Magyar Egyház, 2006 (85. évfolyam, 1-4. szám)

2006-01-01 / 1. szám

I . KÖNYVISMERTETÉS: Vallomás a kettős kötődésről A könyv, amit a kezemben tartok, az amerikai magyarság életének hat évtizedéről szól, mely hat évtized változatosabb és sorsdöntőbb volt minden addigi időszaknál, beleszámítva azokat az éveket is, amikor az első világháború előtt az első magyaror­szági kivándorlók az Egyesült Államok földjére léptek. Mert az volt ugyan a kezdet, az első amerikai magyar gócok kiala­kulásának, az idegen világba való beilleszkedés korszaka, de az amerikai magyarság létszáma a második világháború utáni exodus után növekedett meg jelentősen és vált szervezett etnikummá, olyan té­nyezővé, mellyel az amerikai politi­kának is számolnia kellett. Ez a kor­szak nemcsak azt a feladatot rótta a különböző okok miatt idegen világba került magyarokra, hogy beillesz­kedés által a befogadó ország hasznos polgáraivá váljanak, hanem köteles­ségükké tette azt is, hogy megőrizzék magyar identitásukat és megmarad­janak magyarnak. Ebben nincs ellent­mondás, sőt aki a határokon túl is hü tud maradni a szülőföldjéhez, az ősz­intébb érzésekkel kötődik Ameriká­hoz, mint aki kezét-lábát törve igyek­szik asszimilálódni és jobb amerikai­nak akar feltűnni annál, akinek itt rin­gott a bölcsője. Abban a korszakban, amelyről a könyvben összegyűjtött írások szól­nak, nem volt könnyű lojálisnak ma­radni a szülőhazához, mert ott olyan politikai rendszer uralkodott, amely­­lyel szemben az amerikai magyarok többsége ellenséges érzésekkel visel­tetett. Az 1945 utáni évtizedekben, amelyekről a könyvben közreadott újságcikkek, beszédek és beszámolók szólnak, kommunista világ volt Magyarországon és az amerikai magyarok legtöbbje ezelől menekült Amerika szabad földjére. Mégis volt rá mód, hogy a politikai emigránsok kötődni tudjanak elhagyott hazájukhoz, nem kevervén össze a politikai rendszert a magyar néppel. E könyv írójának sikerült megvalósítani ezt és amerikai pályakezdésének első percétől kezdve nyugdíjba vonulásáig ennek szellemében tevékenykedett, mindvégig a hit és a vallás erejére támaszkodva. Mert a könyvben olvasható írások papi ember tollá­ból származnak s azoknak minden sorát a mélységes Isten- és em­berszeretet hatja át. Aki ezeket az írásokat papírra vetette, áldoza­tos lélekkel munkálkodott Amerikába szakadt magyar vérei sorsá­nak javításán s az egymáson való önzetlen segítés lehetőségeinek keresésén. Szolgálatát pedig olyan szellemben végezte, hogy azzal azonosulni tudtak az első világháború előtt és a két világháború között kitántorgott "öregamerikások" éppúgy, mint a második világégés utáni hidegháborús időszak politikai menekültjei. Ahogy forgatom ennek a különleges könyvnek a lapjait, lelki szemeim előtt megjelennek Amerikában eltöltött évtizedeim fon­tos epizódjai, az Amerikai Magyar Református Egyház és az ab­ból kisarjadt Amerikai Magyar Református Egyesület összejövete­MAGYAR EGYHÁZ 13. oldal lei, a washingtoni Kossuth Házban és a ligonieri Bethlen Otthon­ban tartott ünnepségek, a testvérsegítő biztosító áldásos tevékeny­ségének mozzanatai, az amerikai fővárosba érkezett Mindszenty bíboros ökumenikus lélekkel történő fogadtatása és az amerikai magyar közösségek életének eseményei, amelyekben a könyv író­jának része és szerepe volt. Főleg az ő tevékenységéről olvasha­tunk részleteket a könyvben, kezdve a svájci egyetemi peregrinus­évektől a debreceni teológia és a michigani Hope College dísz­­doktorságáig, a gyémánt diploma átvételéig. Végül találunk a könyvben sok-sok nevet, élőkét és elhuny­takét egyaránt, akikkel a szerző mint egyházi és közéleti ember eddigi élete során kapcsolatba került s arcok, jellemzések, élet­pályák villannak fel előttünk az írások nyomán, amelyek éles szemről, jó íté­lőképességről, humanista gondolko­dásról és mély életbölcsességről tanús­kodnak. Ami pedig minden oldalról, min­den sorból valósággal sugárzik az ol­vasóra, az a pataki szellemiség, amely az író egész lényét áthatja és életének meghatározó vezércsillagaként mutatta számára az utat a legnehezebb helyze­tekben is. Ez a szellemiség csak azok sajátja, akik Sárospatak öreg kollégiu­mának falai között szívták magukba a tudományt és erről nemcsak egymást ismerik meg, akárhová sodródnak a nagyvilágban, de mindenki szemében megkülönbözteti őket más halandótól. A pataki szellemiség, amelyhez a szer­ző mindvégig hű maradt, vezette tollát egy tartalmas életről szóló vallomása megírásában és irányítja ma is lépteit, amikor mindent megtesz a sárospataki kollégium javára és érdekében. Hadd áruljam el végre, hogy ki írta a könyvet: ő nagytiszteletü Berta­lan Imre, az amerikai magyarság meghatározó személyisége, aki mun­kás élete során több amerikai magyar református gyülekezet lelkipásztora­ként, majd a washingtoni Amerikai Magyar Református Egyesület elnökeként szolgálta és jó egészségben szolgálja még ma is az egyházát és a magyarságot. Az "Ott iilék ... ö közöttük" című szépkiállítású kötet egy eseményekben gazdag életpályán keresztül az amerikai ma­gyarság életét is bemutatja s ez a krónika még fontos forrás­munkául szolgálhat olyan kutatóknak, akik a nagyvilágban szétszóródott magyarok történetével foglalkoznak. De tanulságos olvasmány mindenki számára, aki érdeklődik az amerikai ma­gyarság sorsa iránt és hallani akar azokról, akik önzetlenül dol­goztak ezért a magyarságért. Bertalan Imre könyve egy olyan ember képét vetíti elénk, akinek a magyarságszolgálat töltötte ki egész eddigi életét s aki a krisztusi tanításokhoz híven végzett munkájával kivívta a közös­ség megbecsülését és szeretetét. Köszönet illeti e kötet összeállítá­sáért, mert ezzel örömet szerzett embertársainak. Ami a legnagyobb dolog a világon. Stirling György •OTT LILÉK... Ö KÖZÖTTÜK'’ megjelent 2005-ben Budapesten 252 oldalon, a mezőkövesdi Pető nyomda gondozásában Budapest, 2005

Next

/
Thumbnails
Contents