Magyar Egyház, 2003 (82. évfolyam, 1-3. szám)
2003-10-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 9. oldal Kálvin János - Tanítás a keresztyén vallásra (1559) című könyvében beszél a keresztyén egyházfegyelem gyakorlásáról. A könyv 251-253. oldalán rámutat arra, hogy a tagok lelki önbírálata a legfontosabb megnyilvánulása a fegyelemnek egy jól rendezett egyháznál. „Az egyházfegyelem (írja Kálvin) leginkább a kulcsok hatalmával és a lelki bíráskodással van összefüggésben. ” Hogy ezt jobban megértsük, Kálvin külön beszél a papságról és külön a népről. Először szól a közösségi fegyelemről, melynek mindenki alá kell vesse magát. Azután áttér a papságra, amelynek a közös fegyelmen kívül saját fegyelme kell legyen. Ebben ott kell legyen a személyes intés. De hogyan hajtsa végre az egyház a fegyelemnek azt a részét, amely az ő bírói hatáskörébe tartozik? Saját szemeinkkel láthatjuk, hogy újra és újra keletkeznek gyülekezetekben olyan helyzetek, melyekben kikerülhetetlen a fegyelmezés. A bűn valahányszor behatol a gyülekezetbe, a gyülekezet békéjét, bizonyságtételének erejét veszélyezteti. A gyülekezetnek ébren kell lenni, hogy még időben megelőzze a készülődő problémát. Végső lépéshez, az eltávolításhoz csak akkor illik folyamodni, ha semmi más kiút nem áll rendelkezésre. William McDonald „ Krisztus és a gyülekezete” című könyvében rámutat a fegyelmezés különböző formáira és azok helyes gyakorlására. A személyes foglalkozást és intést tartja a legmegfelelőbbeknek. Például, ha egy testvér a másik ellen vétkezik, először személyesen négyszemközt kell foglalkozni vele. Ha ez hatástalan, akkor további egy vagy két személyt be kell vonni. Ha a tanúk előtti intés sem használ, akkor az ügyét a gyülekezet elé kell vinni. Amennyiben ez az eljárás is eredménytelen marad, olyanná kell tekinteni, mint pogányt vagy vámszedőt (Mt. 18, 15-17). A fegyelmezés másik formája az intés (ITesz. 5, 14) A fegyelmezés legsúlyosabb formája - a gyülekezetből való kizárás. Ehhez csak akkor folyamodhat lelkész vagy közösség, ha tiszta lelkiismerettel Isten előtt elmondhatja, hogy minden kézzel foghatót elkövetett eredménytelenül. (lKor 5, 11-13). A figyelmeztetésnek, feddésnek vagy kiközösítésnek csakis a bűnös helyreállítása lehet a célja. Egyetlen fegyelmezésre vonatkozó bibliai tanítás sem ígéri azt, hogy az intés eredményes lesz. Mindazonáltal azokat bölcs rendeléseket, melyeket Isten a bűnös töredelemre juttatására kijelölt, tisztelnünk kell és engedelmesen meg kell tartanunk. Bár mi inkább arra hajlanánk, hogy egyszerűen csak imádkozzunk a tévelygő bűnösökért! Isten viszont azt parancsolja, hogy imáink mellé illesszünk cselekedeteket is. ítélet-e vagy kegyelem? Én hiszem, hogy az egyházfegyelemnek mindenkor helye van a gyülekezetben, de nem mindegy, hogy az eljárás milyen módon, milyen formában történik meg. Élő példa közé tartozik a vancouveri Kálvin János Magyar Református Egyház esete, jelenleg Első Magyar Református Egyház. Hosszú évek során érlelődtek a konfliktusok a lelkész és a gyülekezet között. Ezért a gyülekezet és a presbitérium kérvényezte egy másik lelkész szolgálatba helyezését a Presbytery of Westminster -tői (Egyházmegyéjüktől). A hosszú évek vitái megbontották az egységet. Voltak, akik már ekkor önkéntesen kerestek menedéket más templomoknál, mások kizárásban részesültek. A taglétszám minimálisra csappant. Következésképpen a Presbytery of Westminster egy külön bizottságot állított fel a probléma megoldására. Ez a bizottság kihallgatta a lelkészt és a gyülekezetét. Több mint egy év eltelte után a bizottság határozott: A meglévő lelkész marad. A gyülekezet többsége lelki kérdéseikre megfelelő választ és megoldást nem kapott. Ez felháborodást okozott közöttük, mire a bizottság kijelentette, hogy akiknek ez a határozat nem tetszik, mehet máshová. Ekkor történt az, hogy a gyülekezet több oszlopos tagja hivatalos írásos kiközösítő levelet kapott. Ez a határozat mély lelki sebeket ütött, csalódást és megrázkódtatást okozott. Sokan kerestek ideiglenes lelki menedéket a Magyar Római Katolikus Egyházközösségnél vagy más nyelvű egyházaknál, mások elzárták magukat minden egyházi közösségtől. Egy tátongó ür keletkezett. Ezt a hatalmas űrt töltötte be Isten kegyelméből az 1996-ban megalakult Vancouveri Magyar Református Egyház. Ez a gyülekezet a Szentlélek vezetése által, néhány magyar testvérünk hitből fakadó imádsága és áldozatos munkája nyomán valósult meg és működik az Amerikai Magyar Református Egyház Kerületének 31 testvér gyülekezetével karöltve. Egyházi szervezeti felállítása azonos a Magyarországi Református Egyházéval: szertartása, központi felállítása, szabálya és törvénye vezéreli, magyar püspökkel, esperessel az élén, hittani tekintetben a teljes Szentírás, a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté alapján áll, egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismerve el. Lelkésszé szentelésemkor még nem tudhattam, hogy ennek a gyülekezetnek leszek lelkésze. Isten iderendelt, mert Ő tudta milyen nagy a szolgálat szüksége. Ebben az elhívásban Isten akaratát érzem feleségemmel együtt. Lelki szolgálatom mindazok felé irányul, akik Krisztusi egységben, hitbeli közösségben és lelki növekedésben óhajtanak élni. Egyháztagjaink teljes önakaratból csatlakoztak gyülekezetünkhöz, semmiféle csalogatási taktikát vagy más gyülekezetből való halászást nem alkalmazunk. SOLI DEO GLORIA A konfliktus napjaink egyik leggyakrabban használt fogalma. Azok megoldásának a módozatai különböztetik meg az újonnan kialakuló helyzeteket. Sokszor önmagunkon belül is konfliktusban állnak gondolataink. Népek és nemzetek, családok és közösségek haragot tartanak egymással. A békétlenség feszültséget teremt. A feszültségek hitbéli megoldása mindnyájunk feladata. Az egyházakban és a lelkészi szolgálatban sincs kivétel. Ott is szembe kell nézni a konfliktusokkal. Isten Szent Lelke ma is csodálatosan tud ellenségeket barátokká tenni, a gyűlölet helyére szeretetet ajándékozni. Merjük hinni, hogy van lehetőség minden időben és minden lehetőségben erre. Nehemiás próféta Krisztus előtt, 444-ben élt. Könyvének 5. része egy tipikus konfliktusi helyzet. A babiloni
