezzük meg a növényt és úgy hintsük be dohányporral. Próbálja meg ! — 42. Elhiszem gazduram. hogy bár a hernyófészkeket annak idejében gondosan leszedte és a fákat megtisztogatta és azon sem eso- dálkozom, hogy ennek daczára a melegebb napok beálltával csakúgy hemzseg a sok apróság. Mert hiszen sok ága-boga van annak, hogy ettől a kellemetlen vendégektől megszabaduljunk. Nem is egve- diil tőlünk függ ám ez. Szomszédok, sőt a határ is közbejátszanak ám. Azért bajos is a hernyópuszti- tásra tanácsot adni már most. Egyik gazda írja. liogv ő ilyen próbát tett. A reggeli órákban vagy cseper- gős időben, mikor a hernyók csoportokban együtt szoktak lenni egy petróleumba áztatott rongy-pa- macscsal benedvesitette őket. És elvesztek ő kegyelmék. Egy másik gazda pedig viz, szappan és dohányfőzetből való keverékkel locsolgatta és azt állítja. hogy okvetlenül elpusztulnak. Megfőzött ugyanis egy lelfont dohányt vízben és ehhez hozzáadott 2 kiló szappant s az egészet egy akónyi vízzel összekeverte. A kinek kevés fája van, az készítheti kisebb adagban is. 43. Az eczetes ruha igenis sikerrel használható a hús frissen tartására. Nyári meleg napokon. ha nincs jegünk vagy hűvös pinczénk, mártsunk egy ruhát eczetbe és ezen eczetes ruhába takarjuk a bust. A hús nem fog oly hamar szagot kapni. 44. Községi bírónak. Azt jól teszi a tanító ur, ha a tanitó-egyesületi gyűlésre megy. Ez nemcsak joga, de kötelessége is. A törvény elrendeli, hogy az ilyen gyűlésre menő tanítót a község segélyezni tartozik. Oda és vissza fuvarral kell ellátni vagy fuvarbérét megtéríteni. Ha a község e kötelességét nem teljesítené, erre a közigazgatási bizottság vagy szolgabiró kényszeríti. Ez ügyben különben csak akkor adhatunk biztos felvilágosítást, ha tudni fogjuk, mily minőségben szolgál a tanító ur? 45. A mezei surlót (sikárt vagy békarokkát) igensokféle czélra lehet felhasználni. Márczius- tól kezdve egész őszig található. Legjobbak a zöld friss hajtások. Használat: 1. Teáját használjuk toroköblitésre, szem-, fül-, orr- és száj tisztításra, rothadó sebek, sőt még rákos fekélyek gyógyításra is. Továbbá pólyák és borogatásokhoz betegségi anyagok feloldására". 2. Kitűnő hurot oldó hatásánál fogva igen jó gyomorhurut ellen. 3. A homok- és kőbántalmak által előidézett fájdalmat csillapítja. A vizelés nehézséget megszünteti. 4. Összezúzó tulajdonságánál fogva megszünteti •.a vérfolyást, a gyomorvérzést, ha ebből iszunk és az orrvérzést, ha e teát felszívjuk. 5. Kolera, kolerin, gyomorgörcs ellen is igen jó, a midőn e tea forró főzetébe mártott borogatást gyomrunk és hasunkra használjuk, e fölé pedig magát a forró füvet vászonba göngyölve rátesszük. 45. A sérelmes adókivetés ellen felszólalhat a kir. pénzügyigazgatóságnál, de siessen, mert panaszát csakis a közszemlére való kitételtől számított két hét alatt veszik figyelembe. HAZÁNK ÜGYE. A börze-adó. Alig fejezték be a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, melynek értelmét a multhéten kimagyaráztuk. már is egy uj javaslatot nyújtott be a pénzügyminiszter a börze-adóról. Mi az a börze atyámfia? Hát egy nagy hatalom, mely óriási ügyleteket köt, értékpapírokat vesz - ad. terményekre spekulál, a búza árakat nyomja le a gazdák