Magyar Egyház, 1993 (72. évfolyam, 1-5. szám)
1993-10-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal közötti viszony”-ról tartott meg. Az előadást újra nagy érdeklődéssel hallgatta a lelkészegyesület tagsága és az előadás után újra kérdés és felelet formájában sok olyan téma adódott elő, ami felett vagy örömünket, mások felett pedig elkeseredésünket fejeztük ki. Külön örömünkre szolgált az, hogy a változások után Magyarországról immár majdnem minden püspök megszólalhatott közösségünkben. így adunk hálát és köszönetét dr. Mészáros Istvánnak is, hogy hívásunkat elfogadta és közöttünk szolgált. A reggeli számunkra kiszabott idő újra rövidnek bizonyult és az ebéd idő után került csak alkalom, hogy meghallgathassuk dr. Havadtőy Sándort, aki útibeszámolót tartott legutóbbi útjáról és a Kolozsvári Magyar Református Iskola helyzetéről. A beszámoló után annál is inkább mivel jelen volt a Kálvin Egyházkerület küldetésében Erdélyben tartoztózkodó misszionárius házaspár kedves neje, kérte a tagság, hogy szóljon ott végzett munkájukról. A jelentést meghallgatva újra heves hozzászólások és kérdések hangzottak el. A lelkészegyesület ezután felkérte a már a gyűlés első napján kinevezett bizottságokat jelentésük megtételére. Először a Pénztárvizsgáló Bizottság jelentése, majd a Javaslati Bizottság és a Jelölő Bizottság tette meg jelentését. A Jelölő Bizottság a következő vezetőséget jelölte és egyhangúlag választotta meg a Lelkészegyesület elkövetkező 2 esztendejében a vezetésre: elnök: Endrei Ferenc a Kálvin Egyházkerület szolgálatában, társ-elnök: Keresztúry Lajos a Kanadai Magyar Református Egyház szolgálatában, jegyző: Vásárhelyi József az Amerikai Magyar Református Egyház szolgálatában, pénztáros: Medgyesi Lajos a Kálvin Egyházkerület szolgálatában. Az új vezetőséget dr. Mészáros István miskolci püspök iktatta be hivatalukba. Bár a beiktatással véget kellett volna vetnie a gyűlésnek, s mivel többen a késői idő miatt útnak indultak, ezek után került sor az ez évi Ifjúsági Táborról szóló jelentésre, melyet Hunyady Piroska, az Ifjúsági Tábor társvezetője tett meg. A Lelkészegyesület ez úton is köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az Ifjúsági Tábort jelenlétükkel és előadásaikkal vagy bárminemű segítséggel szolgálták. A gyűlés utolsó pontjaként az új elnök székfoglaló szavaiban köszöntötte a gyűlést és adta áldását a testvér-lelkészekre, akik a záró imádság után indultak vissza szolgálati körükbe, hogy folytassák azt a munkát, amit elkezdett bennük az Úr, az egyház ura. A szálló ige - újra ez maradt - Isten velünk, a viszontlátásra. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE AMERIKAI REGIONÁLIS TANÁCSA FELHÍVÁS AZ AMERIKAI MAGYAROKHOZ, SZERVEZETEKHEZ ÉS EGYHÁZAKHOZ Az 1989 óta végbement, jeletőségében szinte felülmúlhatatlan történelmi változások a Kárpátmedencében megnyitották annak lehetőségét, hogy a világ magyarsága a közös származás, a történelmi és kultúrális hagyományok jegyében megtalálja egymást. Ahogy Csoóri Sándor mondotta: „ha eddig szétválasztottuk is magunkat kinti és benti magyarokra, egy új történelmi szellem biztatására kezdjük meg magunkat összeforrasztani”. Ebben a szellemben sereglett össze a világ minden részéről a magyarság 1992. augusztusában a Magyarok III. Világkongresszusára. Több mint ötezer otthoni és Nyugaton született magyar találkozott a magyarság szellemi vezetőivel, „ha nem is a teljes egyetértés, de az egymás megértése jegyében”. AIII. Világkongresszus egyik legjelentősebb eseménye a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) újraszervezése volt. Az újjászervezett intézményt a Magyarországon, kisebbségben, illetve szétszórtan mukodo magyar szervezetek küldöttei alapították meg, a kezdeményező Perényi Zsigmond 1938-ban körvonalazott szándéka értelmében. A szervezet Alapszabálya szerint célja: „hogy tevékenységével szolgálja a magát magyarnak valló, a magyar kultúrához tartozó, a magyar sorsközösséget vállaló, a magyarságért cselekedni kész személyeket és szervezeteket; a világ magyarságának érdekvédelmi szervezete legyen. Támogassa, és maga is mindent megtegyen, hogy a magyarok - bárhol éljenek is a Földön - megőrizzék és fejlesszék a magyar nyelvet és kultúrát, ápolják összetartásukat, erősítsék a kapcsolatokat a határokon kívül élő magyarok és az anyaország között. ” A Magyarok Világszövetsége feladatai közé tartozik: „összefogni, tagjai sorába egyesíteni minden magyar személyt és szervezetet”;
