Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-16 / 16. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ

127

oldatot kell a keverékhez önteni mindaddig, inig a veres lakmnsz pariros nem marad a bordeaux-i keverékbe való mártás után is veres. A bordeaux-i keverék ugyanis, ha elegendő mésztej nincs benne, maró (savas) hatású s a szőlő levelét, különösen a zsenge leveleket könnyen megmarja, ellenben a mészoldat a keverék maró hatását megsemmisíti. A veres lakmnsz papirossal tehát a maró hatásról győződünk meg; különösen fontos ez a még gyenge szőlő, tehát az első Ízben való permetezéskor, mert a maró folyadék a gyenge leveleket igen könnyen megperzselheti.

II. A hu rgu n d i kcve r ék az, melybe a mész helvett szódát (mosó- vagy maró szódát) teszünk. E keveréket czélszerü oly helyeken használni, a hol tiszta meszel nem könnyű szerezni. A keverék készítés módja ugyanaz, mint a bordeauxi keveréké. E keverék nem tapad oly erősen meg a szőlő zöld részein, mint a bordeauiü, s azért csemege-szőlő permetezésére különösen alkalmas.

A rézgáliczot csak fa-, réz- vagy agyagedényekben oldjuk fel és a keveréshez is csak faeszközt használunk. A kész keverék elállhat hosszabb ideig is, de használat előtt és általában valahányszor a permetezőbe öntünk belőle, alaposan felkavarandó, mert épen azok a részek, melyek a pero- noszporára hatnak, ülepdenek le.

A leirt két keverékfolyadék egyikével, vagy másikával külön e czélra készült permetező gépekkel porlasztjuk szét, mely eljárást már mindenki ismer.

A vetések állása és a mezőgazdasági állapot 181)9. évi április hó 1-én a földművelésügyi minisztériumhoz érkezett tudósi lások szerint a következő: Márczius havában többnyire száraz, szeles idő volt. A hótakaró csak rövid ideig fedte a földet. A korai vetések sokat szenvedtek. Szórványosan az őszi rep- ezét. rozsot és árpát is megritkitotta az utótél. Az őszi búza kielégítően áll. A korán nyitó mandula, lmraczk, körte és a korán felnyitott s megmetszett szül lő sokat szenvedtek. Esőre nagy szükség volna.

Az ország legnagyobb falujában.

Húszezer lakosa van Orosházának, nem hiába, hogy az ország legnagyobb falujának nevezik. No hát ebben a faluban örvendetes dolog történt. Ösz- szegyülekeztek a becsületes munka emberei, hogy bemutassák egy kiállításban, »m ilyen ipart tu d előállít mii az alföldi nép«? Micsoda? Hát már a földmives ember is iparosokká vádinak? Maradnak azok atyámfiai földmivesek, de a téli időszakban, mikor a mezei munka szünetel, akkor van ám esze a magyar embernek, hogy felhasználja idejét, ügyességét, terményeit és falusi i p a- rossá válik. Ez az orosházi falusi iparkiállitás — hála Istennek igazán szépen sikerült. Mazőgazdasági szerszámokat, fanemüket, bőrmunkákat és más dolgokat állított ki kétszáznál több ember. A kik e kiállításra odautaztak, azok elragadtatássak beszélnek a kiállított tárgyak praktikus és czélszerü voltáról. Es azt is mondják, hogy é tárgyak megrendelésre készülték és igy valóban a nép boldogulását mozdítják elő. Arról, hogy a falusi nép mily módon és mennyi hsszonnal forgathatja téli időben a mesterség eszközeit is: mi már sokat irtunk. íme, most a valóság mutatja meg, hogy a mit irtunk, az nemcsak a papiroson állhat meg. Ez a kiállítás lé- nvesen igazolja, hogy a magyar nép segíthet önmagán, mert van tehetsége, van szorgalma és akarata, ha vannak a kik buzdítják, nógatják, Hát csak a mondók vagyunk, hogy atyámfiai tanuljátok meg az ország legnagyobb talajában történt gyülekezetről, hogy sokkal áldásosabb dolog az ilyen munkásság. mint a czuczilislaság.

