Magyar Egyház, 2008 (87. évfolyam, 1-4. szám)

2008-10-01 / 4. szám

MAGYAR EGYHÁZ 9. oldal 1. Kétnyelvű lelkipásztori szolgálat biztosítása. 2. Az istentiszteleten használt magyar nyelvű liturgiái anyagok összeállításánál a diaszpóra igényeinek figyelembe vétele- énekeskönyvek- istentiszteleti rendtartás- vasárnapi iskolai anyagok- naptár, kalendárium. 3. Magyar nyelvű kiadványok ügyében az anyaegyházak kiadóival való együttműködés. 4. A diaszpórában élő gyülekezetek kívánatosnak tartják, hogy az anyaegyházak és lelkészképző intézményeik- az ösztöndíjas diákokat készítsék fel kisegítő gyülekezeti szolgálatra, amely során a diaszpóra aktuális hely­zetéről is tájékoztatást adnak;- mérlegeljék a diaszpórában eltöltött gyakorlati év elis­merését;- ünnepi, illetve alkalmi legátusokat (teológusokat, aktív vagy nyugalmazott lelkipásztorokat) küldjenek. IV. Gyakorlati tennivalók A diaszpórában élő gyülekezetek és egyházak szükséges­nek tartják, hogy az anyaegyházak rövid határidőn belül (6 hónap) egy közös testületet/bizottságot hozzanak létre a fenti ügyek koor­dinálására és a folyamatos kapcsolattartás biztosítására. A diaszpóra egyházak és gyülekezetek vállalják, hogy rövid határidőn belül (6 hónap) kijelölik a kapcsolattartó szemé­lyeket. Ugyanakkor az anyaegyházak megbízzák a kapcsolattartó személyeket, hogy érdemben képviseljék, illetve ápolják a partner­egyházakkal létesített kapcsolatot a szórványgyülekezeteket érintő kérdésekben. A diaszpórában élő gyülekezetek és egyházak javasolják, hogy az anyaegyházak rendszeres (kétévente történő) tanács­kozásokat szervezzenek az együttműködés eredményeinek értékelése és a további feladatok meghatározása céljából. 2008. november 18. Megjegyzés: A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat képviselői fontosnak tartják minden felmerült és a jövőben fel­merülő kérdésben szoros kapcsolatot tartani a Magyar Református Egy­házak Tanácskozó Zsinatával. A többi képviselő nem osztotta ezt a vé­­leményt. Résztvevők: Amerikai Magyar Református Egyház Ausztráliai Magyar Református Egyház Ausztriai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat Észak-Rajnai és Vesztfáliai Magyar Protestáns Gyülekezet Franciaországi Magyar Protestáns Egyház Kálvin Egyházkerület, UCC Kanadai Magyar Református Egyházak Uniója és a Kanadai Magyar Református Lelkészegyesület Müncheni Magyar Református Gyülekezet Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat Svájci Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezetek Szövetsége Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség Magyarországi Evangélikus Egyház Magyar Evangélikus Konferencia Magyarországi Református Egyház egyházkerületei Erdélyi Református Egyházkerület Királyhágómelléki Református Egyházkerület Kárpátaljai Református Egyház Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Ezután sor került a Zsinati Iroda munkatársaival az együttműködési lehetőségek ágazatonkénti feltérképezésére. A konferencia résztvevői este a Művészetek Palotájában kulturális programon vettek részt, másnap délután pedig Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke meghívására a Parlamentbe látogattak. A Diaszpóra Konferencia résztvevői a további napokban a Magyarországi Református Egyház őszi Zsinati ülésszakának vendégei voltak, figyelemmel kísérve a Magyarországi Refor­mátus Egyház sokrétű szolgálatát. Az ülésszak nagy eseménye volt, hogy a Magyarországi Református Egyház zsinata ellensza­vazat nélkül, három tartózkodással megszavazta az egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő Magyar Református Egyház alapító alkotmányának előzetes ratifikációját. A XII. zsinati ciklus utolsó ülésén hozott döntés értelmében a testület tagjai 2009. május 22-én megszavazzák a Magyar Református Egyház alkot­mányát. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke kijelentette, hogy Debrecenben hirdetik ki az alkotmányt, az eseményt a refor­mátus Nagytemplom előtti óriáskivetítőkön figyelhetik majd az érdeklődők. Azután megkoszorúzzák a reformáció nagy magyar­­országi alakjainak emléket állító szobrokat. A püspök arról is beszélt, hogy karácsonykor és húsvétkor ezentúl közösen fogal­maznak majd meg ünnepi körleveleket. Márkus Mihály püspök a zsinat ülésén elmondta, hogy a 2009-ben aláírandó alkotmány igyekszik megszüntetni az "1920- 1921-ben szétszóródást elszenvedett" református területi szét­tagolódást, és lehetővé teszi, hogy összehívják a Kárpát-medence összes magyar református egyházi képviselőjét; ez először 1881- ben, a legutóbb 1906-ban történt meg. A tömör megfogalmazású okirat nem bonyolódik végrehajtási szabályozásokba, ugyanakkor tisztázza a legfontosabb egyházi fogalmakat - folytatta. Arra is rámutatott, hogy "minden szövetség a szövetségre lépő önkor­látozását jelenti bizonyos mértékig", ám ezzel együtt nem szűnnek meg a későbbiekben sem az önálló jogi személyiségű egyházak, egyházkerületek, például az egyházi bíráskodás mindegyik rész­egyházban külön történik majd. A Magyar Református Egyház cégbejegyzését is megteszik, ennek helyszínéről később egyeztet­nek. Márkus Mihály közlése szerint az egységes Magyar Re­formátus Egyház közös zsinata 120 tagú lesz, ebből 60-at az MRE delegál, 32 képviselőt Romániából, 10-et Szlovákiából, 8-at Kár­pátaljáról, 6-ot Szerbiából, 2-2 tagot pedig Horvátországból, il­letve Szlovéniából küldenek majd. A 60 magyarországi képviselőt az elkövetkező, XIII. zsinat delegálja a 4 magyarországi egyház­kerületjavaslata alapján. A határon túli delegáltak részéről megszavazásra váró alkotmány leszögezi: "a magyar reformátusság mindig több ország területén élt egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel" , a velük való vallási egységet, összetartozást soha nem vonta kétségbe. Azt is ki­mondja, hogy a Magyar Református Egyház tagjai mindazok, akik "magukat a magyar református egyházhoz tartozónak vallják, (...) legyenek magyar vagy más anyanyelvűek". A dokumentum tisztázza, hogy az istentiszteleti és ügy­viteli nyelv a magyar, ám "azon részegyházak, amelyek területén más liturgiái és ügyviteli nyelv is hivatalos, azt a belső jogrendjük szerint változatlanul használják". Erre a kitételre egyebek mellett azért volt szükség, mert a szlovákiai református egyház közös­ségén belül harminc egyházközség szlovák ajkú hívekből áll - tette hozzá Márkus Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents