Magyar Egyház, 1992 (71. évfolyam, 1-5. szám)
1992-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7. oldal A Tiszántúli és Királyhágómelléki Református Egyházkerületek Vezetőségeinek Tanácskozása A magyarországi tiszántúli és a romániai királyhágómelléki református egyházkerületek vezetőségei 1991. november 29-én Nagyváradon tanácskozásra ültek össze Dr. Kocsis Elemér és D. Tőkés László püspökök elnökletével. A Királyhágómelléki Egyházkerület tulajdonképpen az első világháborús trianoni békekötés előtti Tiszántúli Egyházkerületnek azok az egyházmegyéi, amelyek Trianon következményeképpen Romániához kerültek és földrajzilag félkaréjban új Egyházkerületet alkottak Nagyvárad székhellyel. A két egyházkerület a novemberi tanácskozáson szoros együttműködési tervet dolgozott ki. Ennek lényeges pontjai: • a szomszédos egyházmegyék közös lelkészértekezletei; • a testvérgyülekezeti kapcsolatok ápolása; • közös tanulmányi munka, a lelkészek továbbképzése; • református iskolák kapcsolatainak kiépítése, beleértve tanárok, előadók, diákok cseréjét; • nyári gyermek- és ifjúsági táborok szervezése; • a Magyarországon történő gyógykezelések lehetőségeinek keresése; • az ökumenikus együttműködés területeinek vizsgálata; • egyházi lapok és kiadványok kölcsönös cseréje. A résztvevők indítványozták a Kárpát-medencében élő magyar reformátusság hitelvi kérdéseiben állást foglaló zsinat előkészítését. Magyarországi Egyházi Szervezetek és Új Tisztviselők Üj tisztviselői vannak a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának. Első ízben van a Tanácsnak baptista elnöke Dr. Viczián János baptista egyházelnök személyében. Az új főtitkár Bóna Zoltán református lelkész, a Zsinati Iroda missziói osztályának volt vezetője. A Tanács elnöke rövid ideig Dr. Kocsis Elemér debreceni református püspök volt, aki ezt a tisztséget II. János Pál pápa magyarországi, közelebbről debreceni látogatására való tekintettel csak egy évre vállalta. 4" A Református Lelkészegyesület új elnöke Korsós István noszvaji lelkipásztor, titkára Kiss Endre sárospataki református lelkész-levéltáros lett. Elődeik Nagy Ferenc és Kocsis Attila voltak. A változással a Lelkészegyesület vezetősége a Tiszántúlról a Tiszáninneni Egyházkerületbe tolódott.----------------*» » »»---------------CSAK EGY BETŰ Igazság — gazság Alázat — gyalázat Csak egy betű, ami elválaszt: Emeberek, vigyázat! Ismeretlen forrás nyomán JÉZUS TANÍTÁSA A JÓ PÁSZTORRÓL ÉS A JÓ GYÜLEKEZETRŐL Lectio: János Evangéliuma, 10:1-6., 11-14. Textus: János Evangéliuma, 10:6. Kedves Testvéreim a Jézus Krisztusban! Ez a nagyhírű, new-yorki 82. utcai Magyar Református Egyház egy fontos mérföldkőhöz érkezett. Lelkipásztort választ 35 esztendő után először. Gondolom, sok gyülekezeti tag életében ez az első ilyen alkalom. Nagyon fontos idő ez egy közösség életében, hiszen lelkészválasztás olyan egy kicsit, mint egy házastárs választása. Milyen legyen az új lelkipásztor, kérdezhetik sokan? Hogyan lehet valakit megítélni? Nehéz kérdések ezek! Ezért vizsgáljuk meg együtt, mit mond a Szentírás eligazítónak az ilyen helyzetben. Testvéreim, a mi Urunk Jézus Krisztus mai Igéjében éppen a pásztor választó kérdésekben ad fontos segítséget számunkra. Mjt tanít Ő erről? Ki a jó lelkipásztor Jézus Krisztus mércéje szerint? Hiszen ezt tudni nem csak egy gyülekezetnek, hanem minden lelkésznek is életbevágóan fontos! Sőt a mai Igében, János evangéliumának 10. részében, Jézus egy lépéssel továbbmegy, nem csak a jó pásztor, a jó lelkipásztor képét rajzolja meg számunkra, hanem, és ez is nagyon fontos, a jó gyülekezetét is bemutatja. Tükröt állít itt Jézus valamennyiönk számára, hogy bele tekintsünk, mércét húz, hogy megmérettessünk általa. Nézzük hát meg imádságos figyelemmel, testvéreim, mit tanít ma nekünk Jézus Krisztus? 1. Azzal a meghökkentő mondással kezdi a mi Urunk a jó pásztor leírását, hogy az a juhok aklának ajtaján megy be nem úgy, mint a rabló, aki másfelől megy (1. vers). Mi ennek a jelentése?Az, testvérek, hogy a jó lelkipásztor megtartja a rendet, a törvényt gyülekezetében, magára nézve is! Nem áll azokon felül. Nem csűri-csavarja az egyházjogot, hanem éberen követi azt. Kálvin János úgy határozta meg az egyházat, hogy az az egyház, ahol a fegyelmet megtartják és „mindenek ékesen és szép rendben történnek”. Ez pedig csak ott lehetséges, ahol a jó pásztor megtartja a rendet, elsősorban önmagára nézve. Rettentő bajok származtak már abból, ha bárki önkényesen kezelj az egyház törvényeit. A jó pásztor az akol ajtaján megy ki és be éppúgy, ahogy juhai! Nincs kivétel! 2. Jézus azt mondja, hogy a jó pásztor hangjára hallgatnak a juhok (3. vers). Ez modern mai nyelven úgy hangzik, hogy tud kommunikálni a juhok nyelvén. A halk, bizonytalan hangot nem lehet hallani. Ma minden magyar református szószéken: akár itt Amerikában, vagy a Kárpát-medencében határozott, hangos és érthető mondanivalóra van szükség! Ez a hallható hang megújult Igehirdetést jelent. A református meggyőződés szerint maga Isten beszél az igehirdetőn keresztül az Ő népéhez. A jó pásztor úgy adja tovább a kapott isteni mondanivalót, hogy az hallható, érthető, felhasználható gyülekezete napi problémáiban. Testvéreim, milyen igehirdetést lehet meghallani? Azt amely nem a hallgatóság feje felett vagy mellette hangzik, hanem úgy, hogy figyelembe veszi a hívek képességét, tudását, tapasztalatát, azok hitét. 3. A jó pásztor mondja tovább Krisztus — a maga juhait nevükön szólítja. Ez azt jelenti, hogy a jó lelkipásztornak ismerni kell a gyülekezet minden tagját mégpedig közeli, bizalmas értelemben. Ismerni problémájukat, gyengeségeiket, erőségüket, mert csak igy lehet bizalmas, meleg kapcsolat a lelkész és a gyülekezet között. A gyülekezetben sem veszhet el senki, mindenkit névszerint számontart a jó pásztor, minden
