Magyar Egyház, 2001 (80. évfolyam, 1-3. szám)
2001 / 2. szám
10. oldal MAGYAR EGYHÁZ PÜSPÖKI TANÁCS 2001. JÚNIUS 23. Forró Sándor püspök megnyitó beszéde Főtiszteleletű Püspöki Tanács! Atyák és testvérek! A múlt század közepén egy nagy reménységgel indult kezdeményezés az Ökumenikus mozgalom indult meg, amely a római és egyéb katolikus, valamint a protestáns felekezetek egymáshoz való közeledését volt hivatva munkálni. Sajnos, hogy több mint ötven esztendő után, úgy tűnik, nem ért el nagy jelentőségű eredményeket. A múlt század utolsó évtizedeiben pedig újabb és világméretű problémákkal álltunk szemben. Értem alatta a nagy, több ezer éves világvallások beleszólását az emberiség megmaradása sőt előrehaladása érdekében. S azokra nem mondhatjuk, hogy ma támadt szekták, akiket könnyen ellegyintünk, hanem mély bölcsességgel és világnézettel bíró vallások, amelyekre a modern időkben egyre jobban figyelnünk kell. A kérdés az, hogy van-e valami közös gondolkodási alap mi a keresztyének és ő közöttük? — Azt kell válaszolnunk, hogy van az u. n. Perennial filozófia nagy és közös tanításaiban, amely alapjában véve négy fontos tételt fektet le: 1. Minden világvallás megegyezik abban, hogy a látható világ és az egyéni öntudat (anyag, állatok, emberek) egy Isten Alapnak a megnyilvánulásai. Ezt a múlt század talán legnagyobb protestáns theológusa Tillich Pál így felyezte ki „ground of our Being.” Közös a létalapunk, amit a keresztyénség a Szentháromság létformái alapja egy Istennek hisz és vall. 2. A második az, hogy az ember a tanítás és hiten túl is minden logikus okfejtésen felül, képes ezzel az Isteni Alappal kapcsolatban kerülni. Ezt a keresztyénség misztikus csoportja — úgy katolikus, mint protestáns részről - hasonlóan elismeri, hogy nem elég a könyvek, vagy dogmák betanulása, személyes istenélményre van szükségünk. 3. A harmadik az ember kettős természettel bír a személyiségünk és az Isteni Alapból származó szikrával, amely önmegtagadás és jótettek gyakorlása által lesz nyilvánvalóvá. Mi keresztyének ezt a szikrát, lelket nem tekintjük egyenlőnek az Alappal, mint a hinduk például, akik kijelentik, hogy az emberben lévő Atman egyenlő a minden létező alapja a Brahmannal. Mi a lelkünk eredetét és megtisztulását Isten külön kegyelmének valljuk. 4. Ami pedig a negyedik nagy tant illeti, minden magas világvallás megegyezik abban, hogy az emberiség legfőbb célja történelme folyamán ezen nagy igazságok magáévá tevése és az Isteni Alaphoz való eljutás. A nyugati világ utolsó századaiban, az ipari, technikai fejlődés szédületes eredményei igézetében arra a téves felfogásra jutott, hogy amint a gépek egyre inkább fejlődtek, úgy a társadalom erkölcsi és lelki előrehaladása is azzal együttjár. Nem az örökkévalóság, hanem egy utópisztikus jövőre tekint és a külső körülmények megváltoztatását tartja fontosabbnak, amelynek az elmélkedés is mintegy eszköze. Ezt a téves tanítást hirdetik az európai és amerikai iskolákban és ismétlik untalan, úgy, hogy még a nyugati keresztyénséget is megmételyezték. A fentieket tekintetben vévén, azért okvetlenül fontos, hogy a Judaizmus, Hinduizmus, Buddhizmus és Izlám - hogy csak a legnagyobbakat említsem, - évezredes mély bölcsességével jobban megismerkedjünk, márcsak azért is mert a nemzetközi tárgyaló asztaloknál a hangjuk és felfogásuk állandóan súlyosabb, mert hiszen közös célunkra, egy az emberiség által felidézett világpusztulás elkerülésére, az anyagi javak egyenlőbb elosztására, a levegő és környezet szennyesődésének megakadályozására hívják fel a figyelmet. Mi amerikai magyar reformátusok fel kell zárkóznunk soraikba! (Részben elhangzott 2000. július 6-án Magyarországon, az ópusztaszeri úrvacsorái szabadtéri istentiszteleten.) BESZÁMOLÓ A NYUGATI EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉSÉSRŐL Hála érzéssel jelentjük, hogy a jó Isten áldásával május 5-én és 6-án Vencouverben (Canada) az Amerika Magyar Református Egyház Nyugati Egyházmegye évi rendes közgyűlése népes alkotó tagsága részvételével Hollyvood CA, Ontario CA, Phoenix AZ, San Francisco CA, Vancouver B.C. Canada, szabályaink alapján ülésezett. Az ima, számbavétel és köszöntések utáni áhítaton igét hirdetett Nagy Bálint lelkipásztor (Hollywood). Hitelesítésre a múlt évi közgyűlésről készített jegyzőkönyvet dr. Mester Zoltán világi jegyző olvasta fel. Az előterjesztett beszámolók, jelentések alpján hálaadással vettük számba az egy éves munkánkat, a hívő szolgálatokat, gyülekezeteink áldozatos küzdeni akarását, a hűséges egyháztagok, lelkipásztorok, gondnokok, presbiterek és tisztségviselők a gyülekezetek keretében működő körök-csoportok jóakarattal nyújtott támogató segítségét, valamint a vancouveri gyülekezet áldozatát, a két napos vendégfogadás igényes és gondos szolgálatát. Tartalmas előadást tartott Katona Jenő lelkipásztor (San Francisco) „Az Amerikai Magyar Református Egyház múltja és jelene” címen. Megtiszteltetésnek vettük Forró Sándor püspök
