Magyar Egyház, 2007 (86. évfolyam, 1-4. szám)
2007-10-01 / 3-4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 19. oldal észrevennék és kérdeznék, miért nem szóltunk éppen a Golgotának egy igen szembetűnő alakjáról, a híres és titokzatos „Lovon ülő arab”-ról. Ha nem volna ott a fehér ruhás alak a kecses paripájával, a kép valahogy mintha félrebillenne. így harmonikus kompozíciót alkot az egész, s a Krisztus keresztjéből kiinduló, térben és időben bővülő köreivel egy egységet képező és csodálatosan összeszerkesztett monumentális alkotás van előttünk. De mit keres a képen az arab férfi? Miért pont ő van annyira fölemelve, miért világít oly szembetűnően? Aztán, mit keres ott a Golgotha „hegyén” a ló? A zsidóknak - tudjuk - főként szamaruk volt. Éppen emiatt nem könnyű ezt megfejteni. Munkácsy nagyon komoly tanulmányokat végezhetett a biblikum terén, mielőtt a kompozíciót megalkotta, megálmodta. Jogosan tette oda az „arab lovast”, mert művészi szabadságával élve szerette volna a húsvéti örömhírről mindazokat a nagy érzéseket fölvinni a képre, amelyek hitében ott voltak. A régebbi korok festői is akarták ezt, s úgy oldották meg a dolgot, hogy glóriát és dicsfényt festettek bizonyos alakok feje fölé, Jézus fölé olykor még nagyobbat. Munkácsy azért nem festett glóriát és dicsfényt, mert sem a korához, sem a stílusához, sem pedig a biblicizmusához ez nem illett. Festett viszont „arab lovast”. Miért? Mind az Otestamentum, mind, pedig az Újtestamentum ismerte a lovak szerepét, hasznát. Ha Mózes könyveitől egészen a Jelenések könyvéig számba vesszük a lovakkal kapcsolatos megjegyzéseket, egyfajta kettősséget tapasztalunk. A lovak egyrészt az állam vagy a király harci erejét, hatalmát jelentik, másrészt az idő előrehaladtával szimbolikus értelmet nyernek. Először csak azt jelzik, hogy Istennek mindenek felett hatalma van (2Móz 15,1-18), majd Jóéi és Zakariás prófétáknál a messiási korszak beköszöntését. Ló és lovas mindig együtt jelenik meg, ezért ez, mint szimbólum vált fontossá Izráel fölfogásában is, mégpedig Isten végső győzelmének a kiábrázolására. (Jel 19,11; 19,21) Munkácsy ezt bizony tudhatta, mert az ő „arabja” az ő Krisztusára néz visszafelé. A lovon ülő férfi tehát szoros kapcsolatban van a kereszten szenvedő Krisztussal. A festő ezzel világosan kiábrázolja azt, hogy itt egy mindent átölelő, kozmikus jelentőségű esemény van kibontakozóban. Az fog bekövetkezni, amit ott még senki sem lát, és senki sem tud. Nem az ember kezében van ugyanis a mindenség, s benne az egész emberiség sorsa, hanem a mindenek fölött győztes Isten hatalmán és minden értelmet felülhaladó szeretetén nyugszik: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16) Nem a kereszté tehát az utolsó szó, hanem a halál fölött is győztes Krisztusé! Bizonyára nem szaladunk előre a képzelet útján, ha feltételezzük, hogy Munkácsy olvasta és értette Krisztus majdani visszajöveteléről szóló próféciát a Jelenések könyvéből. Ismerjük a Golgothához készült vázlattanulmányt, amely zárójelben az „arab lóhátas” nevet kapta. Ezért neveztük mi is így. Ha jobban megnézzük ezt az alakot a nagy festményen, akkor ez nem látszik arab embernek. Sőt, arca sokkal inkább hasonlít Jézus arcához, s a győzelmet jelképező fehér lovon ül, a királynak kijáró fehér öltözetet viseli, lova pedig föl van ékesítve. A Bibliában így olvassuk: „íme a fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja,...; és vérrel hintett ruhába volt öltözve. Ez a név adatott neki: Az Isten Igéje... Ruhájára és derekára az a név van írva: KIRÁLYOKNAK KIRÁLYA ÉS