Magyar Egyház, 1993 (72. évfolyam, 1-5. szám)
1993-10-01 / 4. szám
4. oldal MAGYAR EGYHÁZ kus szükség. Két szempontról azonban nem sokat hallottam és befejezésül hadd adjam ezeket elő. Amikor a példázatbeli király kérdéseire a „legkisebb atyafiaknak”adott pozitív segítségre gondolunk, lelkiismeretünket igyekezzük megnyugtatni és végigelemezzük mindazt, amit nyújtottunk. De ugyanakkor végig kell elemeznünk és át kell gondolnunk, hogy mit nem adtunk, hogy odaadásunkból mi hiányzott nemcsak a mennyiséget mérve meg, hanem szívességünket, lelkesedésünket, erőfeszítéseinket is; mit és mennyit adtunk magunkból, megközelítettük-e a szegény asszony két fillérje szíveszándékát. A másik szempont bizonyára különösnek hangzik, de nagyon is beletartozik az ökumenikus közösség gondolattársításába. Amikor a szükséget szenvedőkkel szembetaláljuk magunkat, az éhezőkkel, a szomjúhozókkal, a betegekkel, a mezítelenekkel, a foglyokkal, amikor látjuk és megismerjük őket, akkor mit érzünk, hogy mi mit kapunk tőlük? Erezzük-e hihetetlen példáját a hosszútűrésnek, a kitartásnak, az el nem lankadó reménykedésnek, a meg nem alkudó hitnek, imádságuk erejének? Vájjon mindezekben nem taníthatnak ők minket kétkedéseinkben, el-elkapó kicsinyhitűségünkben? A reformáció által visszanyert tiszta ige ökumenikus tanítását fogadjuk alázattal, örvendezéssel, hálaadással. Harsányt András HATÁROZAT AZ EGYETEMES MAGYAR REFORMÁTUS ZSINAT ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL Több éve folynak az Egyetemes Magyar Református Zsinat előkészítő munkái. A Magyarországi Református Egyház X. Zsinatjának 1993. szeptember 23-25 napjain Budapesten tartott hatodik ülésszaka együttesen tárgyalta a Magyarországi Református Egyház Alkotmányáról és Kormányzatáról szóló törvényt és az Egyetemes Magyar Református Zsinat alkotmánytervezetét. Erre az alkalomra meghívást kaptak a világ összes magyar református egyházának püspökei. Mindannyiuknak alkalma volt köszöntésén kívül véleményt is nyílvánítani az Egyetemes Zsinat alkotmánytervezetéről. A külföldről jött delegátusok a magyar ABC szerinti beosztásban szólaltak fel a következő sorrendben: dr. Harsányi András és dr. Vitéz Ferenc püspökök (USA), dr. Szűcs Zoltán volt püspök (USA), Burián Tamás (Ausztrália), Kettős János (Horvátország), dr. Hodosy Imre püspök (Jugoszláviai Református Keresztény Egyház), Jaskó Irén, Z. Lázár Csabáné Dalma Enikő és Tüski István (Nyugat-Európai Magyar Lelkigondozó Szolgálat), dr. Csiha Kálmán püspök (Erdélyi Egyházkerület), dr. Tőkés László püspök (Királyhágómelléki Keresztény Egyház). A nem-magyar külföldi meghívottak száma 16 volt. Mindegyikük mondott köszöntőt. Olvasóink közül egyedül dr. James Andrews, az amerikai presbiteriánus egyház főtitkára, (Stated Clerk) ismerős, aki sokszor kiállt a magyar református ügyek érdekében a néhány éve elhunyt dr. James I. McCord princetoni elnökkel együtt. Országok zsinatai között voltak osztrák, holland, belga, francia, bajor, rajnai, vesztfáliai, skóciai, ír, valdens, görög, koreai zsinati küldöttek. Az Egyetemes Magyar Református Zsinat alkotmánytervezetét élénk vita után fogadták el. Az Amerikai Magyar Református Egyház részéről dr. Harsányi András módosító javaslatát egyhangúan szavazták meg, amely szerint a zsinat által hozott kánonok „az alkotó egyháztestek legfőbb törvényhozása által válnak az adott egyháztestekre az egyháztestek jogszabályai és a helyi adottságok figyelembevételével kötelezővé..." Az elfogadott alkotmánytervezet szövege teljes egészében a következő: ZSINATI HATÁROZAT az Egyetemes Magyar Református Zsinat alkotmánytervezetéről A Magyar Református Egyház lelki, hitvallásbeli, szolgálat- és küldetésbeli egységének megőrzése céljából szükséges a Magyar Református Egyetemes Zsinat összehívása. Az Egyetemes Magyar Református Zsinat a református egyházi egység történeti folyamatosságába illeszkedik és egyenes folytatása, közvetlen jogutóda az 1881-es Debreceni Zsinati Uniónak. Biztosítani hivatott a Magyar Református Egyház országhatárokon átívelő, de azokat tiszteletben tartó egy és oszthatatlan közösségét.
