Magyar Egyház, 2011 (90. évfolyam, 1. szám)
2011-02-01 / 1. szám
2. oldal 2011 HÚSVÉTI KÖRLEVÉL AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETEIHEZ MAGYAR EGYHÁZ Kedves Testvérek az Úr Jézus Krisztusban! Lukács 24:13-35. Emmausi tanítványok módjára lépkedünk a közeledő húsvét felé mi is. A lelkűnkben felvillanó gondolatokra válaszol a történet, hogy ne térjünk ki a világunkban megfogalmazódó kérdések elől, melyeket az életet nehezen viselők szegeznek nekünk. A két tanítvány a „nagyhét” eseményeinek a hatása alatt van még, reményt és célt veszítettek, nagy bajban vannak. Csendben, szótlanul vonszolják magukat az úton irtózatos és fájdalmas terhük alatt a sötét napok történése után. Mi mást tehet ilyenkor az ember, mint hogy jártányi erejével tagad és menekül? Egy sajátos lelkiállapot lesz úrrá rajtuk, s szavak nélkül is a mindenkori ember lehangoló kérdései merülnek fel lelkűkben: merre tart az életünk és miféle szándékok hajtanak minket, amikor terhessé válik minden? Ahol az élet „rendes” menetébe „beüt” egy tragédia, ott ilyesmi történik. Törékenyek vagyunk, és könnyen elveszítjük a fonalat. Még a távolról érkező hírek hatása is összeadódhat és megzavarhat bárkit. Földrengések sorozata, bányaszerencsétlenségek, a világ egyik részében áradások, szökőár, a másikban szárazság, az arab világ népeinek elégedetlensége, máshol a gazdasági nehézségek, az olajár emelkedése miatti elszegényedés, globális felmelegedés következményeitől való félelem, állásvesztések, munkanélküliség, családi problémák, betegség, tragédia - ezek a rettenetes hírek, amelyek fájdalmat okoznak. Sokakban felmerül ilyenkor a kérdés: hol van Isten? Hogyan történhetnek ilyen szörnyűségek? De a tanítványok fájdalmukban és mély mély veszteségük bódulatában is, egy idegen szavaiból erőt merítenek, aki segítségükre lett az úton. Sok a reményvesztett ember körülöttünk, akik nagy tervekkel indultak el egykor életük útján, de hitük vesztetten élik minden-napjaikat. Jézus éppen az ilyen reményvesztett életek kísérője kíván lenni. Együtt akar velük, velünk lépkedni az életünk „emmausi útján”. És a csoda, a megoldás ma sem fog elmaradni: felismerhetjük a feltámadott Krisztust - ha teljes szívvel hiszünk benne. A húsvét üzenete így csendül fel mindnyájunk számára, ahogyan az emmausi úton a tanítványok mellé szegődő idegen szolgál az „örömhírrel”: A szükségükben állt melléjük; társuk lett és gondoskodott róluk és Istent jelentette meg nekik, úgy, hogy az életük megváltozott tőle. Az átélt roppant nagy veszteség nem úgy tűnt el, mintha semmi nem történt volna. A változás nem varázslatos volt, hanem valóságos - Krisztus jelenlétéből fakadó. Tragikus helyzetük átváltozott, amint a melléjük szegődő idegenben felismerték az Urat. Szívünkből kívánjuk, és imádkozunk azért, hogy ezen a húsvéti ünnepen Isten nyissa meg szívünket, hogy felismerje mindenki azt, aki reménységet adhat ott is, ahol éppen reménytelenség van. Ismerje meg mindenki a feltámadott Krisztust, aki vigaszt nyújthat ott, ahol szomorúság van, reményt adhat ott, ahol reménytelenség van, és hálára nyithat ajkakat ott, ahol öröm van. Az első húsvét óta élő reménységünk lehet arra nézve, hogy Krisztusban nekünk is új, reményteli életünk lehet. Ennek az új, reményteli életnek a megtapasztalását adja mindnyájunknak ezen a húsvéton a kegyelmes Istenünk. A Feltámadott Krisztus által legyen boldog a húsvét ünnepe mindenkinek. Szabó Sándor püspök Király Frank főgondnok EASTER MESSAGE TO THE CONGREGATIONS OF THE HUNGARIAN REFORMED CHURCH IN AMERICA Dear Sisters and Brothers in the Lord Jesus Christ, Ezekiel 37:12-14 John 11:1-45 In one of the Old Testament prophetic books, the prophet Ezekiel experiences a vision in which God transports him to a valley filled with dry bones. He obeys God’s command to walk up and down among those bones and he discovers first hand that they are, in fact, “quite dried up”. God then asks the prophet “can these bones live?” And Ezekiel asks God to answer his own question. And God does so, saying to those dry bones, “I am now going to make the breath enter you, and you will live. I shall put sinews on you, I shall make flesh grow on you, I shall cover you with skin, and give you breath, and you will live. And the prophet carried God’s message to the people because they were the dry bones. In the text of John, Jesus brings a man named Lazarus back to life. We can discover that Lazarus is raised from the dead not for the purpose of coercing us into a single moment of belief but for the purpose of providing us with a powerful symbol of the “New Life” which God had promised Ezekiel in the valley of the dry bones. Standing before Lazarus’ tomb, Jesus says: “I am the resurrection, if anyone believes in me, even though he dies he will live, and whoever lives and believes in me will never die. Do you believe this?” You will discover that Jesus has come to draw all mankind out of the grave and into the light of his new life, and to enliven or recycle our dead, dry bones from the darkened tomb. Because He is the resurrection and the life, - Jesus puts the sinews of integrity and truth on our dry bones of hypocrisy and sham. He puts the flesh of compassion and forgiveness and reconciliation on our dry bones of condemnation and retribution. He puts the skin of peace and brotherhood on our dry bones of force and violence. He breathes the spirit of generosity and service into our dry bones of greed and exploitation. Over the dry bones of darkness and death, He breathes the spirit of New Life, the spirit of Love, which is our joy and our fulfillment. “I am going to restore hope in our peoples’ dried up bones”, God promises Ezekiel. “Unbind him and let him go free” is Jesus’ liberating command when Lazarus is given new life. The new life is for now! Eternity has already begun! Death and grave are conquered! Each morning’s awakening is a new resurrection! On Easter morning, when you open your eyes, put yourself in Lazarus’ place. Imagine that you have died to all that is past; that the old bones have been resurrected, reconnected by the new sinews, the new flesh and the new skin of God’s grace. Relish the feel and the taste of God’s breathing his new life into your spirit. The spirit of God is in you. New Life! You know, you live in resurrection times! You are risen! Happy Easter by the resurrected Lord, who is the Way, the Truth and the Life! With brotherly love, Sándor Szabó, Bishop Frank Király, Chief Elder
