Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-04-02 / 14. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 110 nek és megtámadják a szőlő zöld részeit. A levele­ket azonban csak felső lapjukon támadhatják meg. A nyári spórák terjedése és pusztítása tavasztól késő őszig tart. A t e 1 e Í ő spórák a gomba testével együtt a szőlő testében, de főleg a levelekben fejlődnek. Es jól jegyezzük meg, hogy a lehullott levél belse­jében telelnek át. Nagyon szükséges tehát, bogy a szőlős gazdák a lehullott leveleket összegyüj tessék, elégessék, egyszóval megsemmisítsék. Mert igy meg­akasztják a gomba jövő évben való terjedését. Mert úgy tudjuk meg, hogy a levélben áttelelt spórákból fejlődnek legtöbbnyire az első nyári spórák, melyek megfertőzik a fiatal szőlőleveleket. Hogy támadnak'? A peronoszpora pusztítása kétféle módon tör­ténik. T. i. vagy a leveleket támadja meg. Ilyenkor a megtámadt levelek gombalepte részei rendes mű­ködésükben meg vannak akadályozva. Ennek kö­vetkeztében a levelek elszáradnak, időelőtt lehulla­nak. Nagy baj ez atyámfiai, mert akkor a növény a levelek hiányában nem fejlődhetnek ki eléggé és igy a következő évi szőlővenyigék is nagyon megsinylik ezt a veszteséget. A pusztítás úgy is tör­ténik továbbá, hogy a gomba a fürtöt támadja meg részben vagy egészen. Ennek következménye, hogy a szőlőszemek összeszáradnak vagy lehullanak. A megtámadott szemekből nem várhatunk jó bort. A gomba megtámadhatja aztán a korai hajtásokat is. Gyakran tönkre is teszi; de leginkább károsítja a vesszőket, mert megbénítja működésünket és igy a vesszők meg nem érhetnek. A/, ilyen vesszők már csekélyebb hidegben ,is elfagynak. Ez az oka, hogy a vesszők elfagyása olyan gyakori. De a gomba pusztítása megtámadja sokszor átokét szép fejlődésében is, Ilyenkor a vesszők hajtóké­pessége nagy mértékben szenved, hogy sokszor ki sem hajt vagy a csenevész hajtások rövidesen el- í vesznek. íme gazduramék, bemutattam ez alkalommal a mi drága szőlőink egyik legnagyobb ellenségének keletkezését, fejlődését, támadásainak módjait, a jövő vasárnapra majd azt fogom mondani, hogy hát mi a teendő? Mert azt gondolom, igazat ad­nak nekem abban, hogy az ellenséget úgy győz­hetjük le legsikeresebben, ha ismerjük őkegyei­mének a természetét, a furfangjait, meg a tartóz­kodása helyeit. Azért kerültem olyan nagyot, mig a dolog velejéhez érek. A Gazdaszövetség, élén gróf Károlyi Sándor­ral f. hó 22-én tisztelgett Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi miniszternél. Ez alkalommal Károlyi Sándor gróf kérte a minisztert, szíveskedjék a föld- mives népnek a gabonauzsora által való kizsákmá­nyolásával szemben a hitel- és értékesítő szövetke­zetek létesítését előmozdítani. A miniszter megígérte, hogy ezen hibákat orvosolni fogja s e czélból kérte a Gazdaszövetséget támogatná őt ezen fáradozá­sában . Ezerhuszonnégy gazdasági ismétlő iskolánk van már. Legutóbb egyszerre negyvenet alapítottak Pest megyében. A szegedi mezőgazdasági kiállítás előkészületei nagyban folynak. A gazdasági ismétlő iskolák tanulói részére kedvezmények fognak adatni. A kormány a gabonauzsora ellen. A kormány ismételten megígérte, hogy a szövetkezést előmoz­dítja, hogy igy a mind inkább szaporodó gabona­uzsorások tizeiméinek féket vessen. Nagy szó ez, és azt jelenti, hogy a magyar kisgazdákra uj és jobb jövő virradt. Hanem ez is csak