Magyar Egyház, 2006 (85. évfolyam, 1-4. szám)
2006-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 15. oldal Ravasz László: r r En vagyok az Elet! "Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él. "(János 11,25) Jézusnak azok a szavai a legcsodálatosabbak, amelyekben magáról állít valamit. Megáll a sűrű, vak homályban, ahol senki sem tud tájékozódni, senki sem lát tovább egy arasznál és azt mondja: én vagyok a Világosság. Megjelenik célt tévesztett, bolyongó emberek között, kik nem tudják, honnan jönnek és hova mennek, merre van az atyai hajlék és azt mondja: én vagyok az Út. Megszólal a tudósok vitáján, ahol mindent megbizonyítottak és mindent megcáfoltak s ahol az emberi ismeret relativitása egész sivárságában bontakozik ki és így szól: én vagyok az Igazság. Most pedig Lázár sírja felett látjuk, amint nézi, miképpen pusztítja el a mi ősi és legnagyobb ellenségünk, a Halál azt a drága embert, akit Jézus is megkönnyez s aztán világgá hirdeti: Én vagyok az élet. Ez azt jelenti, hogy Isten, az egyetlen, örök és tiszta élet, maga az Élet Jézus személyiségében csordult ki, mint a Balaton a Sióban. Ez élet mutatott földi formát, amikor Krisztus testben járt, de a feltámadás óta mennyei formát mutat, mióta Krisztus az Atya jobbján ül. Mindebből két dolog következik reánk nézve. Először is az, hogy Jézus nem azt mondja: én tudom, mi az élet, hanem azt: én vagyok az Élet. Úgy adja benne magát az életet, mint a napban a világosság, az igaz útban a cél magától és természetesen megadatik. Úgy kínálja fel magát, mint a szomjúhozónak a víz, a vízbeíülónak a mentőkéz, gyermeknek az anyai kebel, mintha mondaná: nézd, itt vagyok, élj velem. Ne okoskodj, ne reflektálj, ne kérdezd, ki vagyok és honnan jöttem, mindezt eligazíthatod azután; legelőször: élj velem. Másodszor benne van az, hogy Jézusban lehet élni az örök életet. Ez azt jelenti: az örökélet annyi, mint Őt venni fel magunkba és Őt alakítani ki. Őr imitálni, benne naponkint elmerülni és belőle naponkint életretámadni. Megtelni az Ő szellemével, elsajátitani érzületét, ténylegesen bírni az Ő kapcsolatát: azt is, amiben Istennel él, azt is, amiben az emberekkel élt. Ennek az életnek fogamzása, születése és növekedése van. Kicsiny, szinte láthatatlan kezdetből nő bele az örökkévalóságba. Eleinte olyan csekély, hogy a gonosznak egy lehellete elpusztíthatja, végül olyan dicsőséges, hogy a kárhozatnak minden seregei még árnyékot sem képesek vetni reá. Ennek az életnek árthat a bűn, árthat a kísértés, de a halál nem. Ha egyszer megfogant, a halál teljes biztosítása, jele annak, hogy többé nem éri támadás. A halál küszöb, amelyeken át mi, űzött királyok, a győzelem földjére lépünk. Ezt jelenti az Ige: Aki énbennem hisz, ha meghal is, élni fog! “Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért...” Mester Miklós 1906. március 8.-án a székelyföldi Rugonfalván (Udvarhely megye) született. Középiskolai tanulmányait a székelykereszturi Unitárius Gimnáziumban végezte. Az érettségit román nyelven kellet letennie a trianoni nemzetcsonkítás következtében Románia részévé lett Erdélyben. Bíztató jövő hiányában elhagyta szülőföldjét és Budapesten folytatta tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán, ahol keleteurópai történelemből doktorátust szerzett 1937-ben. Könyvalakban megjelent doktori értekezése (Autonom Erdély) a 19. század magyar-román kapcsolataival foglalkozott. Könyve ma is időszerű forrásmunka kutatók számára, tárgyilagos és elfogulatlan törtenélemszemlélete miatt. A kormánypárt jelöltjeként képviselőnek választották a nemzetiségileg színes összetételű (magyar, sváb, szerb és szlovák) ráckevei választási kerületben 1939-ben. Képviselőként az ott élő nemzetiségek és a különböző társadalmi réteghez tartozó emberek harmonikus együttélésen munkálkodott. 1944-ben a református egyház támogatásával kinevezték vallás és közoktatásügyi államtitkárnak. Ebben a pozícióban ahhoz a kevés számú emberből álló csoporthoz tartozott, akik kulcsszerepet vállaltak a zsidó üldözések idején a mentési akciókban. Az általa mentesítettek közé tartozott Gőzön Gyula és Rózsahegyi Kálmán színészek, Germán Tibor orvosprofesszor (Bajor Gizi színésznő férje), Heltai Jenő író, Rusznyák István orvosprofesszor (a háború után a Magyar Tudományos Akadémia elnöke), Fejér Lipót világhírű matematikus és Baktay Ervin Ázsia kutató. A nyilas hatalomátvétel következtében (1944. október 15) államtitkári pozícióját felhagyva menekülnie kellet és a háború végét a református egyház védelme alatt érte meg. A háború után számtalan meghurcolásnak volt áldozata mint a “régi rendszer” politikusa. A fizikai megsemmisítéstől vagy súlyos börtönbüntetéstől azok tanúbizonysága mentette meg a Népbíróság előtt, akik neki köszönhették mentesítésüket és így életbenmaradásukat 1944-ben. Kiemelkedő példa erre Stem Samu, a Budapesti Izraelita Hitközség Elnöke, Írásban adott nyilatkozata amelyben köszönettel elismerte Mester Miklós bátor és humánus szerepét a zsidó mentésben. Mindezek nem mentették meg Mester Miklóst a többszöri letartóztatástól és a családjával együtt történt kitelepítéstől Felsővadászra (Borsodmegye; 1951-1953). Élete hátrale-vő részét nehéz körülmények kö-zött, állandó rendőrségi zaklatás és megfigyelés alatt töltötte le. Reménykedő érdeklődéssel követte az értelmiség növekvő fugget-lenségi mozgalmát Magyarországon a 80-as években. Ennek jegyében több, a kommunista ideológiát elvető, magyar és demokratikus elveket valló fiatal történészt segített pályája kezdetén, megosztva velük történelmi tudását és élettapasztalatát. Mester Miklós sajnos nem érte meg a felszabadult Magyarország első független kormánya hivatalba lépését, rövid betegség után 1989. januárjában elhunyt. Mester Miklós életét az Istenbe vetett hit, humanista életfelfogás és cselekvés jellemezte. Együttérzett a kisebbségben levőkkel és üldözöttekkel, önzetlenül segítette őket nehéz időkben sokszor nagy kockázatot vállalva, tudását megosztva környezetével. Hűséges és szerető férj, és ennek a megemlékezés írójának, fiának, lélekben inspiráló, példamutató apja volt. Illik rá a bibliai idézet (Máté5:10) “Boldogok akik háborúságot szenvednek az igazságért mert övék a mennyeknek országa. ” Dr. Mester Zoltán, a Nyugati Egyházmegye világi jegyzője, a Hollywoodi Magyar Református Egyház presbitere