kárára és emeli a maga hasznára. Ott a fővárosban van neki az óriási piacza, aliol ugyan nincsenek zsákokban kirakva a termények és a többi, azért a börze lovagok még is oly hatalmas, hajmeresztő spckuláczi- ókat visznek végbe, hogy a magunkfajtája embereknek a haja szála is égnek mered. Ok az egész ország piaczának a királyai, kik valóságos hadviselést folytatnak egymás közt, de sajnos legtöbbször a népek anyagi jóléte ellen. Es milyen kiváltságot élveztek. Mig mi például egy közönséges tiz forintos vételt sem csinálhattunk megadóztatás nélkül, addig a börze spekulánsa százezer, sőt millió üzletet köthetett vagy százezreket nyerhetett anélkül, hogy azért adót kellene fizetnie. Hát ez ellen a dolog ellen régen küzdenek. Küzdenek különösen azok az igazságos emberek, kik a gazdasági érdeket védik. Azt követelték, hogy legyen igazságos mérték az adófizetésben, tehát róják le kötelességüket ezek a nyerészkedők is az állammal szemben. Ezt annál is inkább kívánták, mert a többi államokban már ez az adó meg van. Most aztán, mint említettük a mi pénzügyminiszterünk is törvényjavaslatot nyújtót be a börze megadóztatásáról. Az újságok ugyanazt mondják, hogy ez is kis Miska. De ez is egy nagy lépés. Kezdet, melynek folytatása következik. Majd ha a börzeviszonyokat jobban kiismerik, majd jön a második lépés is. Ezt a szerencsés viszonyt, ezt a gazdasági érdekeinkre fontos eredményt is a földpártiaknak, agráriusoknak köszönhetjük. Hála érte ! Mit rejteget fiókjában a pénzügy miniszter ur? Egy uj törvényjavaslatot, az italmérésről. E szerint a szatócsok boltjában el lenne tiltva a közönséges gabonapálinka mérése. Hej atyámfia, tudom, hogy a magad jó lelke is azt mondja erre, bizony jó lesz ez igy. Mert tudod-e hogy hazánkban éven- kint két millió, 187 ezer hektoliter pálinka fogy el. Rengeteg pénz megy erre! Es ezt mind az csinálja, hogy a szegény ember a hová botlik, minde- deniitt pálinkát talál. Pedig a közmondás azt mondja, hogy az alkalom szüli a tolvajt. A tolvajt is, meg a nyomorúságot, mely pusztítja a népet. Sokat tudnának beszélni az ilyen szatócsboltok krétái, melyek rendsen duplán fognak. Így Írja egy újság, hogy pl. Mármaros vármegyében van olyan több községe, hol a fuvarosok, famunkások naponkint 2 kis lóval 6—7 forintot keresnek. És még sem boldogulnak. Sőt a legnyomorultabb községek.' Miért? Mert a készpénz mind a szatócsboltokba ömlik pálinkáért. Persze a kereskedők már is jajgatnak, kiabálnak, sőt a minap a miniszterhez is felszaladtak, hogy vége leszen Magyarhonnak, hiszen az állam az italmérési adó csökkenésében szörnyen károsodik ! Hát erre atyámfia amondók vagyunk, hogy igaz az italmérési adóból kevesebb jövedelem lesz. De kevesebb lesz a szerencsétlenek száma is, kiket a pálinka tönkre tesz. A nép módosodni fog, a más irányú adók pontosabban fognak befolyni. Erősödni fognak a családok, a nemzedékek, az adófizető polgárok. A kórházak, tébolydák, dologházaknak nem lesz annyi tönkrement lakója. Hát csak jajgassanak, a szatócsok, a kiknek a száma gomba módjára nő. Ha már valaki nem akarja valami nehéz munkával keresni kenyerét, lesz páíinkamérő. Mert ez nagyon jó iparinak bizonyult. Óhajtva várja tehát a nemzet ezt a törvényt is.