ugv fog sike­rülni, ha hazánk lakosai egyetértve fognak küzdeni nemes czéluk eléréséért. Kössük meg azaratási szerződést I Czecze köz­ségből az hir jön, hogy az odavaló földmivelők ismét munka nélkül maradtak, mert napról-napra halasztották az aratási szerződés megkötését és a környékbeli többi munkások vállalták fel a munkát. Bezzeg most már a czecziek is megkötnék, csak lehetne. Most már kénytelenek lesznek valahol a vidéken munkát keresni, de megjárják, ha még a hetedik (!) vármegyében sem fognak kapni. Lám. lám, most már messze keil menniök azért, amit, — ha a szerződés megkötéséről idejében gondoskod­tak volna, — otthon is megkaphatták volna hely­ben. Ez megtörtént a czecziekkel, de bizony ezen mások is okulhatnak. Tudjuk, hogy a munkások legnagyobb része már megkötötte a szerződést, de azt is sejtjük, hogy van még egy-két község, a hol egy-egy gonosz lelkű ámító emberre hallgatva, a munkások még nem kötötték meg a szerződést. Nos hát jó lesz nem sokáig gondolkozni, mert a felvidé­ken még roppant sok munkás van munka nélkül, aztán könnyen megesik, hogy a czecziek sorsára jutnak. Tanulságos gazdasági előadásokat tartanak Zen- Ián a nép számára egyes gazdák és tanárok. Köve­tésre méltó példa. A vértetük irtása kötelezővé tétetetett. Ki ezt elmulasztja (az 1891. évi XII. t. ez. 58. §-a alapján) az ellen a helyi hatóság megindítja az előirt eljá­rást. Az idén ez az irtás április végéig okvetetlen elvégzendő. HáZÁNK ÜfiYE. A képviselőházban már megkezdették a állami költségvetések tárgyalását. Hála Istennek nagy nyugalom és munkakedv uralkodik a hon­atyák közt. Szebbnél-szebb beszédek hangzanak el. Az uj kereskedelmi miniszter Hegedűs Sándor ha­tározott ember, a ki ugyancsak magyaros őszinte­séggel mondotta meg. liogy hol a hiba és mikép akar cselekedni, hogy rend legyen a kereskedelmi ügyekben is. A belügyminiszteri költségvetésnél fel­szólalás történt az anyakönyvi kiadások ellen. A közegészségi ügyben is érdekes vita fejlődött. Sokan felszólaltak és kérték a miniszterelnököt erélyes intézkedésekré, a mit a miniszter meg is ígért. — A földmivelésügyi költség vetés tárgya­lásába is belefogtak a múlt hét végén. Az előadó azt mondotta, hogy ez a költségvetés az ország lakóinak vagyonosodási érdekeit legszélesebb kör­ben érinti. Kimutatja, hogy az állam milyen mér­tékben istápolja a földmivelési ügyet. Felsorolja azon adatokat, melyekből kitűnik, liogy az állam mindig nagyobb és nagyobb áldozatokat hoz e téren. Mócsy képviselő szól először, ki a föld- mivelésügyi miniszterrel sokban egyetért. De os­torozza a tőzsdét és a gabonauzsorát, mely utóbbi különösen a szegény népet teszi tönkre. Örül, hogy a miniszter a borhamisítóknak az orrukra koppan­tott. Szóvá teszi a ló, baromfitenyésztést. A méhé­szet és selyemtenyésztés fejlesztését is sürgeti. Justh képviselő a felföldi nép érdekében szólal fel. Itt az ünnepek miatt a tárgyalás félbeszakadt. De ünnep után azonnal folytatják. — Huszonhárom millió forint áru fegyve­reket és gyors tüzelő ágyukat akarnak most be­szerezni. Ezt az óriási pénzösszeget kénytelenek vagyunk kiadni, mert ha már nem is járhatunk egy utón a többi nagy hatalmakkal, legalább követni kell őket, hogy nagyhatalmi tekintélyünket a kül­földdel szemben fenn tudjuk tartani. Mennyivel jobb volna ezt a rakás pénz iskolákra s más e fajtára költeni !

Next

/
Thumbnails
Contents