Magyar Egyház, 1991 (70. évfolyam, 1-6. szám)
1991-09-01 / 5. szám
6. oldal MAGYAR EGYHÁZ REMÉNYIK SÁNDOR 1990 és 1991 kettős évfordulója Reményik Sándornak: 1890-ben született és 1941-ben halt meg, mindkét éven Kolozsvárott. Reményik Sándor a két világháború közötti erdélyi líra kiváló költője. Számos versével az erdélyi magyar közhangulatnak mély érzésű kifejezője. 1921-től kezdve a Pásztortiíz című folyóirat szerkesztője volt. Kezdetben Végvári álnevet használt. Versei közül közismertek és hazafias és vallásos ünnepélyeken sokat szavalt költeményei közül valók: Kegyelem; Templom és iskola; Ahogy lehet; Eredj ha tudsz. Verseit magyarságához való könnyes hűség, vallásosság és humanitás hatják át. Versei több kötetben jelentek meg a Fagyöngyöktől kezdve (1918) az Egészen címmel 1942-ben megjelent poszthumusz gyűjteményig. A következőkben bár nem közismert, de megrázó két versét közöljük: SÓHAJ A MINDENSÉGÉRT Vasárnap. Harangszó. Egy asszony elmegy Mellettem. A harangszóra megáll. Összeteszi kezét, fohászkodik Az utcán, elmenőben: Uram Jézus A rosszakon is könyörülj! — A rosszakon is könyörülj: Ennyi egy-vers-soros imája. Az asszony kendős, falusi És amit mond, magának mondja. S a láthatatlan csillagoknak. Már megy tovább. Mi fakasztotta E furcsa, percnyi, falusi imát Itt, a városban, közelemben? Igen, épp az én közelemben — S miért, hogy elfeledni nem tudom. S gondolok rá újuló gondolattal, Újuló kínnal, s enyhüléssel? Mi fakasztotta e furcsa imát? Mint egy könnycsepp, mint egy villámcsapás, Mint a morajló, s meginduló föld, Mint a megnyíló föld lábam alatt: Olyan volt. Mi fakasztotta: részvét, bűntudat. Az utcán, harangszóra, éppen ott? Sejthette-e, hogy az egész Lángbaborult Mindenségért imádkozott? ?! — Kolozsvár, 1941. május 16. MAGYAR MINIATŰR írok haza ... Ó ezek az új magyar bélyegek! Illeszgetem gondolattalanul Egymás mellé, — s egyszer megdöbbenek: Széchenyi és Kossuth Néznek itt is merőn farkasszemet. Örökkévalóság magyar egébe Feltornyosult két óriási Hegy: Ugy-e kibékültök e kis levélen? Mert ez a levél... Mert ez a levél — haza Clujba — megy. Budapest, 1933 február 27. MÁRCIUS 15, AUGUSZTUS 20 ÉS OKTÓBER 23 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPEI 1991. évi Vili. törvény a Magyar Köztársaság állami ünnepéről Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság államiságáról történő méltó megemlékezés céljából az alábbi törvényt alkotja: 1. § A Magyar Köztrsaság nemzeti ünnepei: a) március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, b) augusztus 20-a, államalapító Szent István ünnepe, c) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja. 2. § Az l.§-ban említett nemzeti ünnepek közül augusztus 20-át az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánitja. 3. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: — az augusztus 20. napjának a Népköztársaság ünneppé nyilvánításáról szóló 1950. évi 1. törvényerejű rendelet, — az április 4-ének, Magyarország felszabadulása napjának nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló 1950. évi 10. törvényerejű rendelet, valamint — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló 1950. évi 37. törvényerejű rendelet. Göncz Árpád s.k., Szabad György s.k. a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke
