Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-08 / 2. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 11 CSALÁDI-KÖR. A rossz fiú ... . Isten sok csapással látogathatja mega családokat. de talán alig van érzékenyebb annál . . . mikor az apának szemében megcsillan a könycsepp és ajkán elhangzik a panasz: Rósz fia m van! És édes atvámtiai, e keserves panasznak nagy a tanulsága. Mert hiszen nem a jó Isten adja a rósz gyermekeket a szülőknek, de legeslegtöbbszőr a szülők maguk teszik azzá. Hogy ez igv van, ime hallgassátok meg ezt a szivetfacsaritó, szomorú eseményt. Mi vége lett egy rósz fiúnak, a ki egyetlen gyermeke vala apja-urának: Kádár Mihály körülbelül 20 év óla gondnoka a református egyháznak Mező-Keresztesen. Józan, szorgalmas ember. Hanem volt neki egy gonosz természetű fi a. e g y e 11 c n gye r m e k e. Ez a fiú nagy kénveztetések közt nőtt fel s lett belőle garázda,'tolvaj, vad indulata ficzkó. ki 15—lö éves korában már el-el-verte szülőit a háztól, akik kénytelenek voltak idegeneknél meghúzni magukat, mig* az »egyetlen* dühe lecsillapodott. Evek óta igy ment ez, meg azután is, mikor már jóravaló felesége volt az elfajzott fiúnak. Karácsony napján aztán egyszerre vége szakadt ennek az állapotnak. A minden becsületből kivetkőzött ember kést fogott szülőanyjára és feleségére s talán meg is öli őket, ha apja nem mcgv segítségükre. A feldühödött ficzkó ekkor apja ellen' fordult, úgy hogy az öreg villa- nvelet fogott védelmére s azzal olyan szerencsétlenül talált támadója fejére lesújtani, hogy ez menten holtan rogyott össze. Megrendül a gondolkodó ember, mikor ezt igy elolvassa. De egvszersmint azt is látja, hogy e megrázó eseménynek kezdete is van, mely aztán elkészítette a véget. X a g y k é n y eztetese k közt nő fel a szerencsétlen fia és lett belőle garázda, tolvaj, a ki még apját is kiűzi saját házából. Xo atyámfiái ennél az esetnél hatalmasabb predikácziőt már igazán nem kaphatnak a szülők. Csak aztán foganatja legyen ! Jótékony főúri család. Midőn a kedves »Magyar Földmivelő«-beu olvastam, mint segített Somsich Béla gróf Babocsán bőkezűen egy tüzkárosult szegény emberen, elhatároztam, hogy elmondok egvet-mást egy másik so- mogyvármegyei főurról, őrgróf Pallavicini Ede ő nagyméltóságáról és családjáról. 1895-ben költözött az őrgróf családjával a kapós mentén, Mosdós községében épült gyönyörű, pompás uj kastélyába, honnét azóta nem távozott semmi szegény bő alamizsna, semmiféle beteg tanács s orvosság nélkül, mennyi megy csupán alamizsnára. azt egy hiteles szemtanú elbeszéléséből tudom, kinek állítása szerint naponkint 5 —fi forint osztatik szét e czélra. Mennyi beteg fordul meg ott a kastélyban, onnét következtetem, hogy az angyal- lelkű őrgrófné szül. MaiSáth Etelka sokszor egész délelőtt sem tesz mást, mint mossa s kölözgeti puha kezével a legborzasztóbb sebeket, vizsgálja a betegeket, adja a tanácsokat s a hassonszenvi gyógyszereket. Es Isten után annyinak adta már vissza a testi egészséget, hogy mióta betegeiről naplót vezet 2 év alatt Baranya-, Tolna-, Somogyvármegyéből több mint 700 beteg kapott tőle segítséget s orvosságot teljesen ingyen, Isten nevében. Az őrgróf urnái a legjobb napszám, nála a legmagasabb az egész vidéken a munkabér és cselédfizetés annyira, hogy a szomszéd birtokosok nem egyszer panaszkodnak is e miatt. Az őrgróf alapította meg a virágzó hitelszövetkezetet, mely két évi fennállása alatt a heti 10 krajczáros betételekből 5000 frtnál többet takarilott meg a polgároknak, mely összeg különben nyom nélkül elveszett volna, vagy a koesmárosok kezébe vándorolt volna ;ő szervezte a tejértékesitő szövetkezetei, melynek csekély házbér fejében a saját területén e czélnak „teljesen megfelelő uj tégla-épületet emeltetett. Ő sürgette a kath. olvasókör megalakulását, mely körnek ő ad ingyen helyiséget, áldott neje pedig adta a bútorokat, felszerelést, a könyvtárt, körülbelül 300 frt értéket ugv, hogy a tagok 50 krajczárig tagdijat fizetnek csupán, miből csakis a fűtést s világítást kell fedezniük. Alakulóban van a keresztény fogyasztási szövetkezet is. Említenem sem kell talán, hogy mindezen intézményeknek vezetője, lelke és elnöke maga az őrgróf ur. S mindez még kevés. Mosdós szegény községének iskolát kellett volna építenie s egy segédtanító lakásáról s fizetéséről gondoskodnia, e nagyon is terhes költségtől megkimélendők a községet, az őrgróf és őrgrófné a sajátjukból építettek egv 10 ezer forintba kerülő nagyon szép óvoda- s leányiskolát magában foglaló épületet s tettek le fenntartására s a vezető apácza- tanítónők ellátására 30 ezer forintnyi tőkét a t veszprémi alapítványi pénztárnál. Mindezek meggyőzhetik a jó magyar népet arról, hogy jó az, ha vannak ilyen gazdagok, mert igy jut a jótékony czélokra is . . . De hogy ott Mosdóson nem találna talajra semmi- „ féle népizgatás, annak nem csekély okát abban is találom, hogy az őrgrófék fényesen felszerelt, művészileg kifestett kápolnájukat, mely vagv 30 ezer írtba került, nemcsak megnyitották a község híveinek, kik azt meg-meg is töltik zsuffolásig, hanem nem egyszer ott térdepel ám az egész család, maga az őrgróf is az Ur oltáránál, hogy avval a szegény, földmives néppel együtt vegye magához a kenyér sziliébe rejtőző Isten-embert a szentáldozásban. Ilyenkor érzi az a nép, hogy Isten előtt mégis csak egyenlő ur és szolga, gazdag és szegény és haza megy azzal a tudattal, hogy a jó Isten nem hagyja el a szegény embert. Hogy többet ne mondjak karácsonykor is 130 szegény gyermek kapott téli ruhát. Kapó smenti. Három királyok napja. A kath. egyház f. hó fi-án »Három királyok napját« ünnepelte. Mikor t. i. a kis Jézus megszületett csillag támadt az égen, mely csillag vezetése mellett három bocs király, névszerint Gáspár, Menyhárt és Boldizsár útnak indultak, hogy felkeressék a világ Megváltóját, a ki született az emberiség megváltására. A kisded Jézusnak ajándékot is hoztak, aranyat, tömjént és mirhát. A három kiráty ajándéka emlékeztessen minket arra, hogy nekünk is ajándékot kell letennünk a Jézuska jászolához. De mondod, miből? Hiszen nekem aranyom nincs. Igenis van szivedben drágább gyöngy és nagyobb kincs, mint a mit a három kiráiy adott. Tudod-e mi az? A hit, remény és szeretet!
