Magyar Egyház, 2008 (87. évfolyam, 1-4. szám)

2008-10-01 / 4. szám

MAGYAR EGYHÁZ

11. oldal

Debrecen. 1567.

(MELIUSZ JUHÁSZ Péter:)

Breuis confessio pastorvm ad synodvm Debrecij[!] celebratam 24, 25 et 26 Februa. anno D. 1567 conuocatorum.

Debrecini MD Református zsinati hitvallás.- A címlapon a hitvallás 12 pontja. A címlevél után Petrus Melius vei Ihász de Horhi, pastor ecclesiae in Debrecen ajánlása Joanni Secundo ... regi Debrecen 1567 június 28-i kelettel. Utána Summa confessionis címmel az 1567 február 24—26-án tartott debreceni alkotmányozó zsinat által elfogadott hitvallás következik. Ez főként a Szent-háromságot és Krisztus istenségét tárgyalja, és az unitáriusokkal szemben erősen hitvitázó jellegű. Fordítása: Kiss Á.: Zsinatok 465-519.

Az ajánlásból következik, hogy a hitvallásnak legalábbis szerkesztője Melius Juhász Péter (Zoványi: Cikkei 100). Révész Imre azt bizonyította, hogy kifejezetten Melius műve (Egyháztörténet 123-124).

A debreceni zsinat az erdélyi unitáriusokkal szemben a korábbi engedékenebb álláspontot harciasra cserélte. A tizenhét esperesség lelkészeivel tartott zsinatról illetve e hitvallásról írtak: Kiss A.: Zsinatok 459^4-65 - Borbély: Unit. polem. 32 - Révész Imre i. m. 159 - Studia et Acta Ecclesiastica II. Bp. 1967, 232- 235, Nagy Barna. Ugyanennek a hitvallásnak magyar szövegével Kiss Áron végezte el az összehasonlítást, és megállapította, hogy ez a latin szöveg nagyrészben más, bővebb és tudományosabb modorban készült (i. m. 465, 520-521). Megjegyzendő még, hogy a magyar szöveg címlapja 14, e latin szöveg pedig 12, jórészt eltérő pontban sorolja fel a zsinat végzéseit. Ezen a latin és a magyar nyelvű hitvalláson kívül ugyanez a zsinat még egy 74 cikkelyből álló egyházi törvénykönyvet is alkotott. LXVII Töröc.

nféfs'i® Pá*

m--------- S' u

rcuis co

- STORVM AD SY/s'OD-VM Á

Dcbrccijcclcbvaram 2<5,Februa.- •

.Anno. D. 1 7 6 7. conuoca- ^

% *.•:* toruin.

1. De vnolab,«

2. De lehoua Elobijm feu de 7 r i a de,

$. DcMcdiarorc £. Decaulapcccati fa De Sordibus Ancicbriíli damnandís.

6. De. ^(Icftinaticine.

7. De lÍp<hro arbícrfo. nuparum fancrarum.

in t: ' }>;

„ x>dc áiris cc vcft'bus"

lí.De Wieounianin-.acttcíiirrecticne; \

rt..3?e»f(iíaTí(51r^unirnrorMtní)abcllianoruín. 1

í. De

. * a. De coéna

Á, * y -|~v

10,-De pane

v \^rFum domioi manct in xternum, Efa/.^

4*1GprtfiKum impiorum peribit, ci Comctx (f,jrctj.

corum abiuniiríuntu^Fíál. i.ty A po£8.?.

\ : / * DEBRECENI.

Excifdcbat Michael I 6r6c, Ai\vM. D. LXVII. ^

The Hungarian Revolution of 1956

The Hungarian Revolution of 1956 (Hungarian: 1956-os forradalom) was a spontaneous nationwide revolt against the Stalinist government of the People’s Republic of Hungary and its Sovietimposed policies, lasting from 23 October until 10 November 1956.

The revolt began as a student demonstration which attracted thousands as it marched through central Budapst to the Parliament building. A student delegation entering the radio building in an attempt to broadcast its demands was detained. When the delegation's release was demanded by the demonstrators outside, they were fired upon by the State Security Police (ÁVH) from within the building. The news spread quickly and disorder and violence erupted throughout the capital.

The revolt spread quickly across Hungary, and the government fell. Thousands organized into militias, battling the State Security Police (ÁVH) and Soviet troops. Pro-Soviet communists and ÁVH members were often executed or imprisoned, as former prisoners were released and armed. Impromptu councils wrested municipal control from the ruling Hungarian Working People’s

Party, and demanded political changes. The new government formally disbanded the ÁVH, declared its intention to withdraw from the Warsaw Pact and pledged to re-establish free elections. By the end of October, fighting had almost stopped and a sense of normality began to return.

After announcing a willingness to negotiate a withdrawal of Soviet forces, the Politburo changed its mind and moved to crush the revolution. On 4 November, a large Soviet force invaded Budapest and other regions of the country. Hungarian resistance continued until 10 November. Over 2,500 Hungarians and 700 Soviet troops were killed in the conflict, and 200,000 Hungarians fled as refugees. Mass arrests and denunciations continued for months thereafter. By January 1957, the new Sovietinstalled government had suppressed all public opposition. These Soviet actions alienated many Western Marxist, yet strengthened Soviet control over Central Europe, cultivating the perception that communism was both irreversible and monolithic.

Public discussion about this revolution was suppressed in Hungary for over 30 years, but since the thaw of the 1980s it has been a subject of intense study and debate. At the inauguration of the Third Hungarian Republic in 1989, October 23 was declared a national holiday.