Magyar Egyház, 2007 (86. évfolyam, 1-4. szám)

2007-10-01 / 3-4. szám

26. oldal MAGYAR EGYHÁZ Elhunyt Dr.Csiha Kálmán püspök 2007. november 7-én, életének 78. évében meghalt Dr.Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület ny. püspöke. Temetése no­vember 10-én volt Maros­­vásárhelyen. Életéért hálaadó istentiszteletet tartottak a Gecse utcai református temp­lomban. Csiha Kálmán 1929. szeptember 17-én született az Érmelléken, Érsemlyénben. Iskoláit Érmihályfalván kezdte, majd Sárospatakon, Debrecenben, Érmihályfal­ván, Zilahon, Nagyváradon végezte. Az utolsó iskolai éveket otthontalanságban töltötte el, maga kereste kenyerét, mi­után szüleit 1949-ben kényszerlakhelyre vitték. Lelkészi képesítést 1954-ben Kolozsváron, az Egyetemi fokú Protestáns Teológiai Intézetben nyert. Aradra nevezik ki segédlelkésznek, ahol megsz­ervezi az Arad-Gáj-i egyházközséget, amelynek első lelkipásztora lett. 1956-ban házasságot kötött Nagy Emese segédlelkésszel. 1957 decemberében fel nem jelentés miatt letartóztatták és egy koncepciós perben 10 évi börtönre ítélték. Hat és fél év után 1964- ben szabadult az általános amnesztiával. Megjárta Kolozsvár, Ma­rosvásárhely, Szamosújvár, Jilava börtöneit, Periprava, Luciu- Giurgeni, Salcea munkalágereit, hastífusszal Galacot. Nem volt joga kapcsolatot tartani családjával, kislányát 6 éves korában látta először szabadulása után. Kiszabadulása utáni szolgálati helyei: Gógánváralja, Maros­­vásárhely, ahol 20 évet szolgált. 1975-ben teológiai doktorátust szerzett a gyakorlati teológia köréből. Öt önálló gyülekezetét szervezett. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választották 1990. május 4-én, a Romániában történt változások után. Több megemlékezése jelent meg életéről, ezek közül a legismertebb a "Fény a rácsokon". Ebben az 1957. és 1964. között börtönben töltött éveit írja le. Könyve börtönnapló, amelyben a koncepciós per nyomán börtönben töltött évek megpróbáltatásainak és szen­vedéseinek méltóságteljes leírását adja. Megrázó, lírai eszközökkel mondja el a megpróbáltatás gyötrelmeit. Egy ember életének, személyes "élményeinek" elmondásán túl egy kor történelmi do­kumentuma is ez a kötet. Az Amerikai Magyar Református Egyház részvétnyflvánítása Az Amerikai Magyar Református Egyház vezetősége, lelkipásztorok és gyülekezeteink tagjai Isten iránti hálaadással emlékezünk a világon szétszóródott magyar reformátusság egyik nagy püspök egyéniségére. Emlékezünk Ft.Dr.Csiha Kálmán püspök hitvalló szolgálatára, meg nem alkuvó hitére, nemzedékek­nek példamutató életére. Hisszük, hogy őt Isten küldte közénk vigasztalóul, bátorítóul, hogy egyek maradjunk Őbenne. Szol­gálata, küldetése erről bizonyság, aki mindig megmaradt annak, akinek Isten rendelte: őrálló a bástyán, igehírdetö alkalmas és al­kalmatlan időben, az Úrnak szenvedő szolgája, szétszóródott né­péért reménykedő és mindent vállaló lelkipásztor. Családjával együtt vigasztalásért könyörögve Isten kegyelmére bízva adjuk ál az Úrnak, tudva, hogy “Az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” Római levél 6:23. Emléke legyen áldot szívünkben, életünkben. Ontario, California 2007. november 9. Ft.Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke a Magyar Református Egyházak tanácskozó Zsinata ügyvezető elnöke Beke C. Antal, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka Ft.Török István az Amerikai Magyar Református Egyház főjegyzője A Piece of America in Berekefürdő (Hungary) An English Language Camp was organized by the Re­formed Primary School of Mezőtúr (Hungary) for its students (grades 3-8) in July 16th -21st, 2007. The accommodation was in the youth hostel of House of Atonement in Berekfürdő, which is a very nice place. The 26 students and their teachers were waiting for the camp with great excitement, since not only was a financial aid sent from the US but two members of the congregation arrived to Hungary also. Though British English is taught in the class, we tried to get used to the American dialect during the six days of the camp. The students started to communicate with our guests after the first timidity, besides they were encouraged to do it by their teachers (for example the blessings before and after the meals were asked in both languages from the second day). The fifteen- and twenty-year-old girls were together with the children almost at all times; they were, therefore, of a great assistance to spend such an enjoyable week. The girls talked about the American culture, holidays and school system in the mornings. Besides, not only were the traditional American foods talked about, but peanut butter and jelly sandwich were able to be tasted also. We saw some photos on a Thanksgiving Dinner, too, and on Perth Amboy (New Jersey) where the girls come from, further­more, on the sights of New York City. We spent the hot afternoons in the pool across the street. The children were divided into groups according to their capability of swimming, so they could enjoy the cool water in the appropriate pool. Many of them tried out the water soccer with crawling and thumping. Fortunately nobody was hurt or injured or got a touch of sunstroke. After dinner we had great disco and limbo parties, a fash­ion show (in English, of course). Moreover, our dancers danced to Latin rhythms. The TV was only switched on for watching one of the stories of Winnie, the Pooh (just for practicing the American English). We learnt a lot of songs during the camp, but the hit of the week was, undoubtedly, the national anthem of the USA. We were singing in the mornings and in the evening, some of us even in the afternoons in the pool. The girls made a full confession be­fore lightning the campfire: they confessed that although they had been living in the US for years, they had been born in Hungary and their names were Anna Kocsis and Zsófi Kocsis. So they have not forgotten Hungarian language yet and they understood everything whatever was spoken around them. (It was very funny when the

Next

/
Thumbnails
Contents