Magyar Egyház, 1995 (74. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 1. szám
MAGYAREGYHÁZ 5. oldal a hitben és felismerésben rejlik az ember boldogsága. A feltámadással kapcsolatban még érdemes felfigyelnünk arra is, hogy Jézus nem mutatta meg magát ellenségeinek, azoknak, akik nem hittek benne, akik megfeszítették. Még Saulnak, aki Pál lett, a Jézussal való találkozásra, az ő meglátására akkor nyílt lehetősége, mikor István vértanú szavai és halála nyomán a Szentlélek ösztökéje benne nyugtalanságot támasztott. Tehát a feltámadásról való megbizonyosodás a hozzá tartozók nagy kiváltsága és lehetősége. Pál apostol a Korintus beliekhez írt első levele 15. részében felsorolja a jelentősebb megjelenéseit az Úr Jézusnak, és úgy említi, hogy ennek tanúi közül még sokan élnek... Tehát az ő leírása hiteles tanúk által bizonyítható, vagy cáfolható volt. De ezt a próbát is kiállta a keresztyén tanúságtétel. Mikor Urunk megdicsőült testének állapotában megbízta az övéit a galileai találkozón, hol mintegy 500-an vettek részt, és Jézus nemcsak őket, de minden hívő keresztyént is felhatalmazott, hogy „Menjetek el..., tegyetek tanítvánnyá minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében...” tanítva őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit ő parancsolt nekünk. Egyeseket kétség fogott el. Ehhez hasonló bizonytalanság, kételkedés megmutatkozott az emmausi úton haladó tanítványoknál is. Talán azért, mert megdicsőült test, noha hasonlított Jézus hús testének formájához, ugyanakkor valami módon már a dicsőség fényét is tükrözte. Ezt pedig emberi ismereteink közé nem igen tudjuk besorolni. Bennünk is támadnak bizonytalanságok és kétségek az Urunk feltámadásával és az örök élet reménységével kapcsolatban, de ezt legyőzi hitünk. Mert: „A hit... a remélt dolgokban való bizalom és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés.” (Zsidók 11,1) Ahányszor kétségünk támad, Krisztus érezteti az ő közelségét, „...hogy tudjunk buzgolkodni mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjuk...”, hogy Urunk feltámadása és az örök élet reménysége következtében „...fáradozásunk nem hiábavaló az Úrban.” (I Kor. 15) Mező Pál, Toronto, Kanada A KELETI EGYHÁZMEGYE ÉVI GYŰLÉSÉRŐL Az Amerikai Magyar Református Egyház Keleti Egyházmegyéjének évi közgyűlését 1995. március 5-én, vasárnap délután 3.00 órától kezdődően tartottuk a roeblingi egyház vendéglátásában. A megnyitó áhítatot a vendéglátó egyház lelkésze, Stern Edwin végezte, orgonán Harkel Georgianna kísért. Török István esperes az áhítat után üdvözölte a megjelent képviselőket és vendégeket és kérte az egyházmegye jegyzőjét a hivatalos számbavételre. A következő tagok voltak jelen: Dr. Harsányi András tiszteletbeli esperes, M. Török István esperes, Balogh Bálint az egyházmegye gondnoka, Stern Edwin lelkészi és Hunyady Piroska világi jegyzők, Lovász C. András pénztáros, Ábrahám Dezső és Novák Erzsébet az egyházmegye egyházkerületi képviselői, Batiz Ambrus és Bartha József az egyházmegye bírói. Az egyházak hivatalos képviseletében: Hari Ronald lelkész, Balogh Bálint gondnok Bethlehem, PA-ból, Tóth Péter lelkész és Gergely István Carteret, NJ-ből, Batiz Ambrus lelkész és Tóth Imre Linden, NJ-ből, M. Török István lelkész és Novák Erzsébet gondnok Perth Amboy NJ-ből, Stern Edwin lelkész és Birkholz Allen gondnok Roebling NJ-ből, Karla Tamás lelkész, Estók János gondnok Trenton NJ-ből, Bertalan Imre lelkész Washington DC-ből. Az esperes megállapította, hogy az alkotó tagok nagyrésze jelen van és a gyűlést hivatalosnak nyílvánította. A közgyűlés ajánlatára az összes jelenlévő képviselőket szavazati jog nélkül a gyűlés alkotó tagjainak fogadta el. A következő vendégeket köszöntötte a közgyűlés: Forró Sándor püspököt, Szabó István egyházkerületi főgondnokot, Dr. Harsányi András tiszteletbeli esperest, Dodge Helen a Presbiteri Szövetség Keleti Körzetének alelnökét, valamint a magyarországi Tarr Zoltánt aki a Princetoni Református Teológia ösztöndíjas diákja. Vendégeink külön köszöntésben tolmácsolták jókívánságaikat a gyűlés sikere érdekében. A gyűlés következő pontja az 1994. évi közgyűlésünk jegyzőkönyvének—melynek szövegét előzetesen mindenki megkapta—megvitatása volt. A jegyzőkönyvet a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az egyházmegye életéről és elmúlt évi munkájáról tartott részletes beszámolót M. Török István esperes, melynek végén felkérte a gyűlés illetékes résztvevőit, hogy jelentését egészítsék ki. Minden jelenlévő gyülekezeti képviselőtől kaptunk tájékoztatót a legfrisebb eseményekről. Ugyancsak beszámolt munkájáról Balogh Bálint az egyházmegye gondnoka. Mindkét jelentést azzal a feltétellel fogadta el a közgyűlés, hogy azokat az illetékes bizottságok is megtárgyalják. Egyházmegyénk pénzügyi helyzetéről Lovász C. András pénztáros tartott beszámolót. Jelentését tudomásul vette a gyűlés és felkérte az illetékes bizottságot a jelentés megvizsgálatára. Közgyűlésünk örömmel fogadta Dr. Harsányi András előadását, melyet a „Kétnyelvűség problémáiról gyülekezeteinkben és Magyarországon” címmel tartott. Hálás szívvel köszönjük az értékes és informativ előadást!
