Magyar Egyház, 1991 (70. évfolyam, 1-6. szám)
1991-09-01 / 5. szám
MAGYAR EGYHÁZ 3. oldal lésével, melyet Kálmán Szabolcs és Farkas Sándor adott elő. Üjra arra a megálapodásra jutott a gyűlés, hogy nincs elég időnk ezzel a témával sem komolyan és hatásosan foglalkozni, ezért rövid hozzászólások után, abba kellett hagynunk a további beszélgetést. A gyorsan elszálló szünet után újra együtt volt a közösség a gyülésteremben, hogy meghallgassuk a „Magyar Református Világszövetség” elnökének, Dr. Bütösi Jánosnak a beszámolóját „Következő lépések a Magyar Református Világszövetségben” címmel. A beszámoló után több megjegyzés hangzott el a Világszövetség megindulásáról, illetve vezetőségének megválasztásáról, a vezetőség tagjainak a felépítéséről és annak esetleges munkájáról. A Világszövetség elnöke válaszul anynyit mondott, hogy „az lesz a Világszövetségből, amit mi abból csinálni akarunk”. A hoszasan tartó felszólalásoknak véget vetett az elnök pallosi keze, aki arról értesítette a közöséget, hogy annyira eljárt az idő, hogy erről szintén nem vagyunk képesek tovább tárgyalni. A programtervezet további pontjait kell követnünk, amelyek az egyes bizottságok jelentései. így került sor először a Jelölő Bizottság jelentésére. A Jelölő Bizottság a következő személyeket jelölte a Lelkészegyesület vezetőségébe: Elnök: Forró Sándor, Alelnök: Endrei Ferenc, Kanadai Társelnök a Kanadai Lelkészegyesület majd megválasztandó új elnöke, Jegyző: Szilágyi Antal, Pénztáros: Vásárhelyi József. A megválasztott új tisztviselőket Dr. Hegedűs Lóránt püspök úr iktatta be hivatalukba. A Lelkészegyesület vezetőségének tisztikarát kétéves szolgálati időre választották meg. A Javaslati Bizottság jelentésében a következők voltak: Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület vállalja el a meghívó szerepét az Erdélyi Kollégiumi Énekkar felett 1992 Húsvét időszakában, és annak vezetőjéül felkéri Dr. Havadtőy Sándort, segédvezető: Dr. Bertalan Imre. Ugyancsak kéri a lelkészközösség a gyülekezeteket, hogy a kiadásokhoz járuljanak hozzá: minden gyülekezet 400 dollár adományt ajánljon fel. Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület szorgalmazza a Magyar Református Világszövetség amerikai részlegének a felállítását. Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület Ravasz László emléktábla költségeire a hiányzó 500 dollárt ajánlja fel. Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület a működő egyház testeken belül használja fel Köntös László szerkesztői tudását és gyakorlatát. Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület kutassa fel és tartsa érvényben és ismertesse a következő gyűlésén annak alapszabályát. Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület fogadja el a Kálvin Egyházkerület azon javaslatát, melyben az egyháztestek közösen, megértésben szolgálják majd az egyházak közötti és a kifelé segítő misszió munkáját. Az Amerikai-Kanadai lelkészegyesület mondjon külön köszönetét Dr. Hegedűs Lórántnak meghívása teljesítéséért, előadásaiért, valamint a Bethlen Othonnak és az Amerikai Magyar Református Egyesületnek vendéglátásáért, és ugyancsak a megválasztott tisztviselők mandátumának lejárta alkalmával azok hűséges munkájáért és ennek a gyűlésnek az előkészítéséért. A Pénztári Bizottság jelentését a következőkben foglalta egybe. Pénzállományunk a tagok tagdíjaiból áll; elsősorban kérik a tagsági díjak rendezését. Mivel pontosan nem tudjuk megállapítani a jelenlegi maradványt, a következő ajánlást tesszük a közgyűlés elé: Az Amerikai-Kanadai Lelkészegyesület járuljon hozzá Dr. Hegedűs Lóránt útiköltségének kiadásaihoz, a Ravasz László emléktábla hátralévő költségének kiegyenlítéséhez és egyéb apró kiadásokhoz. A gyűlés utolsó aktusát, annak záró áldását Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyaroszági Református Egyház Lelkészi Zsinati elnöke, a Dunamelléki egyház püspökének áldásával zárta. M. Török István II. JÁNOS PÁL PÁPA LÁTOGATÁSA MAGYAR FÖLDÖN II. János Pál pápa a Római Katolikus Egyház feje ez év augusztusában zarándoklása folyamán meglátogatta Magyarországot. A látogatásról úgy az itteni, mint a magyarországi sajtóban bővebben írtak. A „Magyar Egyház”, hivatalos lapunk, keretében szeretnénk beszámolni a pápa azon kitérő látogatásáról, mely bennünket, református magyar keresztyéneket, közvetlenül is érint. Augusztus 18-án II. János Pál pápa látogatást tett Debrecenben, amely köznyelven mint a Magyar Református Róma ismeretes. Látogatása alkalmával a híres debreceni Nagytemplomban Dr. Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház Zsinati lelkészi elnöke és Dr. Kocsis Elemér debreceni püspök köszöntötték a látogató egyházatyát. A látogatás alkalmával az említett két vezető püspök a Magyarországi Református Egyház nevében köszöntötte a pápát, és egyben átadta a katolikus egyházfőnek a Magyar Református Egyház vegyesházasság ügyében való kérését is. A látogatás folyamán alkalmat talált a pápa arra is, hogy az ellenreformáció áldozatául esett, hitükért mártíromságot szenvedett gályaraboknak emléket állító oszlopot megkoszorúzza. Ez magában is egyháztörténelmi esemény. A következőkben néhány mondatot szeretnék idézni II. János Pál pápa beszédéből, melyet a debreceni Nagytemplomban tartott. „Kedves Testvéreim! Köszönetét mondok Istennek, a mi urunk, Jézus Krisztus, Atyjának azért, hogy lehetővé tette számomra, hogy eljöjjek Debrecenbe, és találkozzak a reformáció hagyományának képviselőivel. Köszönöm nektek ezt a szívélyes fogadtatást, és azt a lehetőséget, hogy szólhatok hozzátok, és rajtatok keresztül minden magyar keresztényhez, aki nincs teljes közösségben a katolikus egyházzal. ..” Tudatában vagyok annak, hogy a múltban ez a találkozó nem jöhetett volna létre. A Magyarországra látogató pápa nem jött volna ide, s Debrecen lakói nem tartották volna kívánatosnak jelenlétét. Azok a változások, amelyek ezen a téren bekövetkeztek, különböző tényezőknek tulajdoníthatok — s ezek sokat mondanak a keresztény élet és tanúságtétel számára. A mai változások közepette különösen értékes a keresztyének készsége arra, hogy közösen együtt dolgozzanak Európa keresztyén alapjainak helyreállításában. Ez a találkozó maga is egy lépés a cél felé az egység felé vezető úton. Az idők jelén át az Úr Lelke arra buzdít, hogy folytassuk utunkat. Ez a reménységünk, ez az előttünk álló feladat. Ez az az út, amelyen együtt növekszünk a szilárd hitben és a hatékony szeretetben. Tegye Isten teljessé azt a jót, amit bennünk elkezdett. M. Török István
