Magyar Egyház, 2010 (89. évfolyam, 1-4. szám)
2010-07-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 1§. oldal megtervezése és építésének engedélyezése megalapozta a tragédiát. Gátszakadás ... Megbocsáthatatlan bűn! ...Ilyet még nem láttam! A fotó tanúsága szerint a gát két ága megerősítés nélküli derékszögben találkozott. Egy fizikus számára természetes, hogy a gátszakadás ebben a csatlakozásban történt. A derékszögű csatlakozásban ugyanis a nyomóerők elnyomják egymástól a gát két ágát. Ennek a feszítésnek nem állhat ellen az a gátvastagság, amely az egyenes szakaszon még teljesíti a kötelességét. Nem véletlen, hogy minden olyan szerkezetnél, amely belső nyomásnak kell ellenálljon, kerülik nemhogy a derékszögű, de általában az éles találkozásokat is, mert azok mindig nagyon gyenge pontok. A nyomástartó edények és más nyomástartó szerkezetek mindig lekerekítettek, hogy a belső nyomóerő eloszoljon rajtuk, ne egyetlen pontra vagy élre összpontosuljon. Megbocsáthatatlan bűnt követett el, aki ide lekerekített helyett derékszögű gátcsatlakozást tervezett. Válás György fizikus20l0. október 9. Népszabadság [Ma már tudjuk, hogy pont a sarok rész alatt agyagos talajréteg található, melyen az átázott töltés megsüllyedt.] A tragédia: első sorban a hullámfront, ami végigszáguldott erdőn, mezőn, falun. Ez, a közvetlen fizikai kontaktusnál egy normáltempójú autó becsapódási erejével mér ütést mindenre. Ez az erő természetesen függ a hullámmal közvetlenül találkozó felülettől. Amint ez megtörténik, olyan súlyos tárgyak (autók, gépek, kerti bútorok, farönkök) indulnak útnak, amiket maga a sodrás esetleg nem is tudna kimozdítani. Mint a vulkáni laharoknál és a cunamiknál, itt is az uszadékok romboló ereje okozza a legnagyobb kárt, és a legtöbb sérülést. Amint az első hullám tovahalad, mögötte a sűrű, iszapos anyag áramlik. A nagy sűrűség és a relative magas viszkozitás miatt ennek eróziós hatása is jelentős, ami a tereptárgyak sodrás felőli részén közvetlen kimosódást, mögöttük viszont komoly örvényáramlást erdményez. A szemből érkező nyomás plusz kimosódás, illetve a hátulról jövő szívóerő újabb rönkfákat, kimosott fatörzseket visz magával. Ezek ütközése emberrel, tárgyakkal nem szorul magyarázatra. Az utcák terelő hatása, a házfalaknál magasra csapó hullámok valamennyire irányítják, de egyben koncentrálják is az áradat erejét. Az elsodort emberek és állatok a gyors sodrás, a sűrű iszap miatt vannak még veszélyben. És a legfontosabb: a lúg. Értesüléseim szerint 12- 13pH-t mértek az áradatban, ami kb. 1%-os lúgkoncentrációnak felel meg. Ez folyósabbá teszi az iszapot, ami a nagy területen való szétterülést eredményezi. Ez a legjobb hatása. Rosszabb, hogy ez a kevésnek tűnő mennyiség szembe kerülve nagyon rövid idő alatt vakságot okoz, így ember és állat, ha a fején átcsapott az ár, gyakorlatilag elveszett. Lenyelve a száj és a nyelőcső felmeródását okozza. A gyomrot kevésbé támadja, mert azt vastag nyálka, és a lúgot közömbösítő sósav védi. A bőrre kerülve pillanatok alatt feloldja a bőrt takaró vékony zsírréteget, majd ugyanígy a bőr rétegeit is. Ez erős égő, maró érzéssel jár, nagyon fájdalmas. A ruha csak súlyosbítja a dolgot, mert szivacsként szívja magába a marólúgot, és azt a bőrön tartja. Továbbsúlyosbítja a marást azzal, hogy a mozgásnál dörzsölő hatást fejt ki, és a megmart felületeket egyrészt irritálja, másrészt azelkocsonyásodott szöveteket is letörli, ezzel szó szerint friss húst ad a maró anyagnak. Ráadásul a körmök alatt, hajlatokban, sérülésekben a marólúg megül, és napok múlva is eszi a szöveteket, súlyos gyulladást okozva még napokkal a menekülés után is. Emberi értékek: a lúgnak olyan erős maró hatása van, hogy az üveget is megmarja. Itt, "szerencsére" a "kis" koncentráció és a rövid behatási idő miatt erről szó sincs. Az ekkora koncentrációjú lúgkőnek a legtöbb anyag ellenáll egy ideig. Gond ott van, hogy az iszap ezt a behatási időt nyújtja el. A festékek lemaródanak, a vas korrodál, ám az aluminium tárgyak (utcai lámpák, táblák tartóoszlopai, az autók motorjának borítása) gyakorlatilag feloldódnak. Ez ott jelentős, aholezek a tárgyak a kisebbnagyobb tavakban megállt vörösiszapban ragadnak. Környezet: A földeken szétterült vörösiszap, a lúgtartalom miatt gyakorlatilag sterilizálja a környezetét. A talaj lakó mikroorganizmusok, rovarok, állatok ugyanúgy elpusztulnak, mint a