MI ÚJSÁG?

— Uralkodóházunkat újabb veszteség érte; Ernő főherczeg, április 4-én Arcóban hosszas és fájdalmas szenvedés után jobb létre szenderiilt. Béke lengjen porain!

— A királyné nővére hosszabb kihallgatáson volt a pápánál.

— József Ágost kir. herczeg Kis-Jenőn.

.lózsef Ágost királyi herczeg, ki a telet családjával együtt tudvalevőleg Voloszkában töltötte, ma reggel Budapestre érkezett. A királyi herczeg délután tovább utazott Kis-Jenőre, hol több napig tartó udvari vadászat lesz.

Fehérváry Géz,a hard, honvédelmi miniszter beteg.

— Császka György kalocsai érsek a kalocsai és kalocsavidéki munkásegyésület javára 1800 koronát adományozott.

— Tabajdi Lajos ev. ref. lelkész halála

Mint tiszta égből lecsapó villám, úgy rendített meg mindenkit váratlan halála. Az egyik perezben még hivatását teljesítette, a másikban már halott volt. Mint lelkipásztor mintája volt a jó papnak s a társadalom is soká fogja érezni hiányát. Az egész Szatmár városa valláskülömbség nélkül meg jelent a derék pap temetésén.

— Tisenkateze? forintot adott a vallás és közoktatásügyi miniszter Kis Orosz torontáhnegyei községnek, hogy ezen összegből egy iskolát építsen.

— AI, aradi román püspökválasztás május tizennegyedikén lesz.

— Négyszeres ikrek. Páduában (Olaszország) az ottani polgármester neje, három leányt és egy fűit szült. Mind a négy gyermek él és egészséges.

— A szántovai hitehagyottak közül eddig mintegy őt) felnőtt egyén jelentette he, hogy visza- tér ősi hitéhez. Szegény sokáezok mind izgatás és elcsábítás áldozatai lettek s mint többen mondják előzőleg jóformán meg sem gondolták tettüket.

•— Érdekes számok. Magyarországon február hóban élve született 50.832 gyermek, a halálozások összege 47.779 tehát a szaporodás 907)3. Összesen 28.520 házasságot kötöttek. A magyar birodalomban február hóban 775 községben 917 tüzeset volt, az ez által okozott kár 1,034.599 korona.

— Szomorú husvétjuk volt a gy őrinegyei Koronczó község lakosának. Ugyanis nagyszombaton tűz támadt a faluban s busz családod tett hajléktalanná.

— A nagyváradi huszárkaszárnya lóállománya között kiütött a lépfenc. A vizsgálat kiderítette, hogy a betegséget a takarmány okozta. Most az egész takarmánykészletet elégetik.

— Felsült izgat ÖV. A simándi földmivelőket akarta tévútra vezetni néhány lelketlen szoczialista agitátor. Házról-házra jártak s azt Ígérték, hogy felosztják a Károlyi grófok birtokát s abból minden czuczilista tizennégy fertály földet kap; a szerint, ki hogyan buzgólkodik az «igaz ügy« (?) érdekében. A simándi magyarok azonban értelmes, okos emberek, nem hallgattak az izgatok Ígéretére.

— Békésmegyei munkásviszonyok Békés- megyéből írják, hogy az 500 holdon felüli uradalmak aratómunkásai már mind biztosítva vannak. A munkások helyzete általában jó. — sőt más megyékből is kellett munkásokat fogadni A szeghalmi munkások gyűlést tartottak az általános szavazatijog mellett. A békésmegyei munkások főpártfogója Lukács György főispán indítványára Békésmegye közigazgatási bizottsága évi ötezer forint segélyt fog kérni a munkások segélyalapra javára a földmivelésügyi minisztertől.