URAKNAK URA.” (Jel 19,11-12-13, 16) Munkácsy Mihály így ábrázolta ki a halálon is győztes, feltámadott Krisztust: a húsvéti örömüzenetet! A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata gyűlése Nagyváradon Dr. Erdélyi Gézát, a Szlovákiai Magyar Református Egyház püspökét választották újra a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának lelkészi elnökévé a nagyváradi közgyűlésen 2007. október 19-én A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban tartott, évente megrendezésre kerülő közgyűlés délelőtti megbeszélseire tíz ország ötven egyházkerületéből érkeztek képviselők, az itthoni és magyarországi küldöttek mellet, többek között egyesült államokbeli, hollandiai, horvátországi, szlovákiai református püspökök jelentek meg. A világ magyar református egyházait magában foglaló Zsinat újabb hat éves ciklusra megválasztotta lelkészi elnöknek dr.Erdélyi Gézát, a Szlovákiai Református Egyházkerület püspökét. Az ügyvezető elnöki tisztségre Szabó Sándor, az Amerikai Magyar Református Egyház püspökét választotta meg a Tanácskozó Zsinat, míg a világi elnöki tisztségre Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) főgondnoka lett megválasztva. A kezdő áhítatot a házigazda KREK püspöke, Tőkés László tartotta, majd Szilágyi Zsolt köszöntötte az egybegyűlteket az egyház és a nemzet sorsának összefüggését hangsúlyozva. Ezt az elnöki beszámoló követte. Erdélyi Géza az autonómia megvalósításának fontosságát hangsúlyozta, mert - mint fogalmazott - a világ magyarsága szorongatott helyzetben van. 2050-re Magyarországon 6 millió ember fog élni és a kisebbségben, diaszpórában élő magyarok teljesen asszimilálódni fognak, közölte Erdélyi Géza, aki beszámolója végén a zsinat további terveit ismertette. Ezek között szerepel többek közt egy lelkészi kézikönyv és egy prédikációkban használható verses gyűjtemény kiadása, a nehéz anyagi helyzetben lévő gyerekek megsegítése, ifjúsági konferenciák szervezése és a már meglévő táborok támogatása. Az elnöki beszámolót a Tanácskozó Zsinat elfogadta. A beszámoló után Tőkés László elmondta, hogy a Zsinat legfontosabb feladata tevékenysége folytonosságának fenntartása, annál is inkább, mert a magyarországi református egyházkerületek által a Generális Konventtel tulajdonképpen a Tanácskozó Zsinat létjogosultságát kérdőjelezik meg. Ezt a felemás állapotot meg kell oldani, hangoztatta Tőkés püspök. Az egyik felszólaló jelezte, hogy a Nyugat-Európában és máshol a világon szolgáló magyar református egyházaknak nagy szükségük lenne a Tanácskozó Zsinatra és annak támogatására, mert több helyen lelkészhiánnyal küszködnek, és a hívek száma is aggasztó mértékben apad. Az egész világon ma mintegy három és fél millió magyar reformátust tartanak nyilván. Ebből mintegy kétmillióan élnek Magyarországon, másfél millióan a különböző országokban. Az első világháborút követően Magyarország területvesztésével együtt számos magyar egyházrész, így az egész Erdélyi kerület és gyülekezetek csoportjai kerültek határainkon kívülre. Ezek ősi lakhelyükön élnek ugyan, de idegen nyelvi és vallási környezetben folytatják életüket. Az Amerikai Egyesült Államokban két különböző egyházi szervezetben, összesen hatvan magyar református gyülekezet él. Ezenkívül Kanadában, Nyugat-Európában, Ausztráliában, Latin-Amerikában élnek magyar reformátusok. A környező országokban és a világon szétszórtan élő magyar reformátusokkal a Magyarországi Református Egyház, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata és a Magyar Reformátusok Világszövetsége tartja a testvéri kapcsolatot.